Nyolcvannégy éves korában elhunyt Vekerdy Tamás – közölte a Hvg.hu-val a pszichológus, író családja. A halálhírt Vekerdy Tamás hivatalos Facebook-oldalán is megerősítették:

Vekerdy Tanár Úr ma hajnalban csöndben elment

– írták.

Vekerdy Tamás 1935. szeptember 21-én született Budapesten, ő volt az egyik leghíresebb magyar gyerekpszichológus. Telt házas előadásokat tartott, közösségi médiás oldalait több százezer ember követte.

Nem vezette egyenes út pályáját, mielőtt híres gyerekpszichológus lett; korábban statisztaként, házitanítóként is dolgozott, és joghallgató is volt.

2013-ban adott nagyinterjút az Indexnek, akkor azt mondta, gyakorlatilag véletlenül lett gyerekpszichológus.

„Amikor megkérdezték, hogy mi akarok lenni, azt mondtam, hogy világcsavargó. De az apám nagyon kért, hogy legalább egy egyetemet végezzek el, így jött a jog. Apám ügyvéd volt, és a tisztelőin keresztül nyomtak be, mert először osztályidegenként nem akartak felvenni. Amikor végeztem, elhelyezett apám egy ügyvédi munkaközösségben Budapesten. Behívtak, hogy bemutatkozzak a főnöknek, de ez nem történt meg, mert felugrottam és elszaladtam.

Többször nem csináltam ilyet az életemben, de nem is lettem jogász. Írni akartam helyette, és kerestem olyan állást, ami mellett írni tudok napközben, így kerültem a Nemzeti Színházba statisztálni, mert nem tudtam, hogy a statisztának is be kell mennie délelőtt próbálni. Aztán házitanító lettem. Az egyik tanítványomnak nagy akváriuma volt, és azt játszottuk, megfelelő idő alatt egy üvegcsővel ki tud több kishalat kiszippantani. Ezt játszottuk a szülők pénzén, de mély meggyőződésem, hogy a jó korrepetitor ilyen, sokkal jobban ment utána a tanulás.

Aztán a Család és Iskola című laphoz jelentkeztem kézbesítőnek, de tudósítónak vettek fel külsősként. Ott mondták azt, hogy végezzem el a pszichológia szakot”

– mesélte. Végül tíz évet dolgozott a Család és Iskola című újságnál külsős, majd belsős munkatársként, közben elvégezte a pszichológia szakot az ELTE-n.

Nagyon határozott véleménye volt a gyereknevelésről, szülők ezrei lélegeztek fel szavait olvasva, amikor hangot adott annak, hogy a gyerek akkor lesz kiegyensúlyozott, boldog, ha a szülei is jól érzik magukat, és nem görcsölnek rá túlságosan a szülői szerepre. A gyerekek iszonyatosan kimerítőek, és simán lehet sírni előttük, sőt, gyakran le kell őket passzolni ahhoz, hogy mindenki jól érezze magát, mondta az Indexnek adott interjúban. 

A közoktatás negatívumaival kapcsolatban sem rejtette véka alá véleményét, az alternatív pedagógiai módszerek támogatója volt, 1991 óta részt vett a hazai Waldorf-iskolák megszervezésében és tanárképzésének kialakításában. Négy gyermeke közül legnagyobb fia, Vekerdy Dániel waldorfos iskolaigazgató lett.

Korábban Vekerdy Tamás azt mondta az Indexnek, hogy szerinte a központi alaptantervre nincs feltétlenül szükség, lehet persze egy alapvető szabályozás, ami irányokat ad, de az is csak akkor jó, ha ezektől helyileg, autonóm módon el lehet térni. Hogyha a tanárokat szabadon hagynánk, mondta, akkor az alapvető féltucatnyi-tucatnyi kompetenciát és tudásréteget, ami tényleg értékes és fontos, maguktól is megtanítanák, a többi területen pedig vissza kell adni a szabadságukat, mert az jobb lenne mindenkinek.

Vekerdy Tamás 1983-tól az Országos Pedagógiai Intézet főmunkatársa, később tudományos tanácsadója, majd szeniora volt, és tanított is a Miskolci Egyetem neveléstudományi tanszékén.

Haláláig rendkívül aktív volt, még idén októberben, novemberben és decemberben is több előadást tartott volna Budaörsön, Százhalombattán, Párkányban és Lajosmizsén.

(Borítókép: Vekerdy Tamás. Fotó: Bődey János / Index)