Index Vakbarát Hírportál

Országszerte besegíthet a Fidesznek a ki nem egyező ellenzék

2019. július 25., csütörtök 07:18

Az ellenzéki pártok országszerte több mint negyven városban jelentettek már be hivatalosan valamiféle együttműködést, és további helyeken is várhatóak hasonló összefogások az októberi önkormányzati választásra. A közös polgármesterjelölteknek a megyei jogú városok több mint felében, sőt a fővárosi kerületek jó részében is komoly esélye lehet, persze az elhúzódó tárgyalások és az ellenzéki belviszályok még sokat segíthetnek a Fidesznek is.

Tizennyolc megyei jogú városban teljes, máshol részleges megállapodás született, a fővárosban – várhatóan annak összes kerületében – és számtalan vidéki városban is kiegyeztek egymással az ellenzéki pártok, további helyeken pedig jelenleg is zajlanak a tárgyalások.

Miután Áder János bármelyik pillanatban kiírhatja az őszi önkormányzati választásokat – várhatóan október 13-ára –, az idő sürgeti is az ellenzéket. Noha egy-egy kirívóan fontos, stratégiai helyen még a Fidesz sem jelentett be – de legalábbis hivatalosan nem nevezett meg – polgármesterjelöltet, az ellenzék közösen támogatott indulóinak már régen kampányolni, vagy legalább aktivizálódni kellene ahhoz, hogy egyáltalán megismerjék a nevüket a választópolgárok augusztusra, amikor a jelöltséghez szükséges támogatói aláírások gyűjtése kezdődik.

Ráadásul a tét elég nagy, minden politikai szereplő számára. Érdemes például  emlékeztetni arra , hogy tavaly áprilisi kétharmados győzelme óta szinte nem tudott veszíteni a Fidesz az időközi választásokon sem. A szombathelyi összefogás sikerétől, a balmazújvárosi polgármester-választástól és a mezőtúri ötszavazatos szocialista győzelemtől eltekintve 2018 tavasza óta ismét minden a Fidesz legszebb álmai szerint alakult. Legyőzte Miskolcon Rokker Zsoltit, Pásztón Dömsödi Gábort, Pakson 94 százalékot, Felcsúton 89 százalékot kapott, Szerencsen pedig ellenfele sem volt.

A kormánypártok olyan, számukra nem könnyű terepen is simán tudtak győzni, mint Józsefváros, ahol Sára Botond kétharmaddal lett polgármester, vagy a Belváros, ahol áprilisban még LMP-s győzelem született. Ehhez jött a jobbikos fellegvárnak tartott Tiszavasvárin aratott győzelem, amelynek értékét növeli, hogy ott még soha nem volt fideszes polgármester. Az egyetlen, aprócska ellenzéki sikert a Rákospalota-Újpalota kerületének vezetéséért folytatott küzdelemben diadalmaskodó Németh Angéla könyvelhette el, ám az önkormányzati időköziket, csakúgy, mint az országot, a Fidesz az elmúlt időszakban (is) uralta.

Ezen fordítanának most az ellenzéki pártok, méghozzá az eddigi centrális erőtér megtörésének teljesen nyílt kísérletével. Már sokszor írtunk arról, hogy vidéken gyakorlatilag ideológia-mentes ellenzéki tömbök épülnek; mindenki mindenkivel összefog azért, hogy a Fidesz jelöltjeivel szemben csak egyetlen jelölt álljon októberben.

És ez még csak az eleje volt: miközben a figyelem a főpolgármester-jelölti előválasztásra, majd a Karácsony Gergely mögött sorakozó közös kerületi polgármesterjelöltek körüli kavarásokra összpontosulhatott, országszerte hoztak tető alá hasonló megállapodásokat ugyanezek a pártok több tucatnyi helyen. 

Ennek ellenére vannak olyan, hagyományosan ellenzéki, de legalábbis nekik esélyes helyek is, amelyeket éppen a megállapodás, avagy az egységes, de legalább egymásnak keresztbe nem tevő kampányolás hiánya miatt bukhatnak el. Pedig májusban egy hiteles, több mint reprezentatív adatot kézhez kaphatott mindenki arról, hol, milyen esélyekkel szállnak ringbe. 

Mit mondanak a korábbi eredmények?

A május 26-i európai parlamenti (EP-) választás 43,37 százalékos részvételi aránya nem egész egy százalékkal maradt csak el a 2014-es önkormányzati választásokon mérttől. Sőt, a többinél is hasonló volt a részvétel, 2010-ben 46,6, négy évvel később pedig 44,3 százaléknyian szavaztak.

Persze az EP-voksoláson tisztán pártlistákra, nem pedig személyekre és listákra lehet szavazni, így a személyiségben rejlő faktorról, avagy egy hiteles jelölt által hozható plusz százalékokról egyelőre csak a közvélemény-kutatási, vagy éppen a megelőző választásokból ismert adatokkal rendelkezünk, de az már tisztán az EP-voksolásra koncentrálva, a kezdeti elemzésekből is világossá válhatott, a 370 magyarországi várost és fővárosi kerületet hol, milyen arányban uralja a kormányoldal, és hol mutatkozik esélye az ellenzéknek. Együtt, vagy egyenként.

Olyan következtetésekre lehet így jutni, mint például:

20 ezer fősnél nagyobb települések esetében 79-ből 68 helyen van közös jelölt esetén elméleti, azaz számszaki esélye az ellenzéknek, hogy közel kerüljön, illetve akár meg is előzze a kormánypárt jelöltjét.

