Bekérették a Külgazdasági és Külügyminisztériumba (KKM) az úzvölgyi események miatt a budapesti román nagykövetet, de ő a diplomáciában példátlan módon megtagadta a párbeszédet, jelentette be Magyar Levente, a KKM parlamenti államtitkára.
De hogy mi is történt pontosan? Megmutatjuk ebben a videóban:
A nagykövet bekéretésének az volt az oka, hogy csütörtök este román szélsőségesek feldúlták a magyar katonai temetőt, és magyarellenes provokáció történt, írja az MTI. Dormánfalva önkormányzata június 6-ára, a hősök napjára egyházi ceremóniát és koszorúzási ünnepséget hirdetett az úzvölgyi katonatemetőbe, amelyet a székelyföldi elöljárók a magyar temetőben létrehozott román parcella felavatási kísérleteként értelmeztek.
Az „illegális temetőfoglalást” csütörtökön csaknem ezer székelyföldi békés tüntető a sírkert elé vont élőlánccal próbálta megakadályozni, ám a román megemlékezők ezrei – a kerítést, a kaput és a magyar sírokat megrongálva – erőszakkal behatoltak a sírkertbe és ott ortodox szertartás keretében felszentelték a temetőben törvénysértően létesített román emlékművet és parcellát.
Helyszíni beszámolók szerint szélsőséges románok a csendőrökkel is dulakodtak, majd pedig a temető oldalsó, hátsó részén többen bejutottak, és belülről kitépték a székelykapu szárnyát. Az uh.ro videóján látszik ahogy a román nacionalisták bentről áttörik a temető kerítését:
Az MTI szerint a székelyeknek el kellett távolodniuk a kerítés mellől, mert belülről zászlórudakkal bántalmazták őket. A Maszol.ro szerint a románok egy csoportja kövekkel is dobálta az élőláncot alkotó magyarokat.
A napjainkra már elnéptelenedett hegyvidéki Úzvölgyében az első világháború után létesítettek katonai temetőt az 1916-ban ott elhunyt honvédeknek. Bár az MTI szerint arra nincs bizonyíték, hogy román katonák is nyugszanak itt, a legközelebbi román többségű település, a moldvai Darmanesti (Dormánfalva) önkormányzata idén önkényesen - a szakhatóságok engedélye és a haditemetőt Úzvölgye községközpontjaként gondozó Csíkszentmárton község engedélye nélkül - betonkeresztekből álló román parcellát alakított ki az állítólagosan ott fekvő román katonák emlékére.
A csendőrség bejelentette, hogy a helyszíni felvételek alapján minden törvénysértőt azonosítanak és megbüntetnek. A csendőrök azonban az Agerpres szerint később azt állították, hogy nem történt erőszak sem a résztvevők, sem a résztvevők és a rendvédelmi szervek között.
A csendőrség péntek délután tudatta, hogy rongálás miatt nyomoznak, és a legfőbb feladatának azt tekintette csütörtökön, hogy megelőzze az erőszakos cselekedeteket és a sírok esetleges meggyalázását, ami erős érzelmi hatást gyakorolt volna a jelenlévőkre.
Az esemény után a Bákó megyei rendőrség vizsgálta meg a helyszínt, és megállapította, hogy eljárást kell indítani a temető kapujának megrongálói ellen.
A csendőrség azt közölte: noha az események alatt feszült pillanatok is voltak, azok nem voltak olyan jellegűek, hogy szükségessé tegyék a tömegoszlatást.
A magyar diplomácia csütörtökön tiltakozó jegyzéket küldött és bekérette a román nagykövetet, aki „minden udvariasságon és barátságon túlmenően", központi utasításra hivatkozva megtagadta ezt.
Románia elállt a párbeszéd lehetőségétől.
Magyar Levente hangsúlyozta: Magyarországnak továbbra is elsődleges érdeke a korrekt és jó viszony Romániával, és azt várja a szomszédos országtól, hogy alaposan vizsgálja ki ezt a „gyalázatos esetet".
Menczer Tamás, Magyarország nemzetközi megjelenítéséért felelős államtitkár szerint „elfogadhatatlan, hogy Erdélyben magyarokat támadnak meg és magyar sírokat meggyaláznak! Az is elfogadhatatlan, hogy a román nagykövet nem hajlandó a párbeszédre! Mi békés és jó viszonyt szeretnénk Romániával, az erdélyi magyarok és a románok békés egymás mellett élését. De ez partnerek nélkül nem megy" – olvasható a facebookos bejegyzésében.
Elítélte a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) is az úzvölgyi katonatemetőben történt erőszakos cselekményeket, a magyar közösség megfélemlítését célzó „barbár rongálást". Kelemen Hunor pártelnök felszólította a miniszterelnököt, hogy menessze a belügyminisztert és Hargita megye prefektusát is.
A Maszol szerint a román külügyminisztérium csütörtök este jelezte, hogy az ügyben tárgyalt egymással Teodor Meleşcanu román és Szijjártó Péter magyar külügyminiszter. Ezen a román külügyminiszter arra kérte Szijjártót, hogy „küldjenek egy nagyon világos üzenetet a magyar közösségnek a konfrontáció és a feszültségek fokozódásának elkerülése érdekében. Meleşcanu kiemelte annak fontosságát, hogy a helyi román és magyar közösség által elfogadható gyakorlati megoldásokat találjanak, és hangsúlyozta az egyes államok korlátlan jogát, hogy megemlékezzenek a temetőben eltemetett hőseikről”.
A közlemény szerint Meleşcanu azt mondta, hogy a román hatóságok minden szükséges intézkedést megtettek, így szükségtelennek tartja a nem konstruktívnak nevezett külső beavatkozásokat.
A csütörtöki feszült helyzetről valós időben beszámoló kormánypárti román hírtelevíziók azt hangsúlyozták, hogy magyar tüntetők próbálták megakadályozni, hogy a román megemlékezők hőseik emlékhelye előtt tiszteleghessenek a hősök napján, írja az MTI. A történteket szintén nyomon követő ellenzéki portálok azt is hozzátették, hogy a sírkertet megrongáló, a kaput kitépő, a magyarokat gyalázó, erőszakosan viselkedő fiatalok az Új Jobboldal nevű, szélsőséges szervezet tagjai voltak.
Közben az RMDSZ-t hibáztatja az úzvölgyi katonatemetőben csütörtökön történt incidensért és Klaus Iohannis román elnök közbelépését sürgeti a Traian Basescu volt államfő által alapított ellenzéki Népi Mozgalom Pártja (PMP). A Marius Pascan ügyvezető elnök által aláírt közlemény úgy értékeli: az RMDSZ „Budapest utasítására" mozgósított mintegy ezer magyar állampolgárt, köztük olyanokat, akiket buszokkal hoztak Magyarországról, azzal a céllal, hogy megakadályozza a hőseik emléke előtt tisztelegni akaró románok bejutását a sírkertbe.”
A Fidesz pénteki közleményében azt írta, hogy az úzvölgyi magyar katonai temetőnél történt erőszak és provokáció elfogadhatatlan. Temetőt, hősi halottakat, sírkereszteket gyalázni felháborító. A román hatóságoknak lépniük kell, ezt a feszültséget nem növelni, hanem megszüntetni kell. Az erdélyi magyarok számíthatnak a kormánypártok támogatására - közölték.
(Borítókép: Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) parlamenti államtitkára sajtótájékoztatóra érkezik az úzvölgyi katonatemető ügyében tartott sajtótájékoztatóra a minisztériumban 2019. június 7-én. Fotó: Mónus Márton / MTI)