Az idei Tusványoson elkerülhetetlen volt, hogy az egyik beszélgetés ne az Úzvölgyi katonatemetőről szóljon. Bár a cím szerint Úz-völgye és egyéb határvitáink volt a téma, ez a vita néhány mondaton túl végül a temetőről szólt, érthető módon.
A beszélgetésben Németh Szilárd, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára, Tilki Attila fideszes országgyűlési képviselő, valamint Kovács Vilmos, a Hadtörténeti Múzeum parancsnoka mellett három helyi politikus vett részt: Zakariás Zoltán Erdélyi Magyar Néppárt, Rákossy József-Botond Magyar Polgári Párt és Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke.
Utóbbiak között egy ponton már olyan paprikás lett a hangulat - a vita többek között arról szólt, ki, mikortól tud erről, ki, mit tett az egész ellen -, hogy Tilki kért szót, és emelt hangon jegyezte meg, hogy
kellemetlen volt hallgatni a vitát, és a téma magasztosságára hivatkozva kérte, hogy ne tegyék politikai pártok marakodásává azt
Ráadásul a szemben álló fél ezt fegyverként használhatja velünk szemben, mondta Tilki.
Ahogyan arról mi is beszámoltunk, Darmanesti polgármesteri hivatala ez év tavaszán részben magyar katonák sírjain román parcellát hozott létre, és ötven betonkeresztet állíttatott ismeretlen román katonáknak. Június közepén a Hősök Emléke Országos Hivatal (ONCE) is elismerte, hogy nem ebben a temetőben nyugszik az a száznál is több román katona, akiknek a parcellát létrehozták, később sokkal kevesebb itt nyugvó román katonáról beszéltek. A temetőt két település is magáénak mondja.
Az egész helyzet nagyon komoly feszültségeket keltett a román-magyar viszonyban. Június 6-án több ezer román megemlékező erőszakkal nyomult be a temetőbe, hogy részt vegyen a román parcella ortodox felszentelésén, miután székelyek élőlánccal próbálták megakadályozni ezt. Június elején ebben a cikkünkben foglaltuk össze a helyzetet, amely után Csíkszeredán tartottak területi autonómiát is követelő tüntetést.
Kovács Vilmos ezredes, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnoka elmondta, hogy többszöri levélírás után végül sikerült egy román-magyar szakmai megbeszélést folytatni, ahol szerinte egyértelműen bizonyították a magyar álláspontot magyar és román források segítségével egyaránt.
"Kijött egy eredmény, ami nem feltétlenül kedvező a tárgyalópartner számára"
- fogalmazott Kovács..
A parancsnok szerint alapvető nézetkülönbség, hogy míg szerintük a temető 1916-17-ben jött létre, a románok szerint 1926-ban. Kovács szerint 1917-ben készült egy vázlat a temetőről, ami bizonyítja igazukat. 1926-27-ben valóban történt egy kibővítés, amikor a románok több kisebb temetőt felszámoltak, és ezekből ide temették a hősi halált halt katonákat. Ám a román számokat nem tudjuk figyelembe venni erről, mondta.
1197 katona volt akkor eltemetve a temetőben, akiknek legkevesebb 2/3-a vagy lehet hogy 3/4-e magyar katona, mondta Kovács, és hozzátette, 100 fölötti a német katona, és van néhány szerb, olasz is. A parancsnok elmondta, hogy a román fél azt állítja, 8 név szerint ismert, és 3 ismeretlen román katonát temettek el itt annál a bizonyos bővítésnél, a háború befejezte után.
"A 8 ismertből 5-öt meg tudtuk cáfolni. Természetesen sok adatunk van. Rögtön kiderült róluk, hogy a Magyar Királyság állampolgárai voltak. Ez az öt nem lehetett román hősi halott"
- mondta.
A maradék háromról nem tudjuk, de rajta vagyunk, hogy kiderüljön, és lehet, hogy ők sem románok, tette hozzá. A három ismeretlennel pedig nem lehet mit kezdeni szerinte, minden oldalon voltak ismeretlen hősi halottak, bizonyítani semmit nem lehet.
"A mostani állapot szerint a román hősi halottak számát valahol 10 alattinak gondolnám"
- mondta és hozzátette, hogy nem innen indult a román fél számháborúja:149 román katonával kezdték, majd 19+3 majd 8+3. Így csökkent a román katonák száma, mondta Kovács.
Szerinte a temető eredeti állapotának visszaállításával lehetne pontot tenni ennek az ügynek a végére. Egy későbbi körben azt is elmondta, az Osztrák-Magyar Monarchiában a nemzetiséget nem tüntették fel a katonáknál, csak állampolgárság van. "Ki tudja megmondani, hogy 120 évvel ezelőtt, bármi legyen is a katona neve, hogy ő minek vallotta magát? Állampolgárságot és honosságot vizsgálunk" - mondta.
Németh Szilárd is azt mondta, ezt a kialakult állapotot nem lehet elfogadni, sem szakmailag, sem politikailag.
"Ott egy jog- és kegyeletsértő állapotot látunk, ahol a fizikai atrocitásig fajult a dolog"
- mondta és leginkább azt emelte ki, hogy a hősi halottak, katonák sírjait kiemelten kezeli a kormány, és ezért kötnek kétoldali megállapodásokat is más országokkal. Nem csak a magyar honvédekre lehet így emlékezni Romániában, hanem a román halottakról Magyarországon, utóbbihoz hozzátette, hogy 2 katonai temetőben több mint 400 román katona sírját újította fel például a magyar kormány Magyarországon.
Itt viszont ennek a kétoldali megállapodásnak a megsértése történt meg. Anélkül , hogy a tulajdonossal egyeztettek volna, anélkül hogy a két ország hadisírokkal foglalkozó szervezete egyeztetett volna, aztán a provokáció fizikai agresszióba süllyedt, mondta a fideszes politikus.
Romániáéval jó együttműködésre készülünk, és jó együttműködést szeretnénk, mondta Németh, aki szerint Közép-Európa megerősítése nem megy az itt élő népek nélkül. És ezek a dimenziók határozzák meg a HM és a kormány álláspontját.
Németh Szilárd szerint "bátornak kell lenni, de nem butának" ebben az ügyben, és provokációknak nem felülni. Szerinte a legnagyobb sértés most, hogy a román hadügyminisztérium arra készül, hogy átvegye a temetőt, ami a fent említett két ország közötti megállapodás totális felrúgása. ÉS ha nem sikerül a helyzetet a helyi igazságszolgáltatás keretein belül megoldani, akkor a nemzetköziben kell.
Tilki Attila a konfliktushoz még hozzátette, nem is biztos, hogy csak magyar-román konfliktusról van szó, az is lehet, hogy ez nyugati érdekből történt, hogy egy geopolitikai egységet megbontsanak azzal, hogy két országot szembeállítanak. "Jó ürügy egy ilyen konfliktus" - mondta a fideszes képviselő.
Zakariás Zoltán, az Erdélyi Magyar Néppárt önkormányzati képviselője pedig általános román stratégiáról beszélt.
"Tisztán megfigyelhető a románok egy általános stratégiája, aminek a célja, hogy Románia egy egynyelvű egynemzetiségű, egyvallású ország legyen. Ez az alapstratégia"
- mondta, majd felsorolta az ehhez vezető stratégiai pontokat:
Borboly Csaba a beszélgetés végén bejelentette, hogy augusztus 25-én vagy 26-án egy több ezer fős tüntetést akarnak szervezni, amiről határozatot fogadott el Hargita Megye Tanácsa. Augusztus 26-a egyben a völgyben elesett katonákra emlékező emléknap.