Vagy, hogy az EP-választási eredményeket elnézve legalább 56 olyan nagyváros, illetve város van, amelyben legyőzhetetlennek látszik a Fidesz, ezek között is 16 olyan van, amelyben 60 százalék felett hozott el a voksokból. Ilyen Kiskőrös, ahol a szavazatok 68,8%-át a Fidesz szerezte meg, de Csornán, Kiskunmajsán, Hajdúhadházon és Hajdúsámsonon is hasonlóan erős számokat produkált májusban.

Ami a legnagyobb városokat illeti, 

Számítások

Volt májusban néhány város, ahol olyan eredmény született, mely alapján matematikai értelemben már egy DK-Momentum összefogás, illetve együttes eredmény képes lehetne a fordításra. A két párt májusban Tiszaújvárosban, Szegeden, Budaörsön, és Budapesten a II., III., a VIII., a XI., a XV. a XIX. és a XX. kerületekben együtt annyi voksot szerzett, amellyel le lehetett volna győzni a Fideszt.

Ahol viszont biztosan minden ellenzéki pártra, és azok szavazóinak teljes támogatására szükség lenne a kormányoldal legyőzéséhez, az Dorog, DunaújvárosGyöngyös, Komló, a már említett Pécs, vagy épp Százhalombatta, Szolnok, Tatabánya, Miskolc, Nyíregyháza, Békéscsaba, Balassagyarmat, Kalocsa, Szigetszentmiklós, Oroszlány, Dunakeszi, Szigethalom, Diósd, Göd, Veresegyház, Tiszavasvári, Törökbálint, vagy éppen Várpalota. Sőt, ilyen Gémesi György fellegvára, Gödöllő is a májusi adatok fényében, hiszen ott 46 százalékon állt a Fidesz, míg az ellenzéki pártok erősorrendje: 16,9% DK, 15,0% Momentum, 6,0% MSZP volt. Minden párt támogatására szükség lenne, de ez már biztosan nem így lesz a jobbikos Janiczak Dávid mögött Ózdon, pedig a májusi adatok alapján csak úgy lenne verhető a városban a Fidesz.

Ahol a Fidesz variál...

...és ahol bukni látszik az összefogás

Van, ahol a májusi eredmények alapján mindenképpen szoros versenyre lehet számítani, noha ehhez megfelelő ellenzéki jelölt is kell a kormánypárti indulók mellé.

Amire mindenki odafigyel

Az ellenzéki pártok országszerte több mint negyven helyszínen jelentettek már be hivatalosan együttműködést, és további helyeken is várhatóak hasonló nyilatkozatok a következő napokban, ám mivel a szavazók fele a 123 tízezer fő feletti településen, a 23 megyei jogú városban és a 23 budapesti kerületben él, a figyelem ezeken összpontosul.

jelenleg reális lehetőségként jelenik meg az, hogy az ellenzék visszahódítsa Budapest és a megyei jogú városok egy részét a Fidesztől, méghozzá 13 év után.

A mai kormánypárt 2006 óta uralja ugyanis ezeket a városokat, sőt 2010-ben a Fidesz győzelmi sorozata tovább folytatódott, Budapest mellett a 23-ból 22 megyei jogú város a fennhatóságuk alá került (csak Szeged maradt az MSZP irányítása alatt). 2014-ben pedig csak Salgótarjánt sikerült az ellenzéknek visszaszereznie, illetve Márki-Zay Péter győzelmével Hódmezővásárhelyt 2018-ban, igaz, közgyűlési többség nélkül.

Idén májusban azonban nemcsak a Fidesz, az összesített ellenzék sem ért el 40 százalék alatti eredményt egyetlen egy megyeszékhelyen sem, 50 százalék feletti eredményt pedig az ellenzék 8, a kormánypárt 7 helyen tudott elérni. Így az őszi önkormányzati összefogások ezekben a városokban különös jelentőséget kapnak. A fővárosban is nagyot nyert a Fidesz-KDNP, ugyanakkor többen szavaztak ellenük, mint mellettük.

A fővárosban mostanra az MSZP-P, a DK és a Momentum, majd a hozzájuk csatlakozott Jobbik és LMP is egyezségre jutottak, ám Karácsony Gergely egyelőre nem népszerűbb, mint Tarlós István. Nemcsak ezért, de Budapest minden kerületében szinte minden voksra szüksége lenne az ellenzéknek ahhoz, hogy a fővárosi közgyűlésben is fordítani tudjon.

Meg is született a budapesti megállapodás, amelyet ugyanakkor hetekkel a 23 (avagy majdnem 23) közös kerületi polgármesterjelöltet érintő bejelentést követően is feszültségek terhelnek.

Az MSZP, a Párbeszéd, a Demokratikus Koalíció, a Momentum, a Jobbik és az LMP nemcsak a mintegy 280 önkormányzati körzetről, illetve képviselői helyről egyeztetnek még, hanem egyelőre bizonytalan,

Vagy éppen hogy az V. kerületen kívül, ahol Tüttő Kata elvileg közös, szocialista polgármesterjelöltön túl a Jobbik is ringbe száll, Soroksáron pedig egyedüli jelöltet állítottak, de az is kérdés:

A cikk elkészülésében segített, az adatgyűjtésben részt vett Munk Veronika és Cseke Balázs.

Rovatok