Pénteken, cikkünk megjelenésének napján szavaz a tervek szerint a parlament a köznevelési törvény módosításáról, amely főként az alternatív iskolák működésének megnehezítése miatt kapott nagy figyelmet az utóbbi hetekben.

A törvénymódosító javaslatot majdnem napra pontosan egy hónapja nyújtotta be a kormány, illetve technikailag miniszterelnök-helyettesként Semjén Zsolt, míg a tervezet előadója a miniszter, Kásler Miklós.

Első körben a sajtó azt kapta fel belőle, hogy senki nem lehet többé magántanuló, ami bár technikailag igaz, a valóság kicsit árnyaltabb. Az történik ugyanis, hogy átnevezik a magántanulókat "egyéni munkarendben tanulókká", azt pedig, hogy ki tanulhat így, az állam dönti el majd, nem pedig az iskolaigazgató, mint eddig. 

Hogy a módosítás kiket hoz majd nehéz helyzetbe, kiket kényszerít vissza az iskolapadba, azt a gyakorlati alkalmazás mutatja majd meg. Az előzetes nyilatkozatok alapján az élsportolóknál, külföldön élőknél, tartós betegeknél valószínűleg nem fog az állam izmozni, inkább az újkeletű alternatív tanulócsoportoknál és/vagy a nehezen kezelhetőségük miatt magántanulóvá kényszerített gyerekeknél lesz majd változás.

Egy másik fontos eleme a javaslatnak, hogy az állam elveszi a véleményezési jogot a tantestülettől, szülőktől az iskolaigazgatók kinevezésénél. Ezt nehéz másként értelmezni, minthogy el akarja fojtani az állam a balhékat az olyan esetekre, ha a jövőben esetleg az érintettek által ellenzett, ugyanakkor rendszerhű iskolaigazgatót neveznének majd ki - mint ahogy arra jópár példa volt az utóbbi időben.

Módosít a törvény a "hány évesen menjen iskolába a gyerek" szabályokon is. Itt is kicsit félreértve adta hírül a sajtó az elején, hogy mi lesz. Elterjedt, hogy mindenképp hat évesen kell majd iskolába menni. Ez nem egészen így van. Az eddigi-mostani szabályozás szerint a plusz egy év óvodában maradásról dönthet egyrészt az óvoda a szülőkkel, másrészt van arra mód, hogy a helyi nevelési tanácsadóban/pedagógiai szakszolgálatban szakemberek határozzanak egy vizsgálat után, hogy mit javasolnak. Az új törvény - mint arra a Nemzeti Pedagógus Kar is rámutatott - az első verziót szünteti meg, azaz kvázi bemondásra nem lesz ezentúl lehetőség a későbbi iskolakezdésre, csak szakemberek véleményével alátámasztva. A végső szót ebben is az Oktatási Hivatal, azaz az állam mondja ki. Itt is felfogás kérdése, hogy jónak, vagy rossznak gondoljuk-e ezt. A bírálók szerint "arctalan, a gyereket nem ismerő" testület dönt majd. Az egyetértők szerint megszűnik az, hogy sokan az iskolaérett gyerekeket is visszatartják egy évig, és túlfejletten, társaikat hátrányba hozva kerülnek első osztályba.

A javaslatnak vannak vitathatatlanul pozitív elemei is. A módosítással a köznevelési törvénybe olvasztják a tankönyvtörvényt, így az idegen nyelvű tankönyvekből, feladatgyűjteményekből, szótárakból a jövőben kettőnél több könyvcsalád kiadványai is felkerülhetnek a tankönyvjegyzékre. A tanárok és a diákok választási lehetősége ezzel bővül, és színvonalas magánkiadók sem szorulnak ki a piacról. 

Az eredeti tervezet aztán a módosító indítványokkal még tovább keményedett. Beletették, hogy az alternatív kerettanterv akkor hagyható jóvá, ha a Nemzeti Alaptantervvel legalább félévente összeilleszthető, így a diákokat félévente lehessen értékelni, illetve hogy "az alternatív kerettanterv tantárgyi struktúrája legfeljebb harminc százalékban térhet el az oktatásért felelős miniszter által kiadott kerettantervben foglalt tantárgyi struktúrától." Erre mondták azt az alternatív iskolák, hogy ezzel pont a lényegük veszik majd el, hiszen nem véletlenül oktatnak más struktúrában, mint az állami iskolák. Szintén az alternatív iskoláknak jelent gyomrost az a javaslat, hogy legyen kötelező osztályozni ott is.

A törvény kis döccenővel jutott el a mai végszavazásig. A kormány ugyanis váratlanul az utolsó pillanatban levette a napirendről a tervezetet, hogy még valamilyen - akkor még ismeretlen - módosítást belerakjanak. Akkor azt írtuk, hogy elsősorban a Waldorf-iskolákra vonatkozó rész módosulhat, "a kormánypártok ugyanis nem számoltak azzal, hogy ez milyen széleskörű felháborodást vált ki". Pár nap után egy Kormányinfón derült ki, hogy mi a magyarázata a döntésnek: a szóbeli értékelés lehetőségét meg akarják tartani. Az alternatív iskolákat ellehetetlenítő egyéb passzusokat nem tervezik módosítani.

Egy későbbi parlamenti vitán Dunai Mónika, a törvényalkotási bizottság előadója azzal indokolta a módosítást, hogy a tanuló teljesítményét jeggyel értékelő rendszer általános előírásáról csak az új nemzeti alaptanterv megalkotásával egyidejűleg érdemes dönteni.

A Szülői Hang közlése szerint a törvény módosítása ellen 40 civil szervezet és az egész ellenzék egységesen tiltakozik.

Borítókép: Képviselő szavaz az Országgyűlés plenáris ülésén 2019. június 12-én. MTI/Balogh Zoltán