Index Vakbarát Hírportál

Nem szűri ki a rendszer, ha megzakkan egy vadász

2019. augusztus 29., csütörtök 10:52

Az elmúlt egy hónapban két vadászpuskás támadás is történt: az egyik két halálos áldozatot követelt. Mindkét alkalommal olyan személy volt a tettes, akinek volt fegyvertartási engedélye. Mindkét esetben feldolgozatlan családi problémákkal küzdöttek az elkövetők. Aki már egyszer átesett a pszichológiai vizsgálaton, azt többször nem vizsgálja meg szakorvos.

Hétfő délután négy lövés dördült el Nyíregyháza Oros nevű városrészén. Egy férfi kettős gyilkosságot követett el, áldozatai apa és fia voltak. A Blikk értesülése szerint féltékenység miatt történhetett a tragédia. A tettes a 41 éves férfit akarta lelőni, vele otthonában végzett, három lövedékkel. Miután az áldozat 65 éves apja kirohant a szemközti házból, rövid vita után a gyilkos vele is végzett, a mentősök már csak a halál beálltát tudták megállapítani. Értesüléseink szerint a gyilkos nemrég szerezte meg a fegyvertartási engedélyét, amit vadászati célból igényelt. Az elkövetőt még aznap elkapták a rendőrök, és beismerő vallomást tett.

Alig egy hónapja máshol is történt hasonló eset: egy 75 éves kecskeméti férfi volt élettársára támadt rá sörétes puskával, miután az szakított vele. A támadó – aki egyébként ugyancsak vadász volt – már korábban is agresszíven viselkedett, életveszélyesen megfenyegette volt párját, aki emiatt testőrt is fogadott. A férfi ezután azért ment el a nő munkahelyére, hogy sörétes puskájával lelője. Amikor a nő gázspray-vel lefújta, a férfi rálőtt, de elvétette, így a testőrnek volt ideje leteperni. Így úszhatta meg a nő a támadást.

Fegyverbe

Függetlenül attól, hogy a két eset időben ilyen közel esett egymáshoz, Magyarországon nem elterjedt, hogy magánembernek fegyvere legyen. Ellentétben például az Egyesült Államokkal – ahol a laza szabályozás miatt gyakorlatilag rendszeresek az iskolai lövöldözések –, nálunk viszonylag szigorúak a fegyvertartást szabályozó törvények. A fegyvertartási engedély igényléséről Hídvégi Győzőt, a Műegyetem Sporttudományi Egyesület Lövész szakosztályának vezetőjét kérdeztük, aki 52 éve foglalkozik lövészettel. Elmondása szerint csak olyan ember szerezheti meg az erre vonatkozó engedélyt, aki

A jelentkezőnek emellett – amennyiben erre a célra igényelte – vagy folyamatos vadászengedéllyel kell rendelkeznie, vagy egy lövészeti klub tagjának kell lennie, különben visszavonják a fegyvertartásra való jogosultságát.

Bár az engedély megszerzésének viszonylag szigorúak a feltételei, épp azt a tényezőt vizsgálják legkevésbé, ami talán a legfontosabb: a mentális állapot felmérése ugyan két vizsgálatból áll, amelyek között fél évnek kell eltelnie, de egy emberre körülbelül 30 perc jut vizsgálatonként, ami alatt tulajdonképpen lehetetlen teljeskörűen felmérni, hogy valaki valóban képes-e felelősségteljesen használni a fegyverét, véli Hídvégi Győző.

Hídvégi szerint nemcsak a szakorvost terheli ilyenkor a felelősség, hanem a „lövészcimborákat” is, akiknek a hosszabb ismeretség alapján több ismeretük van arról, hogy tényleg való-e a puska barátjuk kezébe. Hídvégi pályafutása során kétszer találkozott olyan esettel, amikor úgy érezte, egy ismerősének a lövészetegyesületnél egy időre meg kellene válnia a fegyvereitől. Az egyik esetben arra kérte ismerősét, helyezze el nála letétbe fegyvereit arra az időre, amíg nem rendeződnek a dolgai. A másik esetben a rendőrséget értesítette, akik bevonták az illető engedélyét. 

Előfordulhat, tudunk olyan esetről is, hogy amikor problémát észlel, akkor egy lelkiismeretes kezelőorvos, pszichológus újbóli vizsgálatot kér akár egy rutinos vadásznál is.

Az ilyen esetekben sikerül megelőzni a tragédiát. De mi van akkor, ha valakinek nem ennyire körültekintőek a lövésztársai vagy orvosai?

A probléma az, hogy aki egyszer már átment a pszichológiai teszteken, azt többször nem kell szakorvosnak megvizsgálnia.

A fegyvertartási engedéllyel rendelkező ember fizikai állapotát ugyan felmérik néhány évente, de ezt a házi- vagy sportorvos végzi. Így ha nekik, vagy az illető környezetében élőknek nem tűnik fel semmi, akkor egy mentális betegséggel küzdő fegyvertartó könnyen megtarthatja az engedélyét. A fent leírt nyíregyházi és kecskeméti esetben is családi problémák válthatták ki a támadásokat, de történt hasonló egy éve is, tehát nem példa nélküli esetekről beszélünk.

Káosz a nyilvántartásban

Ezek után még riasztóbb, hogy nem lehet tudni, összesen hány lőfegyver lehet az országban. Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK), ugyanis nem tudott erre vonatkozó adatokat mondani a Népszavának, amikor áprilisban kérdezték őket. Pedig ők bocsátják ki a fegyvertartási engedélyeket, és ezért az eszközök nyilvántartását is nekik kellene vezetni.

Ha ma Magyarországon valaki fegyvert akar vásárolni, annak rendelkeznie kell fegyvertartási és -szerzési engedéllyel. Mindkettőt az illetékes területi rendőr-főkapitányság bocsátja ki. Miután megvan az első lőfegyver (ehhez kell a fegyverszerzési engedély), a lövésznek már nem kell több engedélyt kérnie, elég, ha a megvásárlása után 8 napon belül bemutatja azt a rendőrségen. Ez alapján kellene pontos nyilvántartásnak lennie az országban lévő fegyverekről. Cikkünk megjelenéséig azonban nem kaptunk erre vonatkozó adatot az ORFK-tól. 

Annyi ismert, hogy jelenleg mintegy 145 ezren rendelkeznek 222 ezer engedéllyel. A fegyvertartók közül 63 ezer tulajdonosnak flóbert pisztolya, illetve gáz- és riasztófegyvere van, melynek megszerzéséhez és tartásához nem kell engedély.

Az elmúlt években egyébként megemelkedett a fegyvertartási engedéllyel rendelkezők száma:

Tavaly kicsit kevesebben, 21 ezren kapták meg a fegyvertartási engedélyt. Ezekből az adatokból nem derült ki, hogy milyen célból igényelték az engedélyt, bár az igénylésnél ezt is jelezni kell. Ahogy az sem, hány olyan fegyvertartó lehet ma Magyarországon, akik nem estek át megfelelő monitorozáson, és potenciális elkövetőkként veszélyt jelenthetnek a társadalomra.

Rovatok