Akár milliós végkielégítésekkel távozhatnak a polgármesterek. A képviselőtestület akár meg is kétszerezheti a járandóságukat, ez több milliárd forinttal terhelheti meg a költségvetést. Az újraválasztott polgármestereknek, illetve az alpolgármesterként tovább foglalkoztatottaknak természetesen nem jár semmiféle a juttatás. A távozó önkormányzati képviselők zsebe is üres marad, mivel részükre a hatályos jogszabályok szerint végkielégítés nem állapítható meg. Az illetmény és a tiszteletdíj a megválasztás időpontjától, a megbízatás megszűnéséig illeti meg az érintetteket, közölte a Belügyminisztérium. (Mfor.hu)

Robogott nyáron a magyar ipar. Júliusban az ipari termelés volumene az előző havi csökkenés után 12 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, a munkanaphatástól megtisztított adatok szerint 8,7 százalékkal emelkedett a termelés. Az év első hét hónapjában 6,3 százalékkal volt nagyobb a termelés, mint az előző év azonos időszakában. Az előző hónaphoz viszonyítva a szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás júliusban 1,7 százalékkal emelkedett. (KSH)

A cseh miniszterelnök szerint erős a visegrádi országok egysége. A budapesti demográfiai csúcsra érkező Andrej Babiš szerint harcolni kell az embercsempészek ellen és konkrét terveket kell készíteni arról, hogyan segítünk az embereknek a saját régiójukban maradni. „A legtöbb migránsnak, aki Európába jön, meghívással kellene érkeznie” – tette hozzá a cseh kormányfő. (Magyar Hírlap)

Két számjegyű bővülés a céges hiteleknél. Stabilan 8000 milliárd forint felett jár a vállalati hitelek állománya Magyarországon, miközben nő az éven túli futamidejű és a forintban nyilvántartott kölcsönök aránya a portfólión belül. Július végén 8078,4 milliárd forintot ért el a nem pénzügyi vállalatok hitelállománya, ami ugyan minimális mértékben elmaradt az első fél év végitől, ám 13,7 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A Magyar Nemzeti Bank statisztikái szerint tovább emelkedett az éven túli futamidejű hitelek aránya a céges hitelportfólión belül: az egy és öt év közötti lejáratú szerződések súlya 27,1-ről 27,5 százalékra, az öt éven túliaké 44,8-ról 45,3 százalékra nőtt a júliusig tartó egy év alatt. (Világgazdaság / MTI)

Borító és címlapkép: MTI Fotó: Marjai János