Voltak olyan pillanatok is, amikor felmondtuk a szerződést, állítja az RNBH Konzorcium egyik tagvállalkozásának vezetője. Egyúttal visszautasítja a szakmai hozzáértésüket, az elvégzett munkájukat érintő kritikákat, hiszen szerinte éppen ők csinálják meg az évek óta szükséges és egyre esedékesebb irtási munkát. A budapesti patkánygate tovább gyűrűzik, és miközben nyilvános szakmai vitává fajul, az egyre valószínűbb: a főváros vezetése és az illetékes hatóságok is mulasztottak.
Május elején hivatalosan négy kerületben (XIII., V., IX., és XX.) kezdte meg az intenzív rendkívüli patkányirtást a Budapest patkánymentes állapotáért felelős RNBH Konzorcium 11 brigádja, a csapatok tíz hónapon át járják majd a főváros tíz kerületét, 300 milliót költve a munkákra. A patkányirtók elárulták az Indexnek, hogy valójában nem négy, hanem rögtön öt, elsősorban Duna-menti kerületben, csatornáról, csatornára haladva tisztítják meg a terepet az elszaporodott patkánypopulációtól.
Takács Zoltán, a konzorciumtag Növényvédő és Kártevőirtó Kft. ügyvezetője szerint a rendkívüli irtás – és a pluszforrás bevonása – elkerülhetetlen volt, és eredményes is lehet, de folyamatosan végzik a "rendes" irtást és a prevenciót is. Visszautasított minden, a szakmai munkájukat érintő kritikát, ahogyan azt is igyekezett cáfolni, hogy a konzorciumot alkotó négy cégnek ne lett volna meg a szükséges tapasztalata és gyakorlata, így a megfelelő referenciája Budapest patkánymentesítési munkájának ellátásához.
Takács azt is elmondta, a 300 milliós rendkívüli irtáshoz a csatornakezelési technológiát a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) munkatársai írták elő a konzorciumnak, ők is ellenőrzik a folyamatokat. Így például azt, hogy a "tisztításra" kijelölt utcák komplett kezelésének három hetes üteme tartható-e, a visszaellenőrzések milyen fertőzöttségi adatokról tanúskodnak. Havonta ellenőrzik az elvégzett munkát, és csak ha jóváhagyják, úgy juthat az RNBH as pluszforrás havi részleteihez, mondta.
Takács Zoltán odaadta az Indexnek a hozzájuk tavaly július óta beérkezett bejelentések teljes adatsorát is. Ebből derült ki, hogy
tíz hónap alatt több mint tízezerszer (10414) keresték fel bejelentők valamilyen formában – telefonon vagy emailben – az RNBH Konzorciumot, amely minden esetben 48 órán belül kiment a helyszínre,
ellenőrzést végzett, csapdákat helyezett ki, majd utókövetéses helyszíni szemléket is tartottak ugyanennyi bejelentési helyszínen. A szakember beszámolt arról, hogy minden esetben csapdákat helyeznek ki, a patkányészlelés környékén pedig - elsősorban az érintett utcát kell érteni ezen -, a csatornát is ellenőrzik és ott is irtanak.
Beszámolójából kiderült, erőt próbáló feladat elé állította őket Budapest: összehasonlításképpen Takács elmondta, az általa vezetett cég évek óta látja el Kecskemét patkánymentesítését, ahol évente legfeljebb 40 bejelentést kapnak, 2018-ban például 26 érkezett be. Ezzel szemben Budapesten egyetlen hónap alatt csak egy kerületből ennek többszörösével szembesültek már tavaly nyáron is, Takács maga is eljárt hétvégente ezek ellenőrzésére, saját szemmel mérte fel Budapest patkányfertőzöttségét, és erejükön felül dolgoztak a patkányok visszaszorításán.
Noha a bejelentések ledolgozásával szerinte utolérték magukat, a napi munka sokkal súlyosabb jeleit adta a valós patkányhelyzetnek. Ami súlyos, megítélése szerint úgy az ötszöröse annak, ami a szerződésük szerint a megengedett határérték, azaz a patkánymentes fővárosi állapot lenne.
Úgy tudjuk, az RNBH-t már tavaly októberben a közegészségügyi határérték átlépéséről értesítette a szakhatóság, ahogyan ezt a jelzést a Főpolgármesteri Hivatal felé is megtették, Tarlós Istvánnak, azaz még inkább Szeneczey Balázs főpolgármester-helyettesnek tehát tavaly ősz óta tudnia kellett, hogy a Budapest patkánymentes állapotának fenntartására megkötött szerződésben foglaltak nem teljesülnek.
Vélhetően ennek ellenére is kifizették az RNBH Konzorciumot, amely azonban, elsősorban a munka elvégezhetetlensége miatt, gyakorlatilag kéthetente tárgyalt a fővárossal december óta, hogy kezdődjön már meg végre a rendkívüli irtás. Emlékezetes, erre csak első cikkünk megjelenése után, gyakorlatilag egyetlen nap alatt szánta el magát a főváros, holott korábban decembertől folyamatosan kapták a figyelmeztetést a szakemberektől.
Voltak olyan pillanatok is, amikor felmondtuk a szerződést
– fogalmazott Takács Zoltán, egyértelművé téve: ők nem tussolták el, hogy komoly probléma van, minden módon igyekeztek egyértelműsíteni, hogy azonnali, rendkívüli irtásra van szükség, mert sokkal több a patkány, mint az az előírás szerint még az elviselhető mérték lenne. A szakember nem kívánt semmiféle politikai állásfoglalásba belemenni, de beszámolójából így is kiderült, hogy a főváros annak ellenére halogatta a rendkívüli irtást, hogy teljesen tisztában voltak vele, mekkora a baj és abból csak egyre nagyobb lesz.
Takács Zoltán szerint már augusztusban, majd az ősz folyamán további három alkalommal jelezték ugyanis írásban a főváros felé, hogy a megkötött szerződésük értelmezésükben egy másik helyzetre lenne érvényes, a több feladat, pedig többletforrásokat igényel.
Más kérdés, hogy az RNBH köti az ebet a karóhoz abban: nem az ő irtási munkájuk megkezdésekor vagy után, hanem már évekkel korábban, 2012 környékén elszaporodhattak a patkányok Budapesten. Mindez Takács szerint a Bábolna Bio Kft. által korábban elkövetett szakmai hibák, sőt, a patkányfertőzöttségi adatok "megmásítása", azaz manipulációja, a valós fertőzöttség eltussolása miatt lehetett.
A szakember nem "mutogatni, vagy gyanúsítgatni akar", ennek ellenére egyértelművé tette: szerinte a Bábolna Bio nem valós patkányfertőzöttségi adatokat közölt, ezt pedig a Budapest patkánymentesítését 47 éven át végző cég saját korábbi adatsoraival igyekezett is alátámasztani. Azok alapján a Bábolna Biohoz beérkezett bejelentések 2012-ben ugrásszerűen megnőttek, és ezzel fordított arányosságban a bejelentések valóságtartalmára vonatkozó arányszámok lecsökkentek. Magyarán: miközben a budapestiek több patkányt észleltek, a cég e bejelentések jóval kisebb arányában talált és irtott valójában kártevőket, amiből az RNBH azt a következtetést vonja le: a bábolnások nem mondanak igazat.
A Konzorcium szerint a patkányirtást Budapesten végző Bábolna Bio úgy adta át nekik a munkát, hogy az előzetesen kommunikáltnál sokkal több volt a patkány Budapesten.
Mindennek alátámasztásául a Budapest környezeti állapotértékeléséről szóló 2017-es dokumentumot és az abban közölt adatsorokat mutatta fel Takács Zoltán is, azok közül is a fővárosi patkánypopuláció fokozatos, és 2011 óta folyamatos növekedését mutató táblázatot saját igazuk alátámasztásaként értékelve. A Bábolna Bio az Indexnek nem tagadta, hogy jóval több patkányt kellett irtaniuk 2011 óta, de szerintük – mint azt alább ki is fejtjük – folyamatosan megújított módszerekkel ők megküzdöttek a feladattal.
