Ki akar menni az emberek közé, minden civil szervezettel kész együtt dolgozni, fontosnak tartja a gyermekek és az elesettek védelmét, és minden megszületett gyermek után egy fát ültetne az alapvető jogok biztosának jelölt Kozma Ákos. Az Áder János által javasolt Kozma jelöltségét az Országgyűlés igazságügyi és fenntartható fejlődés bizottsága is támogatta. Az ellenzék azt kifogásolta, hogy Kozma korábban kormányzati posztot töltött be, és az alapjogokért küzdő civilekkel nem konzultáltak a jelöltségéről.
Az ombudsman a magyar demokrácia egyik szép intézménye. A rendszerváltozás idején izgalmas újításnak tűnt, hogy átvesszük ezt az eredetileg svéd találmányt. Az megítélés kérdése, hogy egy ombudsmani ajánlásnak mennyi hatása van ma ott, ahol a hatalom különböző praktikákkal igyekszik szűkíteni a polgárok mozgásterét. Mindettől függetlenül mégiscsak jó, hogy Magyarországon egyáltalán létezik ez az intézmény.
A hazai állapotokat jól mutatja, hogy nálunk a nép érdekében dolgozó nép ügyvédjét is felülről nevezik ki. S
zékely László ombudsman hatéves megbízatása szeptemberben jár le. 35 civil szervezet hiába kérte, hogy a következő alapjogi biztost nyilvános pályázaton, versenyben, a civil szervezetekkel is konzultálva jelöljék, és így találjanak mindenki számára elfogadható, konszenzusos jelöltet. Ez természetesen nem így történt. Áder végül maga választotta ki az új jelöltet, a civilekkel erről nem konzultált. Jogszabályt nem sértett ezzel, a jelölés joga az ő kezében van.
Ahogy a hétfői parlamenti bizottsági ülésen is látható volt, Kozma Ákos lesz a tuti befutó, mellette áll a parlamenti többség. Kozma az elmúlt tíz évben a Független Rendészeti Panasztestület elnökhelyettese volt. Az ötfős testületet a 2006-os tömeges rendőri túlkapások után hozta létre az országgyűlés, feladata a rendőri visszaélések kivizsgálása, civil kontrollja.
Kozma korábban volt ügyvéd, alkotmányjogot oktatott az egyetemen, az ombudsmani poszt várományosaként viszont életrajzában az a legérdekesebb, hogy 1998 és 2002 között az első Orbán-kormányban töltött be különböző kormányzati tisztségeket:
az igazságügyi tárcánál volt miniszteri kabinetfőnök, a Pénzügyminisztériumban főosztályvezető, a Belügyminisztériumban az EU Integrációs Hivatalának vezetője, 2001 és 2002 között pedig a Közszolgálati Ellenőrzési Hivatalt vezette.
Kozma Ákos hétfőn az igazságügyi és a fenntartható fejlődési bizottság összevont ülésén is arra hivatkozott: az elmúlt tíz évben a Független Rendészeti Panasztestület tagjaként alapjogi munkát végzett, ami egyfajta ombudsmani feladat. Mint mondta: tisztában van vele, hogy az alapjogi biztosi munka nagyon gyakorlati feladat, nem tudományos munka.
Le kell venni a nyakkendőt, fel kell tűrni az ingujjat, és el kell menni az emberek közé.
Bemutatkozásában azt ígérte, mindenki ombudsmanja szeretne lenni, fontosnak tartja a kapcsolattartást a sajtóval és a nyilvánossággal. Külön szeretne koncentrálni a gyermekek és az elesettek jogainak védelmére. Két példát is említett. Komoly gondot jelentenek a lakcím nélküli gyermekek. Akiknek ugyanis nincs állandó lakcíme, azok kiszorulnak fontos egészségügyi és családtámogatási ellátásokból. Fontos problémának tartja a kórházakban a szülői kísérők elhelyezésének kérdését, amiről az elmúlt hónapokban sokat lehetett hallani.
Miután Kozmát a fenntartható fejlődés bizottságai is meghallgatta, és az alapjogi biztosnak van egy jövő nemzedékek képviseletével foglalkozó helyettese is, Kozma arról is beszélt: fontosnak tartja a hosszútávú környezetvédelmi célok képviseletét a hétköznapi jogalkotásban, és szeretné feléleszteni azt a Szabó Marcell által 2016-ban elindított programot, amelyben minden egyes gyermek megszületésekor ültetnek egy fát.
A kormánypárti képviselők alig tettek fel kérdéseket a jelöltnek. Legélesebben a DK-s Arató Gergely támadta Kozmát. Szemére vetette, hogy korábban miniszteri kabinetfőnök volt, hogy nincs gyakorlata az alapjogok terén, és azt kérte tőle, hogy soroljon fel néhány olyan ügyet, amelynél a panasztestület tagjaként sikeresen védte az alapjogokat.
Kozma Ákos a bizottsági meghallgatáson azt már eddig is bizonyította, hogy jól kommunikál, színesen és higgadtan képes beszélni. Arató támadását azzal hárította el, hogy büszke arra, amit a kormányzati munkából 20 évvel ezelőtt tanult, mostani munkájában azonban sokkal meghatározóbbnak tartja a panasztestületben szerzett tapasztalatait. Példákat azonban nem hozott arra, hogy milyen konkrét ügyekben ért el eredményt, annyit ajánlott Arató Gergelynek, hogy tanulmányozza a testület éves beszámolóit, amelyek nyilvánosan elérhetők. Fontos eredmények tartotta ugyanakkor azt, hogy a panasztestület észrevételeit ma már felhasználják a rendőrök kiképzésénél.
Arató rákérdezett arra is, hogy az új ombudsman milyen kapcsolatot akar ápolni az alapjogokért küzdő civil szervezetekkel, köztük a Soros György által alapított egyesületetekkel, osztja-e elődje álláspontját a homofóbia és transzfóbia elítéléséről, és mit gondol arról, hogy 2014-ben a leállított tűcsere program vizsgálata miatt Székely Lászlót azzal vádolta a kormány, hogy politikai megrendelésre dolgozik.
Bár Kozma már korábban is megemlítette, hogy minden civil szervezettel kész együtt dolgozni, ezt most ismét megerősítette: az alapjogi biztos munkája annyira szerteágazó, hogy a Magyarországon működő 50 ezer civil szervezet körül óhatatlanul is kapcsolatba kerül ezekkel a szervezetekkel, és ő minden szerbezettel kész a párbeszédre. Kozma azt elutasította, hogy elődjei korábbi nyilatkozatait kommentálja, de megerősítette: az emberi méltóság tiszteletben tartása alapvető számára, és ebbe természetesen beletartozik a homofóbia és a transzfóbia elítélése is. Biztosította az ellenzéki képviselőket arról is, hogy munkája során fel fogja vállalni a konfliktusokat a kormánnyal is.
Kozma Ákos jelöltségét az igazságügyi bizottság 8 igen és 3 nem szavazattal támogatta, a fenntartható fejlődés bizottsága 7 igen és 2 tartózkodás mellett. Székely László alapjogi biztos megbízatása szeptember 25-én jár le. Kozma Ákos személyéről kedden szavaz a a parlament.
(Borítókép: Kozma Ákos és Vejkey Imre 2019. július 1-én. Fotó: Huszti István / Index)