A kormány döntéseiről és az aktuális ügyekről tartott kormányinfót szerdán Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter és Hollik István kormányszóvivő. Gulyás azt mondta, a keddi brüsszeli eseményekre reagálva hozták egy nappal korábbra a kormányinfót a szokásos csütörtöki napról.

"A magyar kormány legfontosabb célkitűzése, hogy olyan személy álljon a Bizottság élén, aki alkalmas arra, hogy a 27 állam közötti konszenzust megteremtse. Ezt sikerült elérni" – reagált Gulyás arra, hogy meglepetésre Ursula von der Leyen német védelmi miniszter lett a befutó az uniós kvázikormány elnöki helyéért dúló alkudozásban. Ő lehet az első nő és 1967 óta az első német az Európai Bizottság élén.

A miniszter szerint a csúcstalálkozó alatt a V4-ek összefogása megbonthatatlannak bizonyult. "A régióhoz tartozás felülírja a pártcsaládhoz tartozást", nyugtázta Gulyás.

Ezután újságírói kérdések következtek, ahol nem csupán a brüsszeli eseményekről volt szó.

• A kormány egyelőre nem tudja megmondani, hogy lesz-e megállapodás a Norvég Alappal. "A norvégokkal az a baj, hogy ők ragaszkodnak Soros György egyes szervezeteinek támogatásaihoz", így ők kapnának néhány milliárdot Gulyás szerint. A kormány viszont ragaszkodik ahhoz, hogy a támogatás egy részét a romák felzárkóztatására költse, mondta Gulyás. A 15 kedvezményezett ország közül Magyarország maradt az egyetlen, amellyel a norvégok nem kötöttek együttműködési megállapodást a következő Norvég Alapról. A programnak Magyarország lenne az egyik fő haszonélvezője, a jelenleg is futó hétéves ciklusban 214,6 millió euró (69,1 milliárd forint) fejlesztési pénz érkezhetne hazánkba, ennek maximum 10 százalékát kaphatnák civil szervezetek, 90 százalékát pedig a kormány oszthatná szét. 
• Gulyás olvasta az Index szerda reggeli cikkét az alkotmányrevízióról. "Az Index megkezdte a választási kampányt", mondta Gulyás, majd hozzátette, szerinte az önkormányzati választásoknak semmi köze az alkotmánymódosításhoz. Azt írtuk, a munkavállalók jogaitól a végrehajtó hatalom szerkezetén át az azonos neműek örökbe fogadásáig a kormányfőnek konkrét tervei vannak arról, hogy mit változtatna meg az Alaptörvényben. A Fideszben nem mindenki érzi az alkotmányrevízió szükségét, azonban Finkelstein halálával és Habony kiszorításával Orbánnak nem maradt egyenrangú vitapartnere a pártban. Az alkotmánymódosításhoz erős legitimáció kell a kormányfőnek, ehhez Tarlósnak nyernie kellene ősszel, a Fidesz belső kutatásai szerint azonban necces lesz a főpolgármester-választás. Ez a belső felmérés Gulyás szerint nem létezik.  Azt is mondta, nem terveznek változtatást az Alaptörvényben az azonos nemű párok örökbefogadásáról, igaz, eddig is csak különböző nemű párok fogadhattak örökbe.
• A vitatott köznevelési törvény zárószavazását kedden elhalasztották. Gulyás erről most azt mondta, azért halasztották el, mert a szóbeli értékelés lehetőségét meg akarják tartani. Az alternatív iskolákat ellehetetlenítő passzust, hogy legfeljebb 30 százalékban térhet el a nemzeti alaptantervtől, nem tervezik módosítani.
• 35 ember jött vidékről Budapestre a kormányhivatalokba Gulyás szerint, a fővárosban ugyanis kritikus a létszámhiány a kormányhivatalokban: több mint 600 dolgozó hagyta ott a budapesti kormányhivatalokat a kormány adatai szerint. A miniszter azt állítja, mindenkinek egyágyas szobát biztosítottak Budapesten. Az Index kérdésére azt mondta, a rövidített ügyfélfogadási idő alatt több idő lesz ügyintézésre, és tartották azokat az ígéreteket, amiket a vidékről jött dolgozóknak előzetesen ajánlottak.
• Arra, hogy Dobrev Klárából majdnem EP-elnök lett, Gulyás azt mondta: "a mi szavazataink nélkül nehezen lehetett volna". Dobrev a második legerősebb jelöltje volt az európai szociáldemokrata frakciónak az EP elnökségére. Belső szavazáson maradt alul.
• MTA-törvénymódosításról Gulyás azt mondta, nem számítanak semmilyen uniós szankcióra. A hónapok óta tartó tiltakozás ellenére a parlament kedden délelőtt megszavazta az Akadémia elleni törvényt, mellyel Palkovics László kezdeményezésére elvették az MTA-tól az akadémiai kutatóhálózatot, a hazai tudományos élet legfontosabb intézményrendszerét. A kutatóintézetek a jövőben egy olyan képződmény alá fognak tartozni, melyben a kormánynak meghatározó befolyása van.