Az előválasztásban nem vesz részt, és egyelőre nem tudni, milyen támogatást lesz képes felmutatni ősszel az önkormányzati választáson Puzsér Róbert, aki mögül kihátrált a fővárosban egyébként is szinte elfogyó Jobbik és LMP. Ennek ellenére június 15-én, szombaton mutatja be, honlapjáról pedig már letölthető a független főpolgármester-jelölt Sétáló Budapest programja.
A korábban már sokat hangoztatott víziót a dokumentum szerint mintegy hetven szakember foglalta szakmai keretek közé, köztük építészek, urbanisták, tájépítészek, szociálpolitikai szakértők, oktatásügyi szakértők, a közlekedéssel, a hulladékgazdálkodással, az idegenforgalommal, a vendéglátással és a vállalkozásokkal foglalkozó szakemberek. A szöveg végén szerepel a fő szerző-szerkesztő, Bodrog Zoltán, valamint közvetlen segítőinek névsora, továbbá az:
és még további tíz szerző, akik névvel nem vállalhatták munkájukat.
A dokumentum előrebocsátja, ez egy szakmailag alátámasztott program, amely alkalmas arra, hogy városvezetőként ténylegesen végre lehessen hajtani. Konkrét, azaz egy ciklusban (öt év alatt) megvalósítható, és a ciklus végén számonkérhető vállalásokat tartalmaz.
Puzsér előszavában a többi között arról ír, arra kérte a programalkotó csapatot, hogy
alkossák meg egy élhető, európai és zöld város átfogó programját. Azt kértem, hogy felejtsék el a politikusok és a marketingesek ravaszkodását, amihez az elmúlt évek során esetleg alkalmazkodniuk kellett – ne ígérjünk semmit, amihez nem lesz joga vagy pénze a fővárosnak, és cseppet se féljünk népszerűtlen vállalásokat tenni, ha azok az itt élők érdekeit szolgálják.
A beköszönő pedig úgy ér véget, hogy Puzsér ígéretet tesz arra:
Lángpallosként hordozom majd magam előtt a politikai és a civil szférában, s ha bárki részben vagy egészen átveszi, hogy megvalósítsa, csakis hálát érzek majd.
Ezután a több mint 150 oldalas szakmai anyag 11 fejezetben fejti ki a Sétáló Budapest víziót. A fejezetek:
Minden fejezethez öt-öt alapelv és víziós vállalás is tartozik, ezekből derülhet ki például, hogy Puzsér mit kezdene az önkormányzati cégekkel, hogyan alakítaná a városképet, milyen építkezéseket engedélyezne, és hogyan óvná a történelmi örökségeket, de olyan városarculati kérdésekben is állást foglalnak a programalkotók, mint hogy lehessen-e felhőkarcolót építeni Budapesten, vagy éppen, hogy:
Budapest 1873-as történelmi zászlaját visszaállítjuk, hiszen a város jelenlegi zászlaja heraldikailag és esztétikailag is értelmezhetetlen.
A program több fejezetében feltűnő, meghatározó elem a sétálóútvonalak megteremtésének igénye, de olvashatunk benne az „egészséges utca” fogalmáról, valamint arról is, hogy a központi sétálózóna mellett kisebb kerületi autómentes alközpontokat is elképzeltek, újra megtöltve élettel a tereket. Mindezt a tömegközlekedés nem elsősorban financiális reformjával, az úthasználati díj, új parkolózónák és számos egyéb, a közlekedést befolyásoló intézkedés keresztülverésével igyekezne megvalósítani Puzsér.
Teljesen átalakítaná a főváros hulladékkezelését is, a köztisztaság érdekében nemcsak a szelektív gyűjtési módszereket, de a szeméttel szembeni fellépést és a hulladékfeldolgozás szabályait is szigorítaná. Sőt, a program azt is megígéri: hogy zöldpolitikai és környezetvédelmi intézkedéseivel
legkésőbb 2024-re Budapest elnyeri az Európa Zöld Fővárosa (European Green Capital) címet.
A program a bulinegyed ügyére is reagál, hiszen megígéri:
főpolgármester-helyettesre bízzák az „éjszakai polgármester” feladatait,
ő lenne felelős a lakossági igények, a hatóságok, a szolgáltatók és a városházi stratégiaalkotás összekötéséért a vendéglátás, a turizmus és a kulturális élet területén.
Ugyanakkor az egyértelmű, hogy Puzsér nem vetne véget, sőt inkább ösztönözné a szórakozónegyedek működését, ám a kocsmák, bárok létesítését fővárosi hangszigetelési programmal támogatná meg. És persze az alkoholmentes kikapcsolódási formákat is támogatná a főváros, így sport- és kulturális terek létrehozását, a drága fővárosi ingatlanokban.
Az egyébként jelentős és valamennyi főpolgármester-jelölt programjában kiemelt helyen szereplő lakhatási problémáknak is külön fejezetet szenteltek a Sétáló Budapestben, azzal az alapvetéssel, hogy
a lakhatást alkotmányos joggá kell tenni, és ez nem börtönviszonyokat, hanem legalább egy zárható szobát kell jelentsen.
A program egészségügyi fejezete szerint összfővárosi szinten egységes előjegyzési és betegirányító rendszert létesítenének, ami a mentális segítséget vagy szociális munkát igénylők irányításán túl a háziorvosi rendelőket kapcsolná össze a szakrendelésekkel – adott esetben a lakcím szerinti betegutakat is felülírva.
Puzsér fővárosi elképzeléseinek egyébként – noha igen korlátozottak az önkormányzatok lehetőségei ebben – oktatási fejezete is van, ahogyan külön terveket kovácsoltak a vállalkozások számára is. Ez utóbbi fejezetben egy startupközpont létesítésére is ígéretet tesz a Sétáló Budapest, ahogyan arra is: ösztönöznék a budapesti vállalkozásokat arra, hogy emelt szintű elvárásokat tartsanak be a fenntarthatóság, a városhasználat, a közösségi élet, a civil partnerségek terén.