Egy biztos: Budapest Főváros Kormányhivatala, annak is közegészségügyi szakhatósága, vagy (a munkát május 1-től átvevő Nemzeti Népegészségügyi Központ)
nem adott szakhatósági jelzést
a patkánypopuláció budapesti, a patkánymentesség értékét meghaladó elszaporodásáról, egészen 2018. október 28-ig.
Noha a városvezetés és az RNBH konzorcium a patkányészlelésekről szóló bejelentéseket és a szakhatósági méréseket rendre keveri retorikájában, a nyilvánosság számára egyelőre kizárólag a bejelentéses adatok az ismertek, amelyek nem tekinthetőek a hivatalos patkány-előfordulási aránynak. A hatósági adatokra rákérdeztünk a Takács Zoltánnal folytatott beszélgetés során is, ő azt javasolta, hogy forduljunk a Nemzeti Népegészségügyi Központhoz.
Fontos, hogy még első cikkünk megjelenése előtt, áprilisban kikértük ezeket a hivatalos fertőzöttségi adatokat mind a kormányhivataltól, mind pedig az illetékes, Tarlós István vezette Főpolgármesteri Hivataltól. Egyik adatkezelőtől sem kaptuk meg ezeket, most pedig a Nemzeti Népegészségügyi Központ utasította el adatigénylésünket azzal:
Kérjük, illetékességből forduljon Budapest Főváros Kormányhivatalához.
Csak hogy érthető legyen: ahhoz a szakhatósághoz irányítottak ismét, amely már tavaly jelezte a fővárosnak, hogy nem képes ellátni feladatát kapacitáshiány miatt, és amely korábban sem adta ki a vonatkozó adatokat.
Takács Zoltán egyébként azt mondta,
az RNBH Konzorciumhoz beérkezett bejelentések 80-90 százalékos arányban valósnak bizonyulnak.
Mindez azt is jelenthetné, hogy több mint 8 ezer patkányt kellett kiirtaniuk Budapesten az elmúlt tíz hónapban. Csakhogy szakemberek figyelmeztettek arra, ez roppant leegyszerűsítése lenne az adatoknak. Tény ugyanakkor, hogy az Index az elmúlt két hónapban szinte naponta kapja a patkányészleléseket fényképpel, videóval bizonyító olvasói panaszokat. És a konzorcium maga is súlyos helyzetről beszél, Takács Zoltán szerint
az észlelési és irtási számok körülbelül a megengedett, azaz még patkánymentesnek minősülő érték ötszörösét jelezhetik.
Arra a konzorciumtag vezetője nem tudott magyarázatot adni, hogyan lehet, hogy a Bábolna Bio idején sokkal kisebb arányú volt a patkányészlelés, azaz hogy tavaly nyárig egyszerűen nem, de legalábbis sokkal-sokkal ritkábban tűntek fel az utcán, a közintézményekben és a lakásokban a patkányok. Ahogyan arra sincs magyarázat, mikor és hogyan következett be a patkányészlelések mértékében a szintlépés.
Nemcsak az RNBH adta ugyanis át a 2018-2019, hanem a Bábolna is megosztotta az Index kérésére a megelőző év, azonos időszakára vonatkozó patkánybejelentési adatokat, amelyek alapján egyértelműen és jelentősen kevesebb volt a patkány egy évvel korábban, még úgy is, ha figyelembe vesszük a természetesnek tartott szaporodási hullámokat.
Mindennek ellenére Takács Zoltán és az RNBH is kitart amellett, nem ők hibáztak. Szerintük sokkal korábban kell keresni a patkányok elszaporodásának okát, sőt a konzorcium tagjai éppen azért próbálkoztak pályázni már hat évvel ezelőtt is, amikor még a Bábolna Bio nyerte el az ötéves megbízást, mert úgy érezték, hogy elavult a versenytárs cég módszere, és állítása szerint pontosan tudták azt is – lévén, ez nem egy ezreket foglalkoztató szakma, mindenki ismer mindenkit –, hogy milyen súlyos problémák vannak a fővárosban.
Kérdésünkre, hogy ha tudták, súlyosabb a patkányhelyzet, magyarán több patkány van Budapesten, mint ami szem előtt van, akkor mégis miért és hogyan adtak be olcsóbb ajánlatot a Bábolna Biónál, Takács Zoltán azt mondta:
abban bíztak, hogy az általuk használt, új hatóanyagú méreg és a rendesen elvégzett munka majd meghozza a gyümölcsét.
Az már biztos, hogy a hatóanyagváltás önmagában nem hozta el a várt sikert, hiszen arányaiban több a patkánybejelentés, mint egy évvel korábban. A munkát pedig minden korábbinál nagyobb forrásból, így több emberrel és vélhetően több eszközzel végezhetik el, az eredményt majd jövő év elején lehet ellenőrizni.
Csakhogy a Bábolna Bio cáfolta a módszereikre, az általuk használt hatóanyagra, a szerelvényeik elavultságára, és elsősorban az adatmanipulációra vonatkozó vádakat. Megkeresésünkre egy közleményt küldtek, mely szerint:
A Bábolna Bio Kártevőirtó Szolgáltató Kft. a budapesti patkánymentesség fenntartási tevékenységével kapcsolatban kijelenti, hogy megbízása lejártakor Budapesten a patkány-előfordulás nem haladta meg a Fővárosi Önkormányzattal kötött szerződésében meghatározott szintet.
A Bábolna szerint megbízatásuk idején minden egyes hónapban megfeleltek a szerződésükben előírtaknak, a megbízó Fővárosi Önkormányzat pedig csak a munkavégzésük hatósági igazolásának a birtokában fizette ki havi vállalkozási díjukat. A bábolnások a rendelkezésünkre bocsátották a kormányhivatal által velük korábban közölt ellenőrzési adatokat is, amelyek valóban alátámasztják, hogy 2018. június 30-ig a cég teljesítette a szerződésben előírt és vállalt patkány-előfordulási szintet, annak mértéke nem haladta meg a megállapodásban szereplő határértéket. A Bábolna ezekre hivatkozva azt írta az Indexnek:
visszautasít minden ezzel ellentétes közlést, sugalmazást, illetve olyan feltételezést, amely szerint a patkány-előfordulás későbbi növekedésében tevékenysége bármilyen szerepet játszott volna.
A két cég, úgy tűnik egyben kiegyezik: az általuk egyaránt sokszor jelzett probléma ügyében sokáig húzta az időt a főváros, ami semmiképpen sem segíthetett a patkánypopuláció visszaszorításában.
A Bábolna például információink szerint éppen a felmerült pluszmunka miatt, miután 2012-ben fővárosi adminisztrációs problémák miatt öt hónapig nem mehettek be a csatornahálózatba irtani, többször is többletforrás-igénnyel fordult a fővároshoz, ám ott ezt elutasították. Végül, mint ismert, a 2018-as közbeszerzési kiírásban a fővárosi önkormányzat nettó 1,3 milliárd forintra becsülte a patkányirtási munkát, belekalkulálva a már korábban jelzett, szükséges pluszfeladatokat. Az RNBH Konzorcium kicsit több mint egymilliárdért is elvállalta a munkát, és az olcsóbb árra hivatkozva őket választották. A Bábolna évi 253 millió forintot (=1,265 milliárd) kért volna, tehát kevesebbet, mint amennyit a mostani rendkívüli irtásra szánt plusz 300 millió forinttal együtt a jelenlegi patkányirtók kapnak majd.
(Borítókép: Patkány Józsefvárosban, a Rákóczi út és a Gyulai Pál utca sarkánál lévő Szent Rókus kápolnánál 2019. május 21-én. Fotó: Olvasónk, Judit / Index)