Szeptember másodikával elindul a tanítás az újonnan felhúzott Debreceni Nemzetközi Iskolában. Közmilliárdokból épült, rohamtempóban, mégsem lesz mindenkinek elérhető. A tandíj elég borsos, óvodában és az alsós évfolyamokban évente közel hárommillió forint, később aztán még ennél is több. Az iskolába ötszáz gyereket várnak majd, ennek viszont alig tíz százaléka kezd ott ősszel.
Több tucat munkás dolgozik a frissen felhúzott épület körül, néhányan növényeket ültetnek, mások szigetelnek, egy nő a földszinten belülről takarítja a padlótól plafonig érő ablakot, megint mások az emeleten létrára állva szerelnek valamit. Az egyszintes, félkör alakú épület oldalában néhány hinta árválkodik az egyelőre még befüvesítetlen udvaron, a parkoló tömve a munkások kocsijával, ahogy később megtudjuk, valahol köztük az igazgató autója is megbújhat, hiszen már néhány tanárral ott vannak bent az épületben. Augusztus utolsó hete van, nagy a hőség, a vadiúj Debreceni Nemzetközi Iskola, másik nevén International School of Debrecen környékén mégis nagy a munka. Két nappal járunk az ünnepélyes első évnyitó előtt, úgy tűnik, erőteljesen próbálnak mindennel időben elkészülni.
A debreceni új elit iskola létrehozására még 2015-ben kötött együttműködési megállapodást a kormány a városi önkormányzattal. Egy évvel ezelőtt aztán kiderült, hogy mindez több milliárd forintnyi közpénzből valósul majd meg. Addigra az alapkövet már le is rakták, ott volt a város fideszes polgármestere, Papp László, a térség fideszes országgyűlési képviselője, Kósa Lajos, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Öreg János, az intézet igazgatója. A munkálatok durván gyorsan lezajlottak, 2018 júniusában elkezdték, alig egy évvel később már ott is áll az új épület a város Pallag nevű városrészében, a Nagyerdő és Natura 2000-es terület közvetlen szomszédságában, egy ötvenezer négyzetméteres területen. Idén augusztus 30-án pedig ünnepélyesen, ahogy kell, áldással, szenteléssel, szalagátvágással át is adták, egy helyi lap szerint a fentebb felsoroltak közül mindenki beszédet mondott.
Pénz volt rá bőven. Az iskolát a kormánnyal kötött Modern Városok Program részeként finanszírozta a költségvetés,
amely nettó 3,8 milliárdot adott a beruházásra.
Több mint 3,5 milliárd forintból egy év alatt felhúzták az épületet, tettek bele bútorokat, majd további 230 millió forintot fordítottak különféle eszközbeszerzésre, a tantermektől kezdve a konyháig.
A Debreceni Nemzetközi Iskola tervei szerint a koncepció az volt, hogy a körépület minél inkább illeszkedjen a zöld környezethez, a belső udvara pedig a sportpályákkal együtt amolyan ligetes legyen. Ottjártunkkor zöldből egyelőre kevés van, csak néhány facsemete árválkodik az udvar utca felőli részén. Mindezt kívülről szemléljük, az iskola területére ugyanis nem léphetünk be. Bár megpróbáljuk körbejárni, a magas kerítésen belesve a hátsó sportpályát nem látni, csak a munkagépeket. Ettől még elképzelhető, hogy a tervek szerinti „föld felett lebegő kosárlabdapálya” valahol megbújt a háttérben. A bejáratnál egy kártyás beléptetőrendszer áll, feltehetőleg belépőjüket odacsippantva járhatnak ki-be a szülők és a gyerekek. A honlapon található leírás szerint még tankertek, belül pedig tágas, modern terek várják majd a gyerekeket. Az önkormányzat állítja, szeptember másodikán rendben el tud indulni a tanév, a munkálatokat addigra befejezik.
