Az ellenzéki oldal szinte szó szerint ugyanazt akarja, mégis egymást üti, a fideszes kerületvezetés legalább nem is ígér semmit Erzsébetváros központi problémája, a bulinegyed ügyében.
Cikkünk a VII. kerületi kampányt bemutató sorozatunk második, befejező része. Az elsőt itt olvashatják.
Térdig ér a parlagfű, tartógerendák és bedeszkázott ablakok fogadnak a kívülről semmitmondóan poros, belül lehetetlenül romos, elhanyagolt Király utca 25.-ben, amikor benézünk az önkormányzati tulajdonú ház belső udvarára. Arról az utcáról, ahol éttermek és borbárok, tervezői és dizájn-dekor üzletek között nézelődve hömpölyögnek a turisták.
Ez az épület már kiürítésre vár, sőt, sokakat már – egyébként hasonló állapotú, ám nem ilyen központi – cserelakásokba költöztettek, de a főváros legtrendibb éjszakai szórakozóhelyei között, egyetlen háztömbben megbúvik még vagy öt bérház, amelyek hasonló helyzetűek, lakják őket, az önkormányzati bérlők sorsa pedig totálisan bizonytalan.
Leginkább csak pletykák vannak ugyanis a Király utcát és a Csányi utca önkormányzati tömbjeit érintő eladásokról, az eredetileg felújításra elnyert, majd „előkészítésre átcsoportosított”, százmilliós értékben elköltött uniós forrásokról, az ott lakók végleges kiköltöztetésének, mélygarázsok és toronyházas lakóparkok építésének szándékáról. A lakók pedig nem kapnak tájékoztatást, nincs számukra megnyugvás.
Bárdi Zsuzsa, a Momentum képviselőjelöltje maga ajánlkozott, hogy ha a politikai vitákon túl a valódi problémával, a bulinegyed valós arcával foglalkozunk, elvisz minket egy „Erzsébetváros-nézésre”. Hozzátette, hogy a választókörzetében induló vetélytársai, a másik két ellenzéki jelölt, Garai Dóra, az Élhető Erzsébetváros húzóneve, valamint Földi Katalin, a Hunvald-csapat tagja is kétségtelenül a helyiek ügyeit akarja megoldani,
szinte azonos programot képviselünk mind a bulinegyed ügyében.
A nézeteltérés nem is köztük van, hacsak azt nem vesszük, hogy hármójuk szavazatai együtt legyőznék a fideszes jelöltet, aki viszont így, megosztott ellenzékkel minden bizonnyal nyerni fog.
Ennek ellenére Garai Dóra nem bízik másban, szerinte az a feltétele a változásnak, hogy az Élhető Erzsébetváros jelöltjei – akár „szabályozó jelleggel” – bejussanak a testületbe. Az Indexnek azt is mondta, valóban gyakorlatilag ugyanaz a program, szó szerinti egyezések vannak az ő korábbi elképzeléseikkel, de az közös ellenzéki listán véleménye szerint ugyanazok vannak, akik most is bent ültek a képviselő-testületben, többségük volt a Fidesszel szemben, mégsem tettek semmit.
Az elmúlt egy évben a helyzet csak rosszabb lett. És mi nem tapasztaljuk, hogy ezek az ellenzéki képviselők érdemi kontrollt gyakoroltak volna a fideszes polgármester felett, pedig meglett volna a többségük. Vattamány Zsoltot le lehetett volna szavazni, ahogyan Zuglóban is le tudják szavazni a szerencsétlen Karácsonyt.
Garai szerint éppen ezért indultak el, és nem nyugszanak addig, amíg a kerületi döntéshozatalban az ott élők érdekei meg nem jelennek.
Az egymás iránti bizalmatlanság alapja valóban a mindennapokban gyökerezik. Mert Garai Dóra beszámolója szerint hiába minden korábbi ígéret, hiába a tavaly kialakult botrány, a bulinegyed lakossága gyakorlatilag napi szinten szembesül azzal, hogy tökéletesen semmibe veszik. Hogy az utcán vizes lufikkal dobálóznak egymásra és persze minden más arra járóra a turisták, hogy a szombat éjszakai féktelen partik, a hányásnyomok feltakarítása vasárnap délutánig meg sem kezdődik a köztereken, az apartmanházakban pedig kontroll nélkül gyűlik a szemét, a kosz, érik a közegészségügyi veszélyhelyzet. Eközben a kormányzati kommunikációval szemben nem lett több a járőr, ha véletlenül fel is tűnik egy, nem intézkedik, legfeljebb igazoltat, hiszen minden másra a szabálysértési törvény alapján a közterület-felügyelet jogosult.
„Egy éjszaka négy közteres ügyel Belső-Erzsébetvárosban. Közülük ketten járőröznek, ketten pedig a kameraképeket figyelik. Ezt aligha nevezhetjük rendfenntartásnak” – fogalmaz Garai Dóra. Panaszait valamennyi ellenzéki jelölt osztja. És hogy mit kellene csinálni, amit a Fidesz képviselője biztosan nem fog támogatni?
Valódi önkormányzatként kellene működni. Nem kocsmárosok bevételeit vagy spekulánsok ingatlanszerzéseit kell támogatni, hanem azt, hogy az itt lakók normális körülmények között, normális zajterheléssel, megfelelő zöldfelületekkel és köztisztasággal körbevéve éljenek.
A Momentum képviselőjelöltje szerint a 2000-es évek végén kezdődött erzsébetvárosi ingatlanpanamából nőtt ki a bulinegyed. Persze nem csak önkormányzati leágazásai vannak, hiszen 2013 óta a helyiek számára elviselhetetlen méretűvé és mértékűvé fejlődött ez a vendéglátó kerületrész, a tavaly ekörül kialakult botrány és végül az elbukott helyi népszavazás pedig rávilágított fővárosi hatáskörökre, amelyek megosztják a felelősséget.
AZ BIZTOS, HOGY ERZSÉBETVÁROSNAK NEM HOZ ANNYI BEVÉTELT AZ ITT MŰKÖDŐ KOCSMÁK IPARŰZÉSI ADÓJÁBÓL IDE VISSZAOSZTOTT ÖSSZEG, MINT AMENNYIBE A BULINEGYED RENDEZETT FENNTARTÁSA KERÜLNE, mondja Bárdi Zsuzsanna.
Nincs is tehát valójában rendben tartva, az útburkolat még az elmúlt évtizedekben felújított szakaszokon is cserére szorulna, a házak homlokzata romkocsmák belső tereit idézi, egyetlen, a Király utca – Kazinczy utca sarkán található játszótéren túl alig akad gyerekkel, nemhogy kutyával birtokba vehető zöldfelület.
Az önkormányzat pedig a probléma megoldási szándékának látszatára sem nagyon ad. Sőt, nem is igazán ígérnek semmit az itt élőknek. Vattamány Zsolt egyetlen kampányanyagában, de a kerületi kampányújságokban – még olyanban sem, amelyet éppen egy bulinegyedbeli, Wesselényi utcai Airbnb-házból, a „lakókat” nem zavarva hoztunk el – sem szerepel a kifejezés, vagy az, hogy milyen tervei vannak ezzel a kerületrésszel. Korábbi közlései alapján megoldottnak látja a problémát, hiszen fokozott rendfenntartói jelenlét és egy újonnan beszerzett takarítógéppel rendszeres takarítás van. Csak nem nagyon látszik ez, állítják a helyiek.
Aligha javult a közbiztonság, a köztisztaság, vagy éppen a zajszint a környéken, hiszen a bulinegyedre továbbra sem érvényesek a máshol szigorú szabályok, a fokozott turisztikai és vendéglátóipari igénybevétele pedig minden korábbi erőfeszítés ellenére, szemmel láthatóan mocskot eredményez
– mondja egy helyi forrásunk. Az éjszakák továbbra is kibírhatatlanok az itt élők számára, „ma is keveset alszunk” – mosolyodik el. Ami őket leginkább zavarja, hogy a rendőrség nem intézkedik érdemben, legfeljebb elriaszt egy-egy órára, így sorozatos balhék tarkítják az éjszakát, és megjelentek a gettósodás más jelei, prostituáltak és drogdílerek is, a bulinegyed szinte valamennyi utcájában. Állítja: ezt csak sokkal nagyobb hatósági jelenléttel, kamerákkal, állandó járőrözéssel lehetne orvosolni, amitől a kocsmák tulajdonosai „fáznak”.
A lakosok hasonló veszélynek érzik az Airbnb-kiadású lakások elszaporodását is, hiszen a kerületben gyakorlatilag piros lámpás házként működik jó néhány ingatlan, így nem is a turisták jelenléte, vagyis éjszakázása jelenti számukra a legnagyobb problémát ezzel az ingatlanhasznosítási formával.
Belső-Erzsébetváros legnépszerűbb bulihelyszínein voltunk olyan Airbnb-házban, ahol a műtárgyértékű kaput gyakorlatilag szitává fúrták azoknak a számkódos dobozoknak a kedvéért, amelyekből a kibérelt lakások kulcsaihoz jutnak egy-egy éjszakára a turisták. Benn, az épületben a „nincs gazdája” látszatánál sokkal súlyosabbnak tűnik a helyzet.
A lehúzott redőnyökkel teli emeletek, a gang alatt eldobott, ki tudja, mire használt gumikesztyűk, patkánycsapdák, szemét, el nem szállított sitt és még megannyi, veszélyesnek tűnő anyag borítja a belső tereket. De mégis ki akar itt nyaralni?
A brit alsó középosztály gyerekei jönnek már csak ide. Olcsó szállást és olcsó piát akarnak, a környezet aligha érdekli őket, csak a zenés szórakozóhelyek. Ezek a fiatalok egyszer látogatnak meg egy ilyen helyszínt, néhány nap alatt, olcsón kitombolják magukat, tehát a bulinegyed fenntarthatósága turisztikai értelemben is kérdéses, nemhogy ma, hosszú távon főleg.
Bárdi Zsuzsa rövidre zárja, nem is azzal van a legnagyobb probléma, hogy senki sem rak a tomboló partik után rendet. A bulinegyednek a mindennapi bosszúságokon, a gettósodáson túl is vannak hátrányai. A végletekig leromlott épületek jelenleg egyáltalán nem képeznek olyan lakhatósági értéket, amilyennek a közvélekedés az Airbnb-profit miatt, tehát a lakások egyszerű hasznosítása miatt tartja a negyedet.
Ezek a lakások szinte csak egy bizonyos körben értékesíthetőek, miközben az, aki ebből a bevételből nem tud hasonló méretű ingatlanba továbblépni, veszélyessé váló házakban, embertelen környezetben éli az életét, mondja Bárdi.
Egyetért az ellenzék és a helyi civil kör abban is, hogy az önkormányzati ingatlanok a lassú kiürítések után, még ha a fejlesztési, sokszor uniós források az ott élők lakókörnyezetének rehabilitációjára is szólnának, sokkal inkább politikai és üzleti körök ingatlanspekulációs céljaira mennek.
Miközben a negyed mélyén, egy forgalmas utcán, magyar szót alig hallva, a különböző zenék és meccsek hangkáoszában beszélgetünk, körülöttünk százak haladnak el. Turistacsoportok, akik igenis jól érzik magukat.
Garai Dóra szerint ha valaki valóban képviselni akarja az itt élőket, annak nem a turisták, hanem a lakók érdekeit kell képviselnie, azokét az emberekét, akik itt élnek, itt nőttek fel, vagy éppen akiknek ide jár óvodába, iskolába a gyerekük. A képviselőjelölt azt mondja: össze kell hangolni a nyitvatartási és üzemeltetési szabályokat más kerületekkel, szigorú etalont állítani annak, aki kivételt akar képezni, és megteremteni a feltételeit annak, hogy hosszú távon a rozsdaövezetek felé induljon el a buliövezet, Budapest belvárosa pedig az élhetőségéről legyen híres.
Az ellenzék tehát nemcsak a kétes hírű vendéglátói körök, valamint az elburjánzott kosz, hangzavar és a drogprobléma elleni fellépés hiányával vádolja Vattamány Zsoltot, aki, mint riportunk első részében megírtuk, egyetlen idevágó kérdésünket sem válaszolta meg, hanem a negyed hosszú távú fenntarthatóságára vonatkozó elképzelések hiányával vagy éppen más elképzelések titkolásával is.
Hiába a helyi szintű véleményegyezés, a már leírt politikai hajtépés eredményeképp ugyanakkor mindeddig kizárólag a pártalkukról vagy épp a nem alkukról esett szó az ellenzéki oldalon. De léteznek ezzel szemben valódi elképzelések?
Az ellenzéki pártok (Momentum, DK, MSZP, Párbeszéd, LMP) szövetsége mint jelölőszervezet az egyetlen, amelynek polgármester- és képviselőjelöltjei teljes körű és nyilvános nyilatkozatot írtak alá arról, hogy semmilyen üzleti érdekeltséggel nem rendelkeznek Belső-Erzsébetvárosban
– tette közzé az egyenként aláírt nyilatkozatokat szombaton Niedermüller Péter.
Niedermüller azt ígéri, rendet tesz. Úgy véli, a kocsmáktól beszedett extra fejpénz nem elegendő a plusz takarításokra, karbantartásokra, a megerősített (megerősítendő) biztonsági szolgálatra, ezért fővárosi szinten lobbizna azért, hogy a turisztikai központként nagyobb terhelésű Erzsébetváros ennek valós arányában részesedjen.
A DK-s összellenzéki polgármesterjelölt szerint a jelenlegi önkormányzat nem foglalkozik kellőképpen azzal, hogy betartassa a rendelkezéseket, ezért azt ígéri, polgármestersége esetén gondoskodni fog róla, hogy csak azok a teraszok működjenek este 10 után, amelyeknek van erre engedélyük, és bevezetik az éjféli zárórát, a bulinegyedben is, amely alól csakis a zajártalom – hangszigeteléssel és a nyitott terek használatának korlátozásával – ellen fellépő kocsmatulajdonosok kaphatnának felmentést.
Az Airbnb-vel kapcsolatban meghatározná, hogy egy évben hány napra lehet kiadni így a lakásokat, az ingatlanok kiadói vagy tulajdonosai pedig fizethetnének magasabb közös költséget, vázolta.
Moldován László nem hisz mások programjában, csakis a sajátját látja követendő útnak. Elmondta, az erzsébetvárosiak két-három évvel élnek kevesebbet, mint más budapestiek, elsősorban a nagyon intenzív gépjárműforgalom miatti légszennyezés és a zöldfelületek nagyon alacsony aránya miatt. Ezen egyrészt az átmenő forgalom drasztikus korlátozásával, forgalomcsillapított és sétálóutcák létrehozásával, a közösségi, gyalogos és kerékpáros közlekedés támogatásával tenne, sőt bizonyos utcákban csak a lakók számára biztosított behajtást engedélyezne. Másrészt parkosítással, tűzfal-növényesítéssel, tető- és közösségi kertek létrehozásával és egyéb zöldfelület-növelési technikákkal élne a bulinegyedben is, ott ugyanis erre kifejezetten nagy szükséget lát.
A bulinegyed szót is utálom, beszéljünk Belső-Erzsébetvárosról. Ez a városrész a történeti emlékeiről, a szabadidő kulturált eltöltési lehetőségeiről és a közösségi tereiről legyen híres, és arról, hogy az itt élők szeretnek itt élni, ne pedig olcsó itatók mocskos színhelyeként
– mondta Moldován, és a helyiek alkotmányos alapjogainak sérelmére hivatkozva kemény intézkedéseket ígért. Elsőként ő is a vendéglátóhelyek 24 órai zárásával kezdene úgy, hogy az önkormányzat hatósági szervei (jegyző, Hatósági Iroda, Rendészeti Igazgatóság) a rendőrséggel együtt végezzék a munkájukat. Ezzel összefüggésben szabályozni kell az Airbnb-lakások, hostelek, tömegszállások működését is, tette hozzá.
Mindez gyakorlatilag valóban egybevág Niedermüller programjával, és ugyanez volt az érzésünk akkor, amikor Hunvaldot kérdeztük arról, mi a terve a bulinegyeddel.
Az éjféli zárórát ő is megígérte, de szerinte ez esetében több mint ígéret, hiszen annak idején ő volt az, aki kerületvezetőként 90 napra bezáratta a Szimplakertet a szabályok be nem tartása miatt. Elismeri, mostanra a helyzet más, mert a probléma, ahogyan a bulinegyed is, túlnőtt önmagán, „mostanra a zaj, a ricsaj, a kosz tarthatatlan állapotot” eredményezett.
Én kőkeményen beleállok ebbe
– mondta, azt is hozzátéve, azért lehet hinni neki, mert polgármesterként már bizonyított, képes személyesen eljárni, akár az éjszaka közepén is, hogy betartassa a szabályokat. Úgy vélte, Vattamány lemondott a kerület belsejéről, nem csak a választók szempontjából.
Ahogy hallotta, bár erről csak médiainformációkkal rendelkezik, „nagyon sok Fidesz-érdekeltség lehet abban”, hogy Vattamány Zsolt két ciklus alatt sem nyúlt a problémához, nemhogy megoldotta volna.
Hunvald megismételte: gyors, határozott lépéseket tenne a bulinegyed ügyében, és nagyjából egyetért Moldován Lászlóval abban, hogy mire van szükség. Ugyanakkor Hunvald a bulinegyedbe, az éjszakai órákra szervezné fogadóóráját is, hogy „a probléma középpontjában lehessen elérni”, és a hatóságok, elsősorban a rendőrség támogatására, partnerségére is számít ebben. Azt is mondta, visszaállítja a Fidesz által megszüntetett kerületőrséget, de polgárőrség toborzásába is kezdene, szintén a kerületi polgárokkal, önkormányzati javadalmazással.
A bulinegyed problémáival az Indexen is többször foglalkoztunk, a túlturistásodásról itt , a verekedésekről itt olvashat bővebben, átfogó videósorozatunkat pedig itt nézheti meg.
(Borítókép: A bulinegyedbe érkezett turisták háttérben Vattamány választási plakátjával - fotó: Németh Sz. Péter / Index)