Az állam által elismert szakképesítéseket felsoroló Országos Képzési Jegyzék (OKJ) jelenleg 573 szakmát, illetve ezekre ráépülő egyéb képzettséget tartalmaz. A most zajló felülvizsgálat során ezek számát 171-re szűkítették le, értesült az Index, és a Népszava birtokába került előterjesztésben is ez szerepel.

A nyáron jelentették be, hogy alapvetően átalakítják az OKJ-s képzések rendszerét. Mostanra tisztázódott, hogy teljesen különválasztanák az iskolarendszerű képzésben tanulható alapszakmákat, és a tanfolyamokon, kurzusokon elsajátítható részképzettségeket, specializációkat. 

• A 171 alapszakmát csak iskolarendszerű képzésben lehetne elsajátítani nappali vagy esti tagozaton, állami, egyházi vagy magánfenntartású szakképző intézményben. Korábban csak arról lehetett hallani, hogy állami vagy egyházi fenntartású szakképző intézményben lehet majd oktatni ezeket a szakmákat, de úgy tudjuk: magánfenntartású (alapítványi) intézmények is kaphatnak erre lehetőséget és finanszírozást az államtól. 
• Továbbra is megmaradnának ezen kívül a felnőttképzési és a vállalati továbbképzési tanfolyamok, amelyeken az alapszakmákra épülő specializációkat, részszakképesítéseket lehetne tanulni. Ezek nagy részét magáncégek oktatják, amelyek rendkívül rugalmasan reagálnak a piac elvárásaira. Úgy tudjuk, az állam ezek tevékenységét emiatt nem akarja korlátozni. Egyedül annyi központi szabályozás lesz, hogy a képzések végén mindenki csak államilag akkreditált vizsgaközpontokban szerezhetné meg az oklevelét. 

Az OKJ megrostálását mostanra elvégezte a vállalkozások bevonásával megalapított 19 ágazati készségtanács. Így jött létre a szűkebb, 171-es lista. Az átalakításra azért van szükség, mert az Országos Képzési Jegyzék mostanra teljesen széttagolt és túlspecializált lett. Ahogy ebben a cikkben bemutattuk, a magyar jegyzéken van asztalos, műbútorasztalos és asztalosipari szerelő szakképesítés, mint ahogy külön útépítő, útfenntartó, illetve útépítő és -fenntartó képzettség is. 

Számtalan olyan tétel szerepel benne, ami Európában nem külön szakképzettség, valójában csak egy munkakör, amelyre az embert maga a cég vagy a vállalat tanítja be. Németországban például a virágkötőknek nem kell szakmai képesítés, nálunk viszont az ágazati jogszabályok számos munkakörnél előírják a virágdekoratőr, a virágkötő és virágkereskedő vagy a virágbolti eladó OKJ-s képesítést. Ugyanígy másutt nem kell "papír" ahhoz, hogy valaki takarító, ügyintéző, pénztáros vagy emelőgép-kezelő legyen. A Magyar  Nemzet korábban arról írt, hogy a gépjárműipari ágazatban technikusi szinten vonják össze az autóelektronikai műszerész, az autószerelő, az autótechnikus és a gépjármű-mechatronikus szakmákat. 

A cél az volt, hogy határozzák meg a  szélesebb spektrumú alapszakmákat (például asztalos, villanyszerelő, fodrász stb.), amelyeknél olyan alapkészségeket is tanítanának majd mint a digitális ismeretek, a vállalkozási ismeretek vagy a nyelvismeret. Egy példa: az elektronikai ágazatban jelenleg több mint 40 OKJ-s szakképesítés van. Ezekből mindössze 7 alapszakma maradna, így az auto­matikai technikus, az elektronikai technikus, az ipari informatikai technikus vagy a villanyszerelő, írta korábban a Magyar Nemzet. A szakmatanulás ezután is nyitott lesz mindenki számára. Felnőttek is tanulhatnak esti tagozaton alapszakmákat az állami, egyházi vagy alapítványi szakképző centrumokban.

Ezektől teljesen különválasztanák a felnőttképzési tanfolyamokon, vállalati kurzusokon elsajátítható specializációkat, más néven szakmai képesítéseket. Maradva az elektronikai ágazatnál: itt lehet majd tanulni elektronikai gyártósori műszerésznek vagy PLC programozónak. 

Az országgyűlés már ősszel elfogadhatja a szakképzést és a felnőttképzést érintő változásokat, hogy a beiskolázást a jövő év elejétől már az új szabályok szerint kezdhessék meg.