Bár meglepő, de nem példa nélküli Kálmán Olga húzása, aki a médiakarrier után politikai karrierre vágyik. Az MSZP, a Fidesz-KDNP és az LMP körül is bukkantak már fel tévés-rádiós celebek, sőt, a Kálmán Olgát most előretoló DK színeiben politizál az egyik valaha volt legismertebb tévés személyiség, Vágó István is. Akadnak olyanok is, akik a háttérben, a politika oldalvízén jutnak hozzá állami pozíciókhoz.
Elárulom, miért nem fordult meg a fejemben, hogy pályázzak a főpolgármester-jelöltségre: mert nagyon komolyan gondolom a politikát. Mi is történne? Kampányban nyilván el kell mondani, milyen pocsék itt a köztisztaság, az úthálózat, a tömegközlekedés, az egészségügyi ellátás és az oktatás. De ha netán megválasztanak, eltelik fél év, s megint ki kell állni. Akkor mit mondhatok? Hát továbbra is azt, hogy pocsék a köztisztaság, az úthálózat, a tömegközlekedés, az egészségügyi ellátás meg az oktatás
- ezt Kálmán Olga nyilatkozta még áprilisban, de az EP-választás előtt a 24.hu-nak adott interjújában. Ma már máshogy gondolja: csütörtökön a DK-s Dobrev Klárával közösen tartott sajtótájékoztatóján jelentette be, hogyindul a főpolgármesteri székért.
A korábban az ATV-ben, majd a Hír Tv-ben is saját műsort vezető, majd egy ideje már egy Youtube-csatornával próbálkozó Kálmán Olga döntése már csak az áprilisi nyilatkozata miatt is meglephetett sokakat, de az is igaz, hogy egy ilyen húzás egyáltalán nem ritka a hazai politikai életben. Bőven akadt már arra példa, hogy egy tévéből vagy rádióból ismert médiaszemélyiség az ismertségét kihasználva politikusnak állt vagy a politikához közel vállalt valamilyen szerepet.
"Jobban érezné magát mikrofonnal a kezében, újságíróként, ahogy pályáját kezdte, de jelenlegi munkájával is ki van békülve" - írtuk néhány éve Király Zoltánról, a parlament egykori fenegyerekéről, aki ma már vagyonőrként 24 órás szolgálatban egy méregdrága épületkomplexumra vigyáz. Az 1948-as születésű Király még az előző rendszerben Szegeden kezdett riporterkedni, majd az akkor még egyetlen és mindenki által nézett Magyar Televízió képernyőjén lett hamar népszerű, ő volt többek között az Ablak műsorvezetője. Ismertségének köszönhetően került be a politikába is. 1985-ben egy új választójogi törvény alapján legalább két jelöltet kellett indítani a választókörzetekben. Király és barátai gondoltak egyet, és az egyik jelölőgyűlésen ringbe szállt. Már az első körben kiütötte a hivatalos jelöltet, egy idős kommunistát, majd annak visszalépése után a pótválasztáson 81,3 százalékkal győzött. A parlamentben aztán folytatta a renitenskedést, többször bírálta a kormányt és a Bős-Nagymaros elleni tiltakozásba is beszállt. A rendszerváltás után függetlenként, de MDF-es támogatással már az első fordulóban megnyerte a szegedi körzetét 65,47 százalékkal. Az 1994-es választáson már nem jutott be az Országgyűlésbe, és ugyan később is próbálkozott ezzel (akkor már MSZP-sként), ez nem jött össze neki.
Nem úgy, mint Pálffy Istvánnak, a jelenlegi dublini nagykövetnek. A médiakarrierjét még a nyolcvanas években kezdő Pálffy bár megfordult a Magyar Televízióban is, a csúcsra akkor ért, amikor a Tv2 Tények és a Jó estét Magyarország! című hírműsorainak volt szerkesztő-műsorvezetője és hírigazgató-helyettese. 2002-ben ugyan visszatért a köztévéhez, de 2010-ben már a KDNP színeiben politizált. A 2010-es választáson nem egyéniben, hanem a Fidesz-KDNP pártszövetség listájáról jutott be a parlamentbe, ahol a KDNP frakció tagjaként a kulturális és sajtóbizottság alelnöke lett. Emlékezetes parlamenti "szereplése" az volt, amikor ittasan jelent meg az ülésen és ezt Novák Előd akkori jobbikos képviselő szóvá is tette.
