Kósa a ritkán látott oldalát mutatta meg Tusványoson: mint NATO-szakértő vett részt egy beszélgetésen. Egy balatonfüredi példával világította meg a Balkán helyzetét, és egy egeres-elefántos hasonlattal az ukrajnai magyar kisebbség kiszolgáltatottságát.
Kósa Lajosról mi juthat az eszébe az embernek? Debrecentől és a csengeri örökösnőtől kezdve az önkormányzatokon át a sertéstelepig és a kupakokig sok minden.
A fideszes politikus, a Fidesz önkormányzati kampányfőnöke, az egykori Modern Városok miniszter azonban tavaly óta a parlament honvédelmi és rendészeti bizottságának elnöke is. Tusványoson pedig most ebben a minőségében ült le egy NATO-ról és biztonságpolitikáról szóló beszélgetésre.
Kósa egy külügyessel (Grúber Károly, a KKM főosztályvezetője), egy magyar elemzővel (Berzi Gergely, XXI. Század Intézet) illetve egy külföldi szakértővel (Igor Merheim-Eyre, International Republican Institute) a NATO-tagságról és az oroszokhoz való viszonyról beszélgetett. És a fideszes politikus érezhetően előnyben volt abban, hogy a közönséghez hogyan lehet közelebb hozni a globális biztonságpolitikai folyamatokat és konfliktusokat.
Kósa például a Balkánok zajló folyamatokat leegyszerűsítően úgy értelmezte: "a Balkánon folyik egy iszlám invázió". Mindez legjobban szerinte Bulgária példáján keresztül lehet bemutatni. Bulgáriában a rendszerváltáskor 10 millió emberből 800 ezer volt iszlám vallású török, míg most 7 millióból egy millióra szűkült az olló.
2000 új mecset épült ott a rendszerváltás óta. Bulgária elesett.
Át is tért ezután Macedónia és Albánia problémájára, illetve arra, hogy miért lehet nehezen rendezni a balkáni népek konfliktusait. A következő példával fordította le a magyar közönség számára:
Ez olyan, mintha tíz éve még a balatonfüredi házunkban nyaraltunk, de most nem mehetünk oda Budapestről, mert összefogtak a Fejér és Somogy megyeiek és elkergettek minket onnan. Furán tárgyalnék ezek után a somogyiakkal.
Az ukrajnai konfliktusról azt mondta, hogy a szomszédunkban "konkrétan háború zajlik". Az oroszok meg akarják akadályozni Ukrajna NATO-tagságát, de a nyugati nagy államok sem akarják a NATO-tagságot, magyarázta Kósa. Ugyanis ha Ukrajna NATO-tag lenne és támadás éri, akkor a NATO az oroszokkal találja magát szemben, és ezt sem Oroszország, sem a NATO nem akarja.
Kósa szerint amúgy is álságos a nyugatiak viszonya az oroszokkal szemben, ugyanis az oroszokkal szembeni gazdasági embargót eltérően értelmezi a nyugat. "A németek bizniszelnek az oroszokkal gázzal, de a szabolcsi alma nem mehet az oroszoknak? Mi 10 millióan itt kussolunk, de az orosz nem kis nemzet, ők nem maradnak csendben" - mondta Kósa.
Kósa szerint az egész nyugati-orosz konfliktusban a magyarok csak olyan kis, kiszolgáltatott szereplők, akik elszenvedik a két fél konfliktusát vagy megállapodásait. Felidézett egy állítólagos afrikai mondást erre:
az egereknek a mezőn teljesen mindegy, hogy az elefántok verekednek vagy szeretkeznek.
És mi nem az elefántok vagyunk, "rajtunk csattan az ostor, az ukrajnai magyar kisebbségen" - mondta Kósa Lajos, aki szerint ezért is értelmetlen a magyarokat hibáztatni azért, hogy akadályoznánk Ukrajna NATO-tagságát.
(Borítókép: Simor Dániel / Index)