Több ezer tüntető gyűlt össze pénteken, hogy csatlakozzanak a globális klímasztrájkhoz: tudósítóink szerint a pénteki budapesti demonstráción a résztvevők kilencven százaléka diák volt, és főleg budapesti gimnáziumokból, egyetemekről jöttek a résztvevők. Sokan számolták be arról, hogy tanáraik engedélyével, vezetésével jöttek ki, de rengetegen mesélték, hogy szülői igazolással vagy az igazolatlant vállalva jöttek el gimnáziumból, általános iskolából.
Hallottam tanároktól, hogy úgyis lógni mennek ki, meg hogy szervezzük szombatra a tüntetést. De nem tudom, egyszerűen nem akarok meghalni a jövőben mondjuk
– indokolta egy 17 éves srác a Madách Imre Gimnáziumból, miért jött ki a pénteki klímasztrájkra. Volt persze olyan is, aki „csak úgy“ jött: „Tök jó ötlet az egész, hogy védjük meg a Földet, de annyira sokat nem teszek érte“, mondta a Waldorf-iskolás Nándi.
„Nagyon nagy csoporttal jöttünk az Eötvösből, szerintem egy háromszázan biztos itt vagyunk. De ez egy nagyon pesszimista becslés“
– mondta a 14 éves Luca és Panni, akik szerint így tudtak a legjobban hozzájárulni a klímavédelem ügyéhez.
„Most vagyunk abban a fázisában a dolgoknak, amikor tudatosítani kell azt, hogy probléma van“ – mondta Márk a Toldy Ferenc Gimnáziumból, aki szerint viszont a Fridays For Future mozgalom elvesztegetheti az energiáit, ha nem hirdetnek konkrét követeléseket. Részt vett már a májusi klímasztrájkon is, ahol kiábrándította „a szelfiző tinédzserek látványa“, de szerinte a mostani tüntetés már a létszámából fakadóan is komolyabb volt.
Szintén a Toldyból jött Marci, aki szerint az életmódját személyesen is fenyegeti a klímaváltozás: „Nagyon-nagyon sok olyan dolog fog megszűnni emiatt, ami kvázi értelmet ad az életnek.
Én nem szeretnék egy olyan sivár sivatagi világban élni, ahol nem tudsz elmenni síelni akkor, amikor akarsz.“
A demonstráció a Clark Ádám téren kezdődött, onnan vonultak át a Kossuth térre. „Mit akarunk? Klímavédelmet! Mikor akarjuk? Most!“ – ismételték a legtöbbször a menetben, de nem csak magyarul, hanem angolul, vagy épp németül is skandáltak a résztvevők.
A tüntetésen a transzparensek jó része klímavédelmet, zöld hozzáállást sürgetett. A demonstrálók között feltűnt Karácsony Gergely főpolgármester-jelölt, Kendernay János, az LMP elnöke, de ott volt Molnár Áron színész-aktivista, és Zacher Gábor toxikológus is.
„A második klímatüntetésen már kint voltam májusban: életem egyik legizgalmasabb élménye volt, hihetetlenül vagány és elhivatott fiatalokat láttam, öröm volt őket nézni” – mondta Molnár Áron, aki a feleségével és a barátaival jött ki. „Akkora sarokpont volt a májusi tüntetés az életemben, hogy változtattam is az életmódomon: minimális alkalommal használok autót, nem vásárolok nagy multiktól, a körömkefétől kezdve nagyjából minden műanyagot lecseréltem a lakásunkban, háziszappanunk van.
Ez az életmód- és szemléletváltás ugyan őrülten nehéz és brutális, de akkora felelősségünk van, hogy nem is érdemes arról beszélni, hogy ez mennyire bonyolult meg komplikált – hanem el kell kezdeni csinálni. Ennél fontosabb dolog most nincs a világon.”
„Ez nem rólam szól – hát én már egy vén majom vagyok”, mondta az Indexnek Zacher Gábor. „Ez a fiatalokról szól, és ebben a tüntetésben az a legfontosabb, hogy nem valaki vagy valami ellen, hanem valami mellett szól. Én addigra már lent fogok fortyogni a pokolban egy csendes üstben, mire ez az egész katasztrófa bekövetkezik, de a fiatalok miatt ki kell jönni és szót kell emelni.”
A Kossuth téren beszédek kezdődtek: felszólították a magyar kormányt, hogy a klímasemlegességre törekedjen, jelentsen be klímavészhelyzetet, és általában a zöldebb politikát követeltek. Elsőként Macskásy Éva, a Fridays For Future Magyarország nevében szólalt fel: „Most húszévesen azzal kell szembesülnöm, hogy egy külső tényező keresztbehúzza a számításaimat. A klímaválság mindannyiunk életét fenyegeti. Mindaz, amiről gyerekként álmodtunk, a Földdel együtt veszélybe kerül. Jelenleg a hatodik kihalási hullám zajlik: naponta tűnnek el fajok, melyeket talán nem is ismertünk. Egy pótolhatatlan könyvet pusztítunk, melynek még nem is olvastuk el minden fejezetét.“
„Hú, srácok, rengetegen vagyunk!“ – kezdték beszédüket az Extinction Rebellion aktivistái, Nyírő Fanni és Rákos Dominik. „Egy dolog közös mindannyiunkban: mi vagyunk az utolsó generáció, ami még megmentheti az emberiség sorsát!“
Amikor azt mondom: éhezés, pusztítás, migráció, betegségek és háborúk, úgy értem: mindez már a mi életünkben bekövetkezik. A szomszédainkra kell támaszkodnunk, ha enni és melegedni szeretnénk. Attól félünk majd, hogy erőszakos halált halunk, mielőtt az éhség végezne velünk
– idéztek Jem Bendell Mélyadaptáció című művéből. Szerintük ez egy valós jövőkép lehet, de az összegyűlt tömeg azt mutatja, hogy senki nem akar klímamenekült lenni. „Cselekedeteket akarunk üres ígéretek helyett, és most a szolidaritás jegyében gyűltünk itt ma össze. Együtt élünk ezen a bolygón, és együtt osztozunk annak sorsában“ – zárták a beszédüket.
Az aktivistákat Sipos Katalin biológus, a WWF Hungary elnöke követte: „Környezeti válság miatt vagyunk itt: megoldásokat keresünk, és megoldásokat követelünk. Úgyhogy nagyon jó helyen állunk, mert a fülek, amelyekhez szólni akarunk, itt vannak egészen közel!“ – mutatott rá az Országházra. Sipos szerint ma nem csak a klímaváltozás, de a természeti környezet rombolása is súlyos probléma: elmondása szerint a bolygó összes gerinces állatfajának 60 százaléka pusztult el az elmúlt 50 év alatt.
Egyetlen, értelemmel, fejlett technológiával és civilizációval rendelkező fajnak sincs joga ahhoz, hogy a vele együtt kifejlődött többi életformát elpusztítsa.
Szerinte szembe kell szállni azzal az értékrenddel, amiben a gazdasági növekedés fontosabb, mint az élet tisztelete. A globális problémákra pedig Magyarországnak is több lépéssel kell reagálnia: csökkenteni kell az erdők vágásterületeit, vissza kell csatolni az ártereket, a napelemeket pedig – a termőtalaj helyett – a házak tetejére kell telepíteni.
„Mintegy hatvan zöld civil szervezet üzenetét hoztam el nektek“, kezdte beszédét Merza Péter. „Közös a célunk: egy élhető és egészséges világot örökíteni utódainkra. Csak együtt tudunk megbirkózni a klímaválsággal: mi, civilek, magánszemélyek, mindannyian, akik ezen a bolygón élünk, meg kell hogy tegyük a saját lépéseinket a fenntarthatóság felé.“ Szerinte rengeteg jó példa van már most a klímavédelmi intézkedésekre, ezek meglépéséhez viszont szükség van a vállalatokra, a politikusokra és más döntéshozókra is.
Minden eltékozolt nap ront az esélyeinken. Olyan gazdasági eszközökre van szükség, amelyek nem engedik meg az erőforrásokkal való pazarló bánásmódot, és a helyi gazdaságot, helyi kereskedelmet támogatják.
Mező János Bálint a Greenpeace-től arról beszélt, nem csak a klíma változik, de a társadalmi hozzállás is: „Tizenöt évvel ezelőtt az első klímavédelmi előadásaimon értetlen szemekkel néztek az emberek. Azt kérdezték tőlem, hogy miért szólsz bele az életembe? Mi közöm nekem ehhez? Ma már tudjuk, hogy mindenkinek köze van ehhez.“ Szerinte felelősséget kell vállalni tetteinkért, egymásért és a bolygóért, ugyanis a klímaváltozás „az emberiség előtt álló legnagyobb probléma, amit mi okoztunk, és amit csak mi tudunk megoldani“.
Az utolsó beszédet Bart István, hozta az Energialubtól: arról beszélt, hogy a nemzetközi klímatüntetéseknek köszönhetően világszerte egyre több a környezetvédelmi intézkedés, és „ha elég sokan leszünk, akkor a magyar kormány is kénytelen lesz érdemi lépéseket tenni“.
Fontos, hogy minél többen legyünk, minél több korosztályból, mindenféle világnézettel és életmóddal. El kell érnünk, hogy ország-világ lássa, hogy mi nem holmi álmodozó hippik vagy avokádófaló hipszterek vagyunk – hanem mi vagyunk a magyar nemzet felelősen gondolkodó része.
Végül ébresztőórákkal zárult 13:00-kor a klímasztrájk: a résztvevők hangos vekkerszóval akarták figyelmeztetni az Országgyűlés képviselőit arra, hogy itt az idő a változásra a klímapolitikában. „Fel kell ébreszteni a politikusainkat.“
Nemcsak Budapesten, Székesfehérváron, de Szegeden is klímasztrájkot tartottak, amin részt vett Botka László, a város szocialista polgármestere is: „Tudom, hogy a klímaváltozás elleni küzdelem az egyik legfontosabb feladatunk a következő évtizedekre” – írta Botka az eseményről beszámoló Facebook-posztjában, amiben felsorolt több környezetvédelmi intézkedést is. Más vidéki városokban, például Pécsen is volt tüntetés.
A budapesti tüntetésről szóló videóriportunkat itt találja.
(Borítókép: Huszti István / Index)