Dezső András a tavalyi választási kampány idején írt egy svéd-magyar nő, Natalie Contessa af Sandeberg múltjáról, aki márciusban arról nyilatkozott a közmédiának, hogy a migránsok miatt megromló svéd közbiztonság miatt inkább visszatelepült Magyarországra. Dezső a szabadon hozzáférhető svéd online adatbázisokban jutott a nyomára, hogy a nőt korábban több bűncselekmény, köztük hétrendbeli rágalmazás és közbizalom elleni bűncselekmény miatt is elítélték. Sandeberg egyebek mellett pszichológusnak és hivatalos személynek is próbálta kiadni magát, és mindez értelemszerűen kérdéseket vetett fel a szavahihetőségével kapcsolatban.

A nő a személyes adatai megsértése miatt feljelentette Dezsőt, aki ugyan csak "C"-ként hivatkozott rá, viszont a cikkbe beágyazta a közmédia videóját, ahol a nő arccal, névvel nyilatkozott. Az illetékes ügyészség vádat emelt kollégánk ellen.

A II. és III. Kerületi Bíróság első fokú végzésével pár napja megszüntette a büntetőeljárást. Az indokolásban a bíró utalt a strasbourgi ember jogi bíróság egy korábbi döntésére és az adatvédelmi hatóság álláspontjára is: összefoglalva, ha a szerző olyan bűncselekmény terheltjét nevezi meg, amely a közvéleményt fokozottan érdekli, és amelyben a büntetőeljárás már nem a korai szakaszban tart, az újságíró csak a dolgát végzi, nem büntethető.

A Sandeberg ellen indult svédországi eljárások rég befejeződtek, a nő pedig maga vált közszereplővé, amikor egy aktuálpolitikai jelentőséggel bíró ügyről (a nyugat-európai országoknak a migrációval összefüggő közbiztonsági helyzetéről) nyilatkozva az arcát, nevét vállalva önként a köztévé kamerája elé állt. Ezért a bíróság úgy ítélte meg, hogy Dezső András nem követett el bűncselekményt.

Az ügyben korábban eljáró bíró tárgyalás nélkül megrovásban részesítette Dezsőt. Kollégánk ragaszkodott a tárgyalás megtartásához, az ügy új bíróhoz került, aki – szintén tárgyalás nélkül – hozta meg a fenti végzést.