Pénteken az olasz bíróság a negyedik tárgyalást tartja a 17 halálos áldozattal járó veronai buszbaleset ügyében. A tárgyaláson a hozzátartozók szerint még szóba sem került, hogy a magyar buszsofőr már húsz éve szenvedhetett alvászavarban. A férfi három éve saját maga fordult szakemberhez, aki légzést segítő készülék állandó használatát javasolta. A neurológus úgy fogalmazott, hogy a buszsofőr „brutál, nagyon súlyos apnoés" beteg. A sofőr ennek ellenére az illetékes kormányhivatalnál próbálja visszaszerezni a jogosítványát.
Sokszor alapvető információk vagy éppen fontos szakértői vélemények szívódnak fel az olasz és a magyar hatóságok között, miközben a veronai buszbaleset áldozatainak hozzátartozói közül sokan már belefáradtak abba, hogy a hatóságokat kérdezgessék.
A veronai államügyész tavaly hat embert – a magyar buszsofőrt és öt olasz mérnököt – vádolt meg közúti baleset okozásával. Az olasz bíróság pénteken a negyedik tárgyalást tartja az ügyben, melyben eddig egyébként szó sem esett arról, hogy a buszsofőr, V. János kóros alvászavarban, vagyis súlyos apnoéban szenvedett a baleset idején és az azt megelőző csaknem húsz évben.
Bár az elhunytak családtagjai a Nemzeti Nyomozó Irodától (NNI) megtudták, hogy a magyar hatóságok az igazságügyi orvosszakértői véleményt is kiküldték az olasz hatóságoknak, az a vádiratba még csak említés szintjén sem került be, mivel
az olasz ügyészség nem találta az iratot,
állítja az egyik családtag. Pedig az szerintük perdöntő jelentőségű lehet, hiszen olyan részleteket tartalmaz a buszsofőr betegségéről, amely az áldozatok hozzátartozói és a szakértő szerint is közrejátszhatott a balesetben. „Azt ugyan kimondják, hogy a balesetet az okozta, hogy a sofőr elvesztette az uralmát a jármű felett, de arra, hogy ezt az uralomvesztést mi okozhatta, semmilyen adat nincs. Elaludt? A telefonját nyomogatta? Senki nem tudja” – mondta az Indexnek Szendrei Endre, aki unokahúgát veszítette el a balesetben.
A hozzátartozók ezért végül a saját költségükön fordíttatták le a orvosszakértői véleményt, és nyújtották be még a márciusi tárgyaláson. Ezzel kapcsolatban kérdéseket küldtünk a veronai ügyészségnek, de válaszokat egyelőre nem kaptunk.
A baleset után Olaszországban és Magyarországon is nyomozást indítottak. A közúti közlekedési baleset körülményeit az olasz hatóságok vizsgálták, itthon az NNI halálos tömegszerencsétlenséget okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés gyanúja miatt indított eljárást. A nyomozás alatt kihallgatták a sofőr háziorvosát, üzemorvosát és azt a neurológust is, aki alvászavara miatt kezelte a buszsofőrt. Végül azt az orvost gyanúsították meg, aki egészségügyileg alkalmasnak találta a busz sofőrjét.
Az Index birtokába került vallomásokból kiderült, hogy a buszsofőr egy erdélyi úton találkozott a Flór Ferenc kórház egyik főorvosával, akitől azért kért tanácsot, mert rendszeresen kialvatlannak érezte magát. Ez a főorvos utalta be aztán a Honvédkórház Alvásdiagnosztikai Központjába, ahol a buszsofőrt 2016. február 4-én alvásvizsgáló berendezéssel vizsgálták meg, és a férfinál súlyos alvási apnoét diagnosztizáltak.
nála A GARATELZÁRÓDÁS ÁTLAGOS MENNYISÉGE ugyanis ÓRÁNKÉNT 65,3 VOLT. EZ 30 FELETT SÚLYOS. ÉBREDÉSI INDEXE ÓRÁNKÉNT 62,1 VOLT. EZ 20 FELETT KÓROS. A FÉRFI LEGALACSONYABB VÉROXIGÉN SZINTJE PEDIG 49 SZÁZALÉK VOLT, AMELY 90 SZÁZALÉK ALÁ NEM IS SÜLLYEDHETETT VOLNA.
A sofőr alvászavarát vizsgáló neurológus a rendőröknek azt mondta, hogy a férfinak légzést segítő készülék állandó használatát írta fel, és
az OEP előírása alapján 2 hónap próbahasználatot javasoltunk, melyet március 1-jén kezdett és május 10-én fejezett volna be.
Vagyis csak fejezte volna be, a buszos cég üzemorvosa ugyanis április 22-én kiállította a férfinak a munkaköri orvosi alkalmassági véleményt. Ő ugyanis – állítása szerint – egyáltalán nem tudott arról, hogy a sofőrt alvászavarai miatt kezelik. Azt a rendeletet sem ismerte, amely 2015. április 1-től kötelezővé tette az apnoés betegek szűrését. Az üzemorvos szerint „minden rendeletet az ember nem olvashat el, mert akkor minden nap másnapig olvasna”. Szerinte annak a személynek kellett volna tájékoztatnia őt, aki tudott a férfi betegségéről.