Amikor egy arra járó ott lakó férfit kérdezek arról, mit szól ehhez az új és vitathatatlanul modern épülethez itt a szomszédságában, annyit válaszol: nézzek csak körbe a parkolóból nyíló utcában, mekkora kontrasztban van az ezerkilencszázhúszas években épült házakkal és az utca másik végében álló szakközépiskolával. Ezzel el is mondta a véleményét, de elköszönés előtt hozzáteszi, várja, hogy a parkoló mentén fasort ültessenek, hogy egyáltalán ne kelljen látnia az épületet. Annak azért örülne, ha lenne benne egy fedett medence, amibe néha-néha bekéredzkedhetne, jegyzi meg mosolyogva.
Az iskolát ötszáz diákra tervezték, óvodáskortól az érettségiig. Ebből
idén csupán 56 gyerekkel indul a tanév.
Két óvodai és két első osztály indul. A debreceni önkormányzat szerint eleve ennyi kisdiákkal terveztek az első évre, sőt, még kevesebbel, ötvennel. Az intézményt öt év alatt tervezik teljesen feltölteni gyerekekkel.
Az ötvenhat gyerek között többségben vannak a magyar állampolgárságú diákok, de külföldi és kettős állampolgárságú gyerekek is vannak köztük. Nem titkolt cél, hogy a Debrecenbe települő nagyobb cégek, mint például a BMW vagy a Continental munkatársainak is vonzó lehetőség lehet az iskola a későbbiekben. Meg is kérdeztük ezt a két céget, kötöttek-e valamilyen megállapodást vagy szerződést a nemzetközi iskolával, esetleg valamelyik munkatársuk gyereke ott kezdi-e az évet, erre
mindketten nemmel válaszoltak.
Azt egy előzetes szűréssel döntik el, ki járhat az intézménybe. Az iskola azt mondja, iskolapszichológus beszélget a szülőkkel, és így kialakítja a véleményét a jelentkezőről. Ezután lesz egy „fejlődési anamnézis felvételi”, ami végigköveti a gyerek fejlődési szakaszait. Ezután az iskola élőben találkozik a gyerekkel. Ha a szakember azt mondja, a gyerek jöhet az iskolába, akkor ez alapján a végleges szót az igazgató mondja ki.
A Debreceni Nemzetközi Iskola a város gazdaságfejlesztési programjának egyik fontos, de nem egyetlen eleme. Az új intézmény létrehozásában semmilyen szerepet nem játszott a tehetős szülő kategória. Kifejezetten elutasítjuk, hogy ezt az iskolát a tehetős szülők miatt kezdeményezte volna a városvezetés
– mondja az önkormányzat. A tandíjat elnézve viszont azt látni, hiába közpénzből felhúzott iskola ez, nem mindenkinek lesz elérhető.
Az iskola honlapján részletes leírás van a tandíjakról:
Ez persze nem minden, a 2019/2020-as tanévre jelentkezőknek egyszeri 100 ezer forintos jelentkezési díjat is fizetniük kell. A felvételt nyert diákoknak évente még 200 ezer forintos regisztrációs díjat is kell fizetniük. Ha pedig a szülők azt akarják, hogy a gyerek enni is kapjon az iskolában, akkor naponta 1500 forintot kell fizetniük ezért. A leírás szerint iskolabuszt is indítanak majd, mivel az iskola már kívül esik a várostól, de az sem lesz ingyenes.
A cél a nemzetközi iskolával az volt, hogy olyan egyedi oktatási lehetőséget tudjon a város biztosítani, amely a versenytárs városokhoz képest, vagy megszünteti Debrecen hátrányát, vagy azokhoz a városokhoz képest, ahol ilyen iskola nincs, jelentősen növeli az előnyét. Ezzel az iskolai formával a világon mindenhol együtt jár a tandíjfizetési kötelezettség, amelyet minden fórumon az első pillanatban világossá tettünk
– mondja a tandíjakról az önkormányzat.
És mit kapnak a gyerekek ezért a pénzért? Az intézmény saját leírása szerint az óvodában „központi szerepet kap a játék”, a rajzolás, a kirakók, a gyerekek megtanulják leírni a saját nevüket, énekelnek és tornáznak. Az anyanyelv mellett fejlesztik náluk az idegen nyelvi készségeket is. Az ételeket dietetikus állítja majd össze. Ők lesznek majd az épület földszintjén.
Az emeleti általános iskolában már angolul tanítanak, és „a diákokra mint felfedezőkre tekintünk a tanteremben”. Aki nem tud még angolul, az itt megtanulhat. Ígérnek modern és innovatív eszközöket, tágas belső tereket, könyvtárt, külön ebédlőt. A középiskolások pedig nemzetközi érettségit tesznek majd. A leírás szerint lesz balett, íjászat és vívás is, robotika, ahol programozást tanulnak, és sakk-klub is.
Felmerül a kérdés, hogy
mennyire fognak az iskolában az új Nemzeti Alaptanterv mentén tanítani?
Erre az önkormányzat nem adott egyenes választ, mindössze annyit írtak: „Az iskola az IB (International Baccalaureate) pedagógiai program szerint oktatja tanulóit. A Debreceni Nemzetközi Iskola által alkalmazni kívánt oktatási program eleget tesz a magyar jogszabályoknak, a diákok olyan tananyagot sajátítanak el, amelyből ha érettségit tesznek, akkor az mind hazai, mind nemzetközi felsőoktatási intézmények által is elismert lesz.”
Egy korábbi interjújában az igazgató, Öreg János azt mondta, lesznek ösztöndíjas helyek az iskolában, hogy olyanok is járhassanak oda, akik nem engedhetik meg maguknak az évi többmilliós tandíjat. Később kiderült, idén mégsem lesznek ilyen helyek, nem is tervezték, de majd jövőre. Az erre benyújtott pályázatot Debrecen közgyűlése már elfogadta, mondja az önkormányzat.
Az iskolát teljes egészében a szülők által befizetett tandíjakból akarják majd fenntartani. Ötvenhat gyerek tandíjából egyelőre elég nehéz lenne ezt megoldani, ezt az iskola is tudja, azt mondják, ezt a szintet majd csak öt-hét év múlva tudják elérni.
Addig a majdnem száz százalékban a debreceni önkormányzat tulajdonában álló Debreceni Nemzetközi Oktatási Központ állja a működést. Az önkormányzat így tehát
416 millió forintot ad évente az iskolának.
Ahogy a tanárokat is ők fizetik majd. A tervek szerint amikor igazán beindul a szekér, az iskolának ötven-hatvan tanára lesz, felük külföldről jön majd. Idén viszont egyelőre négy angol anyanyelvű külföldi tanár kezdi meg a tanítást, mellettük négy magyar anyanyelvű asszisztens tanár, három specialista tanár és egy iskolapszichológus is lesz, mindannyiuknak kell beszélniük angolul.
Amikor augusztus utolsó hetén ott járunk, az épületen és környékén több kamerát is látunk, és az épp szolgáló egy szem biztonsági őrtől megtudjuk, nulla-huszonnégyes biztonsági szolgálat is lesz az iskola területén, ezt pedig az iskola fizeti. A férfi szerint nekik is kell azért valamennyire tudniuk angolul, ahogy a szintén egész nap működő portaszolgálat munkatársainak is.
Azt viszont az önkormányzat sem akarja elárulni, kit mekkora bérért alkalmaznak, ezt a kérdésünket figyelmen kívül hagyták. Korábban erről annyit nyilatkoztak, a tanárok fizetése nemzetközi szinten lesz, magyarán több, mint egy átlagos magyarországi tanáré.
Amikor pedig az iskola igazgatója a helyszínen megtudta, hogy az Index épp az iskolát nézi élőben, ráadásul még kérdezősködünk is, annyit üzent, mielőtt nem túl kedves hangnemben elküldtek minket a környékről, hogy az iskola a köz javára lesz megnyitva, de mindaddig magánterület. Kérdéseinkre az igazgató cikkünk megjelenéséig nem válaszolt.
(Borítókép: Huszti István / Index)