Bár televíziósként nem volt annyira ismert, mint Pálffy, de szintén újságíróként-tévésként dolgozott korábban Pörzse Sándor is, aki 2010-ben a Jobbik képviselőjeként került be a parlamentbe. Pörzse, aki újabban a Youtube-on elérhető Kötöttfogás műsor rendszeres vendége, a Hír Tv egyik alapító műsorvezetője volt. Annak a Simicska Lajos által finanszírozott Hír Tv-nek, amit nem titkoltan a fideszes holdudvar épített fel, hogy így ellensúlyozza a kilencvenes-kétezres évekre még jellemző balliberális médiatúlsúlyt.
De Pörzse nem kezdőként került a Hír Tv-hez, már a nyolcvanas években újságíróként dolgozott, a rendszerváltás után a kereskedelmi rádióknál éppúgy megfordult, mint a köztévében. Pályája akkor vett "politikai fordulatot", amikor 2007-ben többedmagával együtt megalapította azt a Magyar Gárda Egyesületet, amelynek egyre terebélyesedő tagsága aztán az Európai Parlamentbe, majd az Országgyűlésbe röpítette a Jobbikot és vele együtt Pörzsét is. Igaz, Pálffyhoz hasonlóan ő sem egyéniben, hanem listáról jutott be 2010-ben a parlamentbe. 2014-ben már nem került fel a Jobbik listájára, attól fogva Vona Gábor tanácsadója lett. Igaz, Pörzse soha nem hagyta abba az újságírást, vagy legalábbis azt a fajta újságírást, ami pártérdeket szolgál, hiszen a Jobbik pártlapját, a Barikádot is ő csinálta.
Pörzsénél jóval fajsúlyosabb televíziós figura, mondhatni ikon volt az a Vágó István, aki már évek óta a Gyurcsány Ferenc vezette DK szekerét tolja. A több nyelven beszélő, műveltségével pályatársai közül kiemelkedő Vágó már a nyolcvanas években sztárnak számított, de szakmai tudását a rendszerváltás után az RTL Klubon is kamatoztatni tudta, sokáig ő volt a csatorna egyik legnagyobb húzóneve, a Legyen Ön is milliomos című műsor vezetőjeként. Később megfordult a Tv2-nél is.
Politikusként a 2014-es önkormányzati választáson tűnt fel, amikor a Demokratikus Koalíció, az MSZP, az Együtt–PM és az „Európai Föderalisták” közös jelöltjeként indult önkormányzati képviselőjelöltként. Igaz, nem túl magabiztosan, merthogy akkoriban úgy nyilatkozott: nem ért az önkormányzati politizáláshoz, meg kell tanulnia azt. Nem csinált titkot abból, hogy Gyurcsány Ferenc nagy tisztelője, és azért dolgozik, hogy Gyurcsány újra kormányfő legyen. Vágó jelenleg a DK média munkacsoportjának vezetője, a párt országos elnökségi tagja és XII. kerületi önkormányzati képviselője. Vágó politikusként legutóbb akkor hallatott magáról, amikor tavasszal a DK-val feljelenettte a közmédiát, mert szerintük a kampányban hazugságokat és álhíreket terjesztettek.
Rögtön tudtam, hogy vége lesz az osztatlan népszerűségnek. A legnépszerűbb tévésből lettem egy nagyon megosztó figura. Én ezt tudatosan vállaltam
- nyilatkozta Vágó István a Storynak arról, hogy milyen volt műsorvezetőből DK-s politikussá válni. Vágó hozzátette, hogy nem panaszkodik, mert nincsenek anyagi gondjai, de az is tény, hogy "2010 óta mintha nem mernének műsorkészítéssel megbízni.”
Tavaly augusztusig négy éven át Pásztó polgármestereként dolgozott Dömsödi Gábor, aki a politikai karrierje előtt szintén a médiában tevékenykedett. A rendszerváltás után Friderikusz Sándorral dolgozott együtt, közösen alapították azt a céget, amely a Friderikusz Show-t is csinálta. A kétezres évek elején a NéwshowR című műsor producere és társműsorvezetőjeként ismerték meg az emberek az arcát (akárcsak társának, a a később önálló karriert befutó Hajdu Péternek), de később szerepelt az ATV-ben is ugyanezzel a műsorral. Dömsödi annyiban kivétel a többi tévésből lett politikus között, hogy a kétezres években több ciklusban is egy nógrádi falu független polgármesterévé választották. Pásztó városának 2014-ben lett a polgármestere. A helyi fideszesek többször akarták félreállítani, de nem sikerült, végül a 2018-as választáson maradt alul a fideszes jelölttel szemben. És ezzel a politikai karrierje véget ért.
Dömsödi az ATV-nek a bukásakor azt mondta: fizetett fideszes aktivistahálózat lepte el a várost, és folyamatosan mocskolta: "Tankokkal és nehéztüzérséggel álltam szembe egy bugylibicskával".
Ugyancsak tévés múltja van a 76 éves Ráday Mihálynak. A hetvenes évek végétől ő vezette az MTV-n az Unokáink sem fogják látni… című műsort, ami főleg műemlékekkel foglalkozott. A rendszerváltás után egészen 1994-ig Ráday a SZDSZ színeiben politizált, mint parlamenti képviselő. A Fővárosi Közgyűlés tagjaként Rádayinak több mint másfél évtizeden át meghatározó szerepe volt Budapest építészetében. Jelenleg a Budapesti Városvédő Egyesület elnöke.
Ha nem is műsorvezetőként és tévésként dolgozott, de humoristaként rendszeresen felbukkant a tévé képernyőjén és a rádióban a ma már 71 éves Nagy-Bandó András is, aki már a rendszerváltás után Orfű polgármestereként mérette meg magát. A nagypolitikába 2014-ben "tért vissza" az LMP képviselőjelöltjeként.
És ha klasszikus értelemben politikai pályát nem is futottak be, akadnak olyan médiaszemélyiség szép számmal, akik a politika oldalvízén jutottak állami pozíciókhoz. Közéjük tartozik például a 47 éves Rákay Philip. A televíziós karrierjét 19 évesen kezdő Rákay a kilencvenes években a Juventus Rádió műsorvezetőjeként dolgozott, 1997-ben pedig egyik alapítója volt az első magyar zenecsatornának, a Z+-nak, ami később VIVA néven futott. A VIVA-nál Rákay már csak egy évig dolgozott, mert 2002-ben ő is csatlakozott az akkoriban alakuló Hírt Tv-s csapathoz és ekkortájt tűnt fel fideszes rendezvények, tüntetések házigazdájaként is. 2011. januárjában, azaz hónapokkal azután, hogy a második Orbán-kormány megalakult, Medveczky Balázs, az MTV akkori vezérigazgatója az M1 csatorna felügyelőjévé, „intendánsává” nevezte ki.
Jelenleg Hódmezővásárhelyen működik a Rádió7 nevű csatorna - amely fogható még Makón és Kisteleken - és amelynek egyik tulajdonosa Rákay. Legutóbb épp a tulajdonos készített interjút Lázár Jánossal, ahol Lázár butábbnak, tehetségtelenebbnek nevezte a Fidesz jelöltjét megverő Márki-Zay Pétert, Hódmezővásárhely polgármesterét, azokat a helyieket pedig, akik szerint ő megbukott miniszterként, irigynek, butának és sikertelennek. Legutóbb akkor lehetett Rákayról hallani, amikor kiderült, hogy Bayer Zsolthoz hasonlóan ő is olcsón jutott a budai várban lakáshoz.
Míg Rákay Philippnél már a kétezres évek elején nyilvánvaló volt a politikai kötődése, a nála talán ismertebb rádiós-tévés Csiszár Jenő esetében ez már korántsem mondható el. Csiszár a kilencvenes években az Apukám világa című műsorával lett ismert (ez a Petőfi Rádión ment), de arcát akkor ismerte meg az egész ország, amikor a Heti Hetes beindult és ő lett a műsorvezetője. Később felbukkant a Tv2-n, majd 2010 után a köztévében is. Hét évvel a második Orbán-kormány hivatalba lépése után ő lett a milánói főkonzul, idén májusban pedig megkapta a rendkívüli és meghatalmazott nagyköveti rangot.
(Borítókép: Kálmán Olga. Fotó: Ajpek Orsi / Index)