Nem Orbán Viktor, hanem Palkovics László innovációs és technológiai miniszter válaszolt a német kutatóknak, miután a Német Tudományos Szervezetek Szövetsége nyílt levelet írt a magyar kormányfőnek az MTA megcsonkítása ügyében. A német kutatók azt írták, szerintük a magyar kormány nyílt befolyást igyekszik gyakorolni az újonnan létrehozandó kutatási hálózat tudományos iránya felett, és aggodalmukat fejezték ki, hogy az átalakítás után csak a közérdekűnek mondott kutatásokat fogják finanszírozni.
Megírtuk, hogy a tíz legnagyobb, legjelentősebb német tudományos kutatási intézmény vezetője egy nappal az MTA-törvény megszavazása előtt levelet írt Orbán Viktor miniszterelnöknek, hogy élesen tiltakozzanak a Magyar Tudományos Akadémia bedarálása ellen, és egyértelműsítsék: nem igaz Palkovics állandó hivatkozása, miszerint az átalakítás csak a német modellt követi.
A magyar miniszterelnöknek július 1-én írt levelet eredetileg a Die Zeit hozta nyilvánosságra, miután a magyar Országgyűlés minden hazai és nemzetközi tiltakozás ellenére megszavazta az idevágó jogszabályt. A levélből derült ki az is:
Palkovics miniszter úr szerint az átalakítás a német nem egyetemi kutatási szervezetek mintáját veszi alapul, és hasonlatos a volt keletnémet akadémiák feloszlatásához. Ez a párhuzam nem állja meg a helyét
– írták a német kutatási vezetők az Orbán Viktornak.
Ezzel szemben Palkovics László IT-miniszter a szavazás után, a Hír TV-nek adott interjújában is a tőle megszokott német példát emlegette, szokás szerint a Max Planck Társaság modelljére hivatkozott, az MTA kiherélését pedig a volt NDK-s akadémiai intézetek megszüntetéséhez hasonlította.
Most viszont Palkovics az elsőként a Hvg.hu., majd pedig a szerdai Magyar Nemzet által is ismertetett (a kormánylap honlapján teljes terjedelmében közölt) levélben elismeri, hogy bár többször példálózott a német Max-Planck-Instituttal mint modellel a kutatóhálózat átalakításához, mégsem erről van szó.
Önök említik a levelükben, hogy az általam hivatkozott Max Planck modellje nem azonos azzal, amit Magyarországon létrehozni tervezünk. Ez így van.
Szerinte ugyanis a Max Planck-modellt nem lehet teljes mértékben alkalmazni, mert ez a társasági forma nem elterjedt Magyarországon, és az átalakítás mértéke sem olyan nagy, mint a Max Planck Társaság felállításakor.
Ennek ellenére a struktúra lényeges elemei azonosak
– bizonygatja mégis a miniszter, aki szerint legalábbis egy „hasonló” hálózatot akarnak felállítani, amely állami finanszírozású, az élén felelős vezető szervekkel. Hozzáteszi, hogy ezzel együtt a törvény részét képezi egy alkalmazott kutatóintézeti rendszer felállítása is, a német Fraunhofer Intézethez hasonlóan.
Palkovics hosszú levelében egyébként azzal indokolta az átalakításokat, hogy túl nagy a különbség a régi és az új uniós tagállamok kutatási rendszereinek teljesítménye között, és szerinte a mostani módosítás nagy lehetőség a magyar kutatóknak. Levele szerint az átalakítás célja, hogy több legyen a kutatás, és hogy a kutatásokra adott állami támogatások a magyar gazdaság és társadalom szemszögéből kerüljenek kiosztásra.
Palkovics hosszan részletezi, hogy a magyar kutatás helyzete szerinte elmaradott a nyugat-európaihoz képest, és bár elismeri a német kutatók által is kiemelt magyar eredményeket, szerinte ezek csak egyéni teljesítményeket jelentenek, miközben a magyar intézmények nem teljesítenek jól, mert:
Palkovics szerint azért akarnak a kutatások vezetési szerkezetén variálni, mert a kutatóintézeti hálózat struktúrája a rendszerváltás óta nem változott lényegesen, és bár 2009-ben és 2012-ben volt némi átszervezés, ezek sem vezettek eredményre. Ezentúl azt is sérelmezi, hogy az állami kutatórendszernek kevés a közösségi finanszírozottsága, ez 2003 óta nem változott, holott a cégek egyre többet költenek innovációra.
Kitér arra, hogy 2018 óta saját minisztériuma van az innovációnak és technológiának, a terveiknek pedig csak egy része az MTA kutatóhálózatának átszervezése, emellett az állami egyetemek és állami kutatóintézetek tevékenységének átalakítása is idetartozik.