És ezen a ponton az orvosok egymásra mutogatnak. A sofőr alvászavarát vizsgáló neurológus a rendőröknek azt állította, hogy szóban figyelmeztette a férfit, hogy a terápia alatt ne vezessen, de azt sehova nem írta le. Az pedig szerinte „ma igazából a betegre van bízva, hogy a betegségéről tájékoztatja-e a háziorvost vagy az üzemorvost”. Bár a sofőr a háziorvosának szólt a vizsgálatokról és annak időpontját még a kartonjára is felírták, de
azt, hogy az üzemorvosnak beszámol-e a betegségéről, rábíztam, mert nem vagyok én hatóság.
– áll a háziorvos vallomásában.
Czakó Tibor, a buszos cég vezetője a rendőröknek elismerte, hogy V. János három hónapig nem vezethetett, de vallomásában az áll, hogy a buszsofőrt ők küldték orvosi kezelésre. „Vele kapcsolatban felmerült a gyanú, hogy éjszakánként rosszul alszik, ritkán vesz levegőt. Ezt a kollégái jelezték felénk és ezért küldtük el vizsgálatra”. Czakó azt mondta a rendőröknek, hogy dolgozójának gyógyszert és oxigénmaszkot is felírtak és mivel orvosi papírokkal bizonyította, hogy jól van, visszaengedték vezetni.
A hozzátartozók korábban nyilvánosságra hozták azt a baleseti jegyzőkönyvet, mely szerint a magyar diákokat szállító buszt 2003-ban 53 üléssel helyezték forgalomba, később viszont pótüléseket szereltek be a járműbe, így azon 58 személy is elfért. Nem ez volt az egyetlen engedély nélküli átalakítás a buszon. A műszaki szakértői véleményben is szerepel, hogy a buszba pótüzemanyag tartályt szereltek be, holott a
Ugyanakkor az igazságügyi műszaki szakértő szerint a beszerelt póttartály „a busz menetstabilitását nem befolyásolta, feltéve, hogy a csomagtérben az egyéb csomagok is megfelelően voltak elhelyezve”. A busz viszont el sem indulhatott volna, az engedély nélkül beszerelt pótüzemanyag-tartály és a kiszerelt részecskeszűrő miatt ugyanis
KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSRE ALKALMATLAN VOLT.
A tűz terjedésének oka a szakértő szerint a jobb oldali üzemanyag tartályban található nagy mennyiségű gázolaj meggyulladása volt, amely a tartály roncsolódása után az utastérben gyakorlatilag akadálytalanul égett.
Az NNI egyébként a baleset után több helyszínen, így a Pizolit Kft. kiskunfélegyházi telephelyén is házkutatást tartott, ahol három másik buszban is engedély nélkül beszerelt póttartályokat találtak, de előkerültek olyan üzemanyagtartályok is, melyeket az ellenőrzés miatt szerelhettek ki a járművekből.
A magyar rendőrség mindezek ellenére nyáron bűncselekmény hiányában megszüntette a nyomozást a buszt fenntartó társasággal szemben, helyette szabálysértési eljárást kezdeményeznek, mondta Szendrei az Indexnek. A férfi hozzátette, hogy kaptak olyan információt, amiből arra következtetnek, hogy várhatóan a sofőr háziorvosa ellen is megszüntetik a nyomozást. Szerinte szomorú és nonszensz, hogy
olyan orvosok, akik nem ismerik a törvényt, nem ismerik a kezelési protokollt, nem vonhatók felelősségre.
Az áldozatok hozzátartozói szerint nehezen elfogadható az is, hogy a bíróság ezek alapján a – szerintük – hiányos műszaki szakértői vélemények alapján jusson bármilyen következtetésre. Szerintük ugyanis egyik műszaki szakértő sem tért ki tűz keletkezésének okára. A pénteki (mai) tárgyaláson ezért egy másik műszaki szakértői véleményt is benyújtanak majd, amit egyébként szintén saját költségükön készíttettek el. Mivel ez olasz nyelven készült és a családtagok csütörtök este értek ki Veronába, így cikkünk írásakor arra még nem tudtak válaszolni, hogy az új szakértő mire jutott.
Az ügy elsőrendű vádlottja, a magyar diákokat szállító busz egyik sofőrje, aki túlélte a balesetet, de súlyos sérüléseket szenvedett. A belélegzett füsttől a légcsöve és a tüdeje is sérült. Tavaly nyáron úgy nyilatkozott:
korábban valóban kezelték alvászavarral, de nem aludt el a volánnál, nem ez okozta a tragédiát.
Aztán a márciusi tárgyaláson a férfi védői egy olyan szakvéleményt nyújtottak be, melyben az szerepel, hogy V. János testén nem voltak a kormánytól eredő sérülések. A balesetben elhunyt másik sofőr mellkasán viszont találtak zúzódásokat. A védelem szerint az ütközés közben V. János a széksorok közt állhatott.
Felépülése után a férfi egyébként besétált az illetékes kormányablakba, és új jogosítványt igényelt, amit gond nélkül meg is kapott. Az NNI ezt csak azután vonatta vissza, hogy a hozzátartozók ezt többször és több helyen szóvá tették. V. János ezután háziorvosánál próbálkozott, az orvos ezúttal viszont nem akarta kiadni a jogosítványt. A sofőr ezért a kormányhivatalnál tett panaszt, ahol pályaalkalmassági vizsgára küldték. A hozzátartozók utolsó információja , hogy a férfi átment a vizsgán, az illetékes kormányhivatal pedig kimondta, nincs jogalapja arra, hogy a folyamatban lévő nyomozás miatt V. János jogosítványát bevonja.
(Borítókép: Veronai buszbaleset helyszíne 2017. január 22-én. Fotó: Huszti István / Index)