A szegedi Kertész utca elején minden előzetes bejelentés, szabályszerű tájékoztatás, de még akár egy kerítésre függesztett információs tábla nélkül geotermikus kutat kezdtek fúrni
– keresett meg minket egy olvasónk. A termálvizet termelő kutat pedig közvetlenül a házak tövében helyezik el. Egyelőre csak az előkészületi munkálatok zajlanak, de a helyiek szerint a zaj miatt néha így is élhetetlen a környék, pedig a valódi termelés még el sem kezdődött. A lakók nem értik, miért pont ott, alig pár méterre a lakóházaktól fúrnak, az önkormányzat és a beruházásra nyert pályázat konzorciuma szerint viszont a Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság engedélyezte a helyszínt. A lakók pedig különféle utakon próbálnak meg fellépni a tájékoztatás hiánya ellen, és azért, hogy a kutat tegyék máshová. Többen pedig azon is gondolkodnak, hogy arra az időre, amíg a kút fúrása tart, albérletbe költöznek.
A szegedi Kertész utca és környéke nem egy túllakott terület, inkább amolyan kertvárosias, családi házak állnak sorban. Olvasónk szerint néhány hete árkokat ásva csöveket kezdtek el letenni, ehhez pedig az út mentén kivágtak egy sor fát, amivel több madárfészket is levertek. Akkor még azt gondolták, hogy a korábban beígért aszfaltozás és vízcsőcsere kezdődött meg. Aztán egyszer csak munkásból is több jelent meg a helyszínen, akik az utca végében lévő üres telken elkezdtek betonozni és fúrni, mindezt úgy, hogy az ott élőknek még mindig fogalma sem volt arról, mi készül. Néhány helyi az Indexnek azt mondta,
a munkásokat hiába kérdezték, ők semmit nem árultak el nekik arról, min dolgoznak.
Ezért aztán egy idő után rendőrséget hívtak a helyszínre, akik olvasónk szerint igazoltatták a munkásokat, így derült ki – amit szóbeszédből innen-onnan már hallottak, de hivatalosan addig senki nem erősített meg –, hogy a területen geotermikus kutat fúrnak termálvíz kitermelésére, ami majd az úgynevezett Odessza városrészt fogja fűteni.
A Kertész utca egyébként csak egyike az uniós projektből Szegeden létesülő kilenc geotermikus hőtermelő rendszernek, ami összesen több mint 21 milliárd forintba kerül. A támogatást nyerő konzorciumban hárman vannak: vezetője a Nemzeti Fejlesztési Programiroda Nonprofit Kft, pénzügyi befektetője a CBA tulajdonos érdekeltségébe tartozó Geo Hőterm Kft, a szakmai befektető pedig az önkormányzat tulajdonában lévő Szetáv Kft.
Mind a kilenc helyen körülbelül két kilométer mély termálkutat fúrnak, amik átlagosan kilencven fokos hőmérsékletű termálvizet termelnek majd. Az önkormányzat szerint ezzel a geotermikus energiával évente 17,5 millió köbméter elégetett földgázt váltanak majd ki, és a városi távhőrendszer évi 34 ezer tonna szén-dioxiddal kevesebbel terheli majd Szeged levegőjét.
Amint ezt a helyiek végül a rendőrségen keresztül megtudták, felháborodva egy sor hivatalt megkerestek, mert állítják,
bármiféle hivatalos tájékoztatás, megkérdezés, lakossági gyűlés nélkül kezdtek két kilométeres kút fúrásába a házak tövében.
Írtak például a városvezetésnek és a körzeti képviselőnek, hogy ugyan adjanak nekik valamilyen tájékoztatást, ki adta ki az engedélyt a kút fúrására, és hogy készült-e egyáltalán valamilyen hatástanulmány a helyszínről és a potenciális károkozásról. Eléggé kerülő választ kaptak: ha a beruházó ott építkezik, akkor biztosan elvégzett minden környezetvédelmi vizsgálatot, mert csak ezek alapján kaphatja meg az engedélyt. A szóban forgó terület szerintük amúgy is magántulajdonban van, tehát mivel az nem közterület, az önkormányzatnak és a közgyűlésnek nincs hozzá köze.
Azt a tiszteletet nem adják meg, hogy tartanak egy lakógyűlést? Hogy emberek, fog épülni egy ilyen, és rohadt szar lesz nektek. Semmi. Csak úgy szembesül ezekkel az ember. Eszébe nem jutott a képviselőnek az, hogy idejöjjön, utánanézzen és tájékoztasson minket, akkor mi a francnak képviselő?
– zúgolódnak az érintettek az Indexnek.
Amikor július közepén a helyszínen járunk, mi is látjuk, ahogy a hatalmas, többtonnás – az akkor még egyelőre még nem működő – fúrótorony vészjóslón az alig három-négy méterre lévő egyszintes családi házak fölé emelkedik.
A környékbeliek szerint a munkálatok egyelőre még csak az előkészítő fázisban vannak, de már most panaszkodnak a gyakori hajnali és éjszakai munka hangzavara miatt. Az, hogy maga a két kilométeres kútfúrás és az utána következő termálvíz kitermelés mekkora zajjal fog járni, senki nem tudja.
Hogy a zajt tompítani próbálják, a munkások a fúrótorony és a szomszédos ház közé egy hangszigetelő falat húztak fel, de mi is tapasztaljuk:
még a munkások beszélgetését is tisztán hallani a túloldalon, nemhogy majd egy többtonnás torony fúrását.
"Ha bármiféle baleset történik, ez a fal úgy dől a házra, hogy azt öröm nézni" – mondja az egyik ház tulajdonosa. A telek egy másik oldalán fal helyett már csak konténereket raktak le.
De hát a hang nem olyan, hogy megijed a konténerektől
– mondja az érintett szomszéd, Horváth Tünde. Ottjártunkkor egyébként éppen nem megy a munka, a pár perces beszélgetésen kívül mást nem hallottunk, a munkásokat többé nem láttuk.
A kút fúrása a szegedi önkormányzat szerint négy hónapig tart. "Ez nem egy nagy sűrűségű terület. Okosan, nem véletlenül választották ezt. Azt gondolhatták, ez a néhány ember hadd zúgolódjon, majd elcsendesednek" – mondják a helyiek.
Semmi baj sincs azzal, hogy termálkutakat kell építeni, hogy ez a közérdek, de azokat meg lehet építeni olyan helyen, ahol az égvilágon senkit nem zavar
– mondja a Kertész utcában élő Szabó Tibor. Az önkormányzat és a Geo Hőterm Kft. tulajdonosa, a fúrást végző Hansa Kontakt Invest Kft. szerint ez nem épp így van. Azt, hogy hol lesz a geotermikus kút, szerintük geológiai-geofizikai vizsgálatok előzik meg, és figyelembe veszik a hévíztároló geofizikai-hidrodinamikai leterheltségét, és a már létező kutak úgynevezett védőidomait. Állítják, a vizsgálatokat ők elvégezték, ezeket pedig a Csongrád-Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság nézte át, és ezután adta meg az engedélyt a kútfúrásra a helyszínen.
A Hansa szerint a "csővezeték kiépítése valóban drága, de nincs más, közelebbi fúrási lehetőség, mivel az Odessza lakótelephez közelebbi helyszíneken éppen a hatóság által megvizsgált geofizikai-hidrodinamikai sajátságok miatt, a már meglévő kutak egymásra hatása okán a termelendő rezervoár megfúrása nem engedélyezhető. Ez a hasznosításhoz legközelebbi helyszín, ami alkalmas és nem veszélyezteti a már meglévő termálkutak hosszútávú üzemeltetését" – írják.
A helyiek ezt nem hiszik el. A beépített terület ugyanis magántulajdonban van. De annak tulajdonosa a beruházást végző cég. Szerintük ez az egyetlen oka annak, amiért ott kezdenek neki a fúrásnak. Hiányolják például a környezeti hatásvizsgálatot. Az engedélyt megadó katasztrófavédelem az Indexnek azt írta, az előzetes vizsgálatokból megállapították, hogy a fúrásból "nem feltételezhető jelentős környezeti hatás, ezért a tevékenység megkezdéséhez nem kellett környezeti hatásvizsgálatot végezni." A lakók szerint ez az engedély viszont jogszabálysértő, mert kőzetsűrűség és kőzetkeménység vizsgálatot nem tartalmaz. A területen pedig szerintük nem volt próbafúrás az engedély kiadásakor, nem tudják, milyen kőzet van a földben, az éles fúrás rezgései így tehát akár a házaikban is kárt tehetnek majd.
Éppen ezért az ott élők azt akarják, hogy amíg nem kapnak valamilyen hivatalos értesítést arról, hogy miért pont ott zajlik a fúrás, mivel jár majd a fejlesztés, maga a termálvíz kitermelés mennyire lesz hatással a hétköznapjaikra, egészen addig álljon meg a beruházás. A körzet önkormányzati képviselője, az MSZP-frakciós Joób Márton erről azt mondta az Indexnek, ő úgy tudja, a magánberuházás képviselője a héten kétszer is személyesen tájékoztatta az érintetteket, és válaszolt a feltett kérdésekre.
A lakók azt is akarják, hogy a kutat legalább párszáz méterrel tegyék arrébb a házak tövéből, mert "már akkor nem érintene minket ennyire" a beruházás. Ez szerintük 3-5 millió forintnál nem kerülne többe.
Arra is készek, hogy kártérítést kérjenek az önkormányzattól az eddigi kellemetlenségekért és majdani károkért. A fúrótorony közvetlen közelében élők például már azt tervezik, a következő hónapokra albérletbe költöznek, mert szerintük "itt addig biztosan nem lehet lakni". Mint egyikük fogalmaz,
ez egy teljesen átgondolatlan, az embereket és környezetet teljes mértékben semmibevevő beruházás, aminek semmi más célja nincs, mint hogy a cég gigahasznot csináljon magának. De miért kell ehhez letarolni mindent?
(Borítókép: Bődey János / Index.hu)