Országszerte és a határainkon túl is megemlékezések lesznek a nemzeti gyásznapon. A 13 aradi hőst és Batthyány Lajost ünnepeljük, de Haynau bosszúja valójában még Aradon is több embert ért el.
Magyarországon 2001 óta nemzeti gyásznap október 6-a, amikor az 1848–49-es forradalom és szabadságharc leverése után Aradon kivégezték a 13 hős vértanút, illetve ugyanekkor Pesten gróf Batthyány Lajost, Magyarország első független, felelős kormányának vezetőjét is megölték.
Az október 6-i nap különösen kegyetlen eseményeket hozott. A császárnak eltérő mennyiségű „bosszúságot” okozott a 13 hős ( Aulich Lajos, Damjanich János, Dessewffy Arisztid, Kiss Ernő, Knezić Károly, Lahner György, Lázár Vilmos, Leiningen-Westerburg Károly, Nagysándor József, Poeltenberg Ernő, Schweidel József, Török Ignác, Vécsey Károly),
ezért volt, akit golyó által, mást megalázóbb módon, kötél által végeztek ki.
Báró Julius Jacob von Haynau osztrák császári tábornoknak ráadásul a kivégzések sorrendje sem volt mindegy. A legnagyobb büntetés az volt, hogy Vécseynek végig kellett néznie az összes társa kivégzését.
Haynau végül elrettentésül közszemlére kitette a városba a holttesteket, majd pár óra múlva lemeztelenítették őket (akkori szokás szerint a ruhák a hóhért illették meg), és Aradon eltemették a hősöket.
Batthyányt külön eljárásban ítélték el, a kegyetlen tábornok a koholt vádak alapján meghozott halálos ítélet után ráadásul akasztást rendelt el.
Ám Zichy Antónia, a miniszterelnök felesége egy tőrt juttatott el férjének, aki annyira meg tudta vágni a saját nyakát, hogy végül nem akasztották, hanem golyó által végezték ki.
A nemzeti gyásznap ugyan nem utal rá, de valójában még négy aradi vértanúja volt a császári bosszúnak (országszerte pedig még több embert végeztek ki). A Múlt-kor cikke alapján a négy további elítélt, akiket szintén Aradon ért a halál, szintén hős, de különböző okok miatt
később végezték ki.
Lenkey Jánost pedig végül nem kellett kivégezni, mert ő már a börtönben eszét vesztette, és természetes halállal halt meg.
A kegyetlen Haynau még négy évig élt, de nem járt sokkal jobban, a bécsi és a pesti forradalmárok rendre felismerték (bár Angliában és Belgiumban szolgált később), és a korabeli visszaemlékezések szerint rendre megpofozták, vagy megrángatták a bajuszát, végül agyvérzést kapott.
A 170. évfordulón a központi rendezvények reggel a budapesti Kossuth téren kezdődnek, ahol ünnepélyesen felvonják, majd félárbócra engedik a zászlót. Az ünnepség a Fiumei úti sírkertben koszorúzással folytatódik. A Batthyány-mauzóleumnál beszédet mond Áder János köztársasági elnök és Tarlós István főpolgármester – tudósít az MTI.
A sírkertben a nap folyamán idegenvezetéssel egybekötött rendkívüli történelemórán vehetnek részt azok, akik előzetesen regisztráltak az ismeretterjesztő rendezvényre. A Batthyány-örökmécsesnél 10 és 18 óra között bárki mécsest gyújthat az aradi vértanúk emlékére. Számos vidéki településen is tartanak megemlékezéseket, koszorúzásokat. Emellett Szerbiában, Ukrajnában, Szlovákiában és a romániai Aradon is tartanak megemlékezést.
Sajnos maga az aradi emlékhely elég méltatlan. A városközponttól kijjebb eső (Piaţa 13 Martiri) obeliszkhez egy lépcső vezet, de – mivel Arad városa egy sporttelepet (focipályát és futópályát) épített oda – a lépcső legtöbbször inkább sportlelátónak hasznosul a ma már szinte teljesen elrománosodott városban.
(Borítókép: Négy aradi vértanú agyonlövetése. Egykorú kőrajz. Fotó: Wikipedia)