A választási kampányban kitüntetett figyelmet kapott Zugló, miután a jelenlegi polgármester lett az ellenzék főpolgármester-jelöltje. A kormánysajtóban napirenden tartott ügyek helyett látszólag inkább a hétköznapokat érintő témák foglalkoztatják a helyieket, akik az életükben nem érzik a kerület körül a médiában megjelenő „cirkuszt”; a polgármesterjelöltek pedig egy sor fontos kérdésben egyetértenek.
Ha azt mondom, Budapest XIV. kerülete, a fővároson kívül élők közül valószínűleg kevesen tudják beazonosítani a városrészt, de talán még más budapesti kerületek lakói sem vágják rá kapásból, hogy melyikről van szó. Ha viszont azt mondom, hogy Zugló, akkor jó eséllyel az olvasók többségének már dereng valami.
Budapest egyik legnépesebb, 130 ezer lakosú kerülete az elmúlt közel tíz évben kétes hírnévre tett szert az országban. 2010 után a fideszes Papcsák Ferenc regnálása alatt több botrány vezetett végül a kormánypárti polgármester bukásához, hogy aztán 2014-ben nagy meglepetésre Karácsony Gergely vehesse át a kerület vezetését.
Zugló igazán az elmúlt években közeledett a figyelem középpontja felé, párhuzamosan azzal, hogy a polgármester országos politikai babérokra tört. Botka László visszalépése után Karácsony lett az MSZP–Párbeszéd miniszterelnök-jelöltje 2018-ban, majd hónapokig tartó egyeztetések és előválasztások után az ellenzéki pártok főpolgármester-jelöltje az október 13-i önkormányzati választásokra.
A polgármester nagypolitikai szereplővé válásával Zugló az országos kampány kereszttüzébe került. Hiába az egész fővárosban problémás a parkolási rendszer (tudja ezt Tarlós István és Orbán Viktor is), a kerület a köztudatban gyakorlatilag eggyé vált a helyi képviselő-testületet uraló Fidesz–MSZP parkolási mutyival, amelyet a Párbeszéd polgármestere nem tudott megakadályozni; a Fidesz pedig azzal igyekezett a főpolgármester-jelölt alkalmatlanságát bizonygatni, hogy a kerület költségvetése egy kétmilliárdos hitelkerettől függ.
A parkolási ügyben hitkérdéssé fajuló vita alakult ki, hogy pontosan mekkora mozgástere is lett volna ebben az ügyben Karácsonynak a nem éppen vele egy csónakban evező közgyűléssel szemben, míg a hitelkeretről azt állította a polgármester, hogy sokkal jobb állapotban van Zugló költségvetése, mint Papcsák idején; egyébként pedig minden önkormányzatnak van hitelkerete, ez teljesen normális, hiszen egy város üzemeltetése során nem szinkronban keletkeznek a bevételek és a kiadások.
Zugló nemcsak az – elsősorban kormánypárti – médiafigyelem miatt lett az önkormányzati választás egyik izgalmas terepe, hanem mert a kevés, jelenleg is ellenzéki vezetésű budapesti kerület közül ebben nem tűnik egyértelműnek, hogy az ellenzék meg tudja tartani a városvezetői posztot.
A kormánypártok jelöltje Rozgonyi Zoltán, aki tősgyökeres zuglói, a rendszerváltás óta aktív a helyi közéletben, 1998 óta önkormányzati képviselő, jelenleg alpolgármester. Az ellenzék közös polgármesterjelöltje Horváth Csaba, aki ugyan rutinos várospolitikus (volt már kerületi polgármester és főpolgármester-helyettes is), de nem tekinthető a legnépszerűbb ellenzékiek egyikének, az előválasztás első fordulójában jócskán kikapott Karácsonytól, és ami mindig fontos szempont egy önkormányzati szavazáson: nem lakik Zuglóban; bár az MSZP erősen beágyazott a kerületben, ugyanez nem mondható el Horváthról.
A budai oldalon lakó szocialista politikustól megkérdeztük, hogy megválasztása esetén, beköltözne-e Zuglóba, mire azt írta, hogy a kerületbe eddig is hazajárt, mert évtizedek óta itt él az édesanyja, valamint számos rokona és barátja. „Édesanyám lakásának környékén elkezdtünk ingatlanokat nézni, a többit majd meglátjuk a választás után” – tette hozzá a politikus.
A zuglói választásnak további nagypolitikai csavart adott az a szeptember végén kiszivárgott hangfelvétel, amelyen Karácsony a zuglói szocialistákkal összefüggésben kétes helyi ügyekről beszélt, Horváthról pedig a következőket mondta: „A Horváth Csaba egyébként egy kurva nehéz falat, mert a Horváth Csaba sajnos egy szikla ebben a konstrukcióban, jobban, mint a Tüttő Kata vagy bárki. Az egész az, hogy őt kiszereljük ebből a dologból, és rábeszéljük az előválasztásra, ez volt a vigaszág". Az erősen megvágott és torzított felvételen Karácsony azt is megjegyezte, hogy „a Csabának legalább annyi esze van, hogy tudja, mi az, amiért börtönbe lehet menni”.
A közvélemény-kutatások szerint a hangfelvétel nem rontotta a főpolgámester-jelölt esélyeit, azonban a kemény állítások a zuglói szocialistákról hangzottak el, inkább az ő szempontjukból kérdés, hogy rontja-e a választási esélyeiket.
Egy héttel a Karácsony-hangfelvétel kikerülése után elmentünk Zuglóba, hogy forgalmasabb részein megkérdezzünk néhány helyi lakost, mit várnak a választástól, mik a nagy kérdések a kerületben. Mivel a köz- és kormányközeli média már hónapok óta intenzíven foglalkozott a fentebb említett zuglói ügyekkel, és a hangfelvétel-gate is berobbant, érdekes volt látni, hogy mennyire lepergett mindez az utca emberéről.
Azt szeretném, ha legközelebb kilencezer forintot ad a kormány a nyugdíjasoknak, akkor ne úgy tegye, mint legutóbb. Sokan elajándékozták a rezsiutalványukat, mert nem tudtak vele mit kezdeni
– mondta egy kocsiját maga után húzó idős asszony a Bosnyák téren, akinek ez volt a legfontosabb mondanivalója az önkormányzati választásokkal összefüggésben. Majd egy pajkos mosoly kíséretében hozzátette, hogy Karácsonyra fog szavazni, mert „a Tarlós csak szeretne úgy kinézni, mint ő”.
Visszatérő vélemény volt, hogy több közteresre lenne szükség, túl sok a hajléktalan ember errefelé is, hiányoznak közlekedési lámpák, túl nagy a várólista az egészségügyben, több zöldre lenne szükség, tisztíthatnák a Rákospatakot, mert réges-régen még fürödni lehetett benne, a fákat pedig ne vágják ki a Városligetben.
Egy férfi kivételével senki sem hozta szóba a helyi parkolás ügyét vagy a kerületi költségvetés vélt vagy valós állapotát, ami bár semmiképp sem reprezentatív, de jelezheti, hogy a Fidesz ezeknek az ügyeknek a napirenden tartásával elsősorban Karácsony főpolgármesteri esélyeit kívánta roncsolni, a helyiek életében nem ezek a kulcskérdések.
Nem érzem azt a cirkuszt, ami a médiában megy Zugló körül. Nekünk jó itt, mert rend van és biztonság, nem lopják el a kocsit
– foglalta össze az önkormányzati választások feltehetően örök érvényű alapigazságát a Rákosfalva parknál lakó Erika. Kissé apolitikusan hozzátette, hogy „Rozgonyi nagyon jó lenne, ha nem fideszes lenne, de Horváth Csaba is, ha ő meg nem MSZP-s”. Nem derült ki végül, hogy kit támogat majd, de annyit még megjegyzett, hogy „Rozgonyi mindig többet tett a kerületért, mint a Fidesz”.
Az is érdekelt, hogy mennyire érzik a lakók a bőrükön, hogy a kerületnek ellenzéki vezetése volt az előző ciklusban; a kormánypártok nagy erőkkel sulykolják, hogy ha egy település nem fideszes vezetőket választ, az bizony „kimarad a fejlődésből”. Niki és Zsolt erre azt mondták, hogy nem érzik, hogy Zuglót hátrány érte volna Karácsony polgármestersége alatt, „sok a park, sok a fa, rendes orvosi rendelő van, úgy látszik, hogy jut”.
Hogy pontosabb képet kapjunk arról, milyen ügyek állnak a zuglói választás fókuszában, megkérdeztem a kormánypártok, valamint az ellenzéki pártok polgármesterjelöltjeit, valamint a helyben legaktívabb civil jelöltet. Rozgonyi és Horváth válaszának közös pontja volt a 4-es metró ügye, mindketten úgy látják, hogy a vonalat meg kellene hosszabbítani a kerületig, hogy Zugló bekapcsolódhasson a belváros vérkeringésébe.
Emellett Horváth szerint az egyik fő kérdés a lakhatási válság, amely „nem áll meg Zugló határainál”, azt ígéri, hogy vezetésével az önkormányzat szociális bérlakásokat fog építeni közvetlen uniós forrásokból. Rozgonyi szerint a kulcskérdés a parkolás helyzete, az ő vállalása, hogy idén június 13-ig visszamenőleg ingyenessé teszik a parkolást a zuglóiaknak, az ehhez szükséges rendeletmódosítást „az első ülések egyikén” beterjesztenék.
Várnai László, a Civilzugló Egyesület jelöltje szerint a legfontosabb kérdés a korrupció megszüntetése. Kérdésünkre azt írta, hogy ebben a ciklusban a nagyobb közbeszerzéseket felváltva nyerték el a Fidesz- és MSZP-közeli cégek.
Sok zuglói panaszkodott a nagy csomópontok elhanyagoltságára és közbiztonságára, beszélgetéseinken az Örs vezér téri aluljáró, a rákosrendezői MÁV-telep (és átjáró), valamint a Mexikói úti végállomás került elő. Fontos pontok ezek a kerület lakóinak életében, azonban egyik probléma megoldása sem kifejezetten önkormányzati hatáskör.
A jelöltek egyetértettek abban, hogy ezeket a kérdéseket más kerületekkel, a fővárossal, fővárosi cégekkel és az állammal együttműködve lehet rendezni, megoldási javaslataik is hasonlóak voltak. Többeknél előkerült, hogy a rákosrendezői telepen rekreációs célú tereket kellene létrehozni, a Mexikói úti végállomást intermodális csomóponