Közvélemény-kutatásnak álcázott etikátlan manipuláció zajlik az országban a piac- és társadalomkutatási szakemberek szerint, már a rendőrség is nyomoz. Egy-egy ellenzéki politikust besározó, sugalmazó kérdéseket feltéve telefonálgatnak valakik az Amygdala Közvéleménykutató Intézet vagy a Társadalomkutató Intézet nevében. Ilyen nevű intézetek valójában nem léteznek, az egyik mögött egy neves, főként egészségügyi piackutatásokkal foglalkozó cég áll, a másikról egyelőre nem tudni, kicsoda. Mindenesetre mindkét „intézet” az külföldi politikai kampányokban jól ismert lejárató kampánymódszert használja.
A válaszadói visszajelzések alapján az elmúlt körülbelül hat hónapban az ország különböző településein helyi politikusokkal, ügyekkel kapcsolatban telefonos megkereséssel kérdezik a lakosok véleményét. A hívásokban közös, hogy
Ilyen kérdések hangzanak el például:
Egy nemrégiben napvilágot látott javaslat szerint Brüsszel a helyi önkormányzatok részvételével helyezne el migránsokat az unión belül. Ön inkább támogatja, vagy inkább nem támogatja, hogy Balatonalmádiba migránsokat telepítsenek?
Ön kire szavazna inkább az önkormányzati választásokon, ha az alábbiak közül választhatna: arra a jelöltre, amelyik támogatja Orbán Viktor bevándorláspolitikáját és megvédi a kerítést, vagy arra a jelöltre, amely Soros György álláspontját támogatja a migráció kérdésében, azaz több bevándorlót engedne be az unióba és lebontaná a kerítést?
Kire bíznák a város irányítását: aki Orbán Viktorral összefogva megvédené az országot, vagy, aki Soros Györgyhöz hasonlóan beengedné a migránsokat?
Akkor is szavazna-e Péterffy Attilára, ha kiderülne, hogy családon belüli erőszakot követett el?
Szavazna vagy nem szavazna Fülöp Zsoltra vagy nem befolyásolná szavazatában, ha tudná Fülöp Zsoltról, hogy a bukott ellenzéki pártok jelöltje?
Szavazna vagy nem szavazna Fülöp Zsoltra vagy nem befolyásolná szavazatában, ha tudná Fülöp Zsoltról, hogy Soros György szervezetei támogatják a kampányát?
Nagyon hasonló kérdésekkel, az adott település helyi ellenzéki politikusaira irányuló, negatívan sugalmazó kérdésekkel kerestek meg az utóbbi fél évben budapesti XXII. kerületi, szentendrei, gödöllői, keszthelyi, pécsi lakosokat is. Az ellenzéki pártok közös pécsi polgármesterjelöltje, Péterffy Attila feljelentést is tett a személyét illető lejárató kérdések okán, a Pécsi Rendőrkapitányság rágalmazás miatt nyomoz szeptember eleje óta.
Több alkalommal ki is szivárgott a hívásból egy-egy részlet, például a 444 vagy a szentendrei ellenzéki polgármesterjelöltet támogató egyesület Facebook-oldala is közölt hangfelvételrészleteket a hívásokból – a fenti részletek egy része ezekből származik.
A piac- és közvélemény-kutatásoknál az a megszokott, hogy a válaszadó tudja, kinek a megbízásából, melyik cég kérdezőbiztosának válaszol. Ebben az esetben egyelőre minden homályos.
Az Amygdala Közvéleménykutató Intézet egy márkanév, ilyen cég vagy intézet nincs.
Korábban a Magyar Narancsnak a Szinapszis nevű piackutató cég vezetője, Kertész Balázs elismerte, hogy cége tulajdona ez a márkanév. Az Index kérdéseire az ügyvezető az elmúlt tíz napban viszont nem reagált.
A Szinapszis két évtizedes múlttal rendelkező, elsősorban egészségügyi kutatásokra szakosodott vállalat, ami korábban nem foglalkozott politikai vizsgálatokkal, de például a népszerű Webbeteg portál is a tulajdonosi kör céghálózatának része.
A Szinapszis honlapján azt írják, hogy cégük a hazai top 10 piackutató cég közé tartozik, „piacvezetők vagyunk az egészségiparon belüli kutatások terén”. És a nyilvános céginformációk szerint igen jól élnek ebből: tavalyi éves nettó árbevételük 534 millió forint, és 44 főállású alkalmazottjuk van. Sőt, honlapjukon szerepel a plecsni, ami szerint
állami és EU-s támogatásból vettek fel nemrég kutatási gyakornokokat.
A másik, ilyen hívásoknál elhangzó cégnév olvasóink szerint a Társadalomkutató Intézet vagy Magyar Társadalomkutató Intézet. Ezek sem létező szervezetek.
Létezik viszont egy Társadalomkutató Kft. nevű cég, aminek az ügyvezetője Fekete-Somodi Ágnes, aki korábban a magyar kormányhoz közel álló Nézőpont Intézet ügyvezetője volt.
A Társadalomkutató vezetője, az exNézőpontos Fekete-Somodi Ágnes az Indexnek azt mondta, hogy nincs közük a Társadalomkutató Intézethez.
„A »Társadalomkutató Intézet« nem azonos a Társadalomkutató Kft.-vel, így az előbbivel kapcsolatos ügyekben nem tudok további részletekkel szolgálni. Sajnos a gyakorlatban minden call center azt mond a telefonba, amit akar, s így mások nevével is visszaélhet. Az Ön által idézett kérdéseket, de még ahhoz hasonlókat sem tett fel cégem sem augusztus–szeptemberben, sem korábban, senkinek” – mondta Fekete-Somodi Ágnes.
Mráz Ágoston, a Nézőpont Csoport vezetője is határozottan cáfolta az Indexnek, hogy közük volna a sugalmazó kérdezéshez. „A Magyar Társadalomkutató Intézethez semmi közünk, létezéséről mi is a sajtóból értesültünk. A Nézőpont Csoport alkalmi alapon működik együtt a Társadalomkutató Kft.-vel, adatfelvételi feladatokra, kizárólag üzleti okokból” – válaszolta kérdésünkre. Mivel a negatív kérdések ellenzéki képviselőkre vonatkoznak, korábban az RTL Híradó megkérdezte Kósa Lajost, a Fidesz önkormányzati kampányfőnökét, hogy esetleg a Fidesz áll-e a kérdezések mögött, de
a Fidesz is elhatárolódott, Kósa Lajos azt mondta, nem rendeltek ilyen szolgáltatást.
Egy biztos: mivel – feltehetően a rejtőzködés okán vagy a megtévesztés érdekében – olvasóink szerint a kérdezők nem a kérdezést végző cég nevében jelentkeznek be a hívott lakosoknál, így aztán igen nagy kavarodás van a válaszadók körében azzal kapcsolatban, hogy kinek is válaszolnak tulajdonképpen, vagy hogy kinek a megbízásából. Tóth István György, a Tárki Társadalomkutatási Intézet vezérigazgatója az Indexnek azt mondta: vannak, akik azt hiszik, hogy a Tárki a megbízó, de ez tévedés. Augusztusban és szeptemberben sokan érdeklődtek náluk a sugalmazó kérdezésekkel kapcsolatban, tette hozzá.
Ebben a szakmában egyáltalán nem szokás és nem is egyenes dolog, hogy nem a kutatást végző cég nevében mutatkozzon be a kérdező, hanem valamiféle márkanév mögé rejtőzve. Etikátlannak és a társadalomkutatás szabályainak ellentmondónak tartom a kérdések egy részét, amelyekről olvasni lehet, de magát a kérdőívet nem ismerem
– mondta a vezérigazgató. Egyébként a sors furcsa fintoraként őt magát is hívták a rejtélyes Társadalomkutató Intézet nevében a nyáron.
A 444 korábban idézte egy olvasójukat, aki állította, hogy amikor a Társadalomkutató Intézet megkereste, akkor a kérdezőbiztos azt mondta, hogy a Szinapszis kft.-s Amygdalát nevezték át, és valójában ugyanaz a két intézet. Az Amygdala tulajdonosa, a Szinapszis Kft. vezetője viszont nem válaszolt kérdéseinkre.
Az Indexnek nyilatkozó piac- és társadalomkutatók mind azt mondták: az efféle kérdésfeltevés súlyosan etikátlan, káros a szakmájukra, és nem emlékeznek hasonló esetre a magyar piac- vagy közvélemény-kutatások történetében.
Pedig az úgynevezett push poll-ok Magyarországon kívül bevett kampányeszköznek számítanak, az Egyesült Államokban már Richard Nixon elnöksége csináltak ilyen közvélemény-kutatásnak álcázott lejárató kampányokat, és Oroszországban is nemrég zajlott egy ilyen. Alekszej Navalnij orosz ellenzéki vezető nyilatkozta, hogy az orosz helyhatósági választások előtt így nyomott negatív üzeneteket a kormányzat.
A megrendelők fő célja az lehet ezzel a módszerrel, hogy politikai propagandát terjesszenek egy-egy politikailag billegő körzetben a sugalmazó, kérdésnek álcázott állításaikkal.
A módszer annyira ellenkezik minden piac- és társadalomkutatási szakmai elvvel, hogy az Egyesült Államokban minden magára valamit is adó kutatás-szakmai szervezet elítéli, az AAPOR amerikai közvélemény-kutatók szövetsége állásfoglalást is adott ki a push poll-ok ellen. Az is a baj ezekkel a szakemberek szerint, hogy a valódi társadalomkutatásokba vetett hitet alááshatja.
Az amerikai kutatószövetség definíciója szerint
„a push poll a negatív kampányoknak olyan formája, amit politikai kutatásnak álcáznak. ezekben nem foglalkoznak valójában véleménykutatással, a céljuk, hogy sok szavazót elérve hatással legyenek a választások kimenetelére.”
A push poll-okat, politikai telemarketing hívásokat olykor nem is annyira könnyű megkülönböztetni a valódi piac- és közvélemény-kutatásoktól. Íme néhány szempont, ami segíthet a tettenérésben:
Tény ugyanakkor az is, hogy nem minden, negatív állításokat is tartalmazó kérdőív push poll. Elképzelhető, hogy a lejáratónak tűnő kérdésekkel a politikai erők azt tesztelik, egy negatív politikai üzenetre miként reagálnak a választók (például egy családon belüli erőszak vádja a taszítóbb egy jelöltnél, vagy az, ha Soros állna mögötte).
A CBS összeállítása szerint volt ilyen kérdésfeltevés például a Bush-kampányban is John McCainnel kapcsolatosan, az azonban egy mindössze 300 emberes kutatásban egy 20 perces kérdőív közepén volt, vagyis a klasszikus push poll céljaira alkalmatlan. Itt vélhetően valóban arra volt kíváncsi Bush kampánystábja, hogy mennyire nyomják az adott témát a választóknak. Az ilyen üzenettesztelések általában betartják a szakmai szabályokat, például megfelelő nagyságú mintán, hosszú, átfogó kérdéssorral készülnek.
(Címlap és borítókép illusztráció: szarvas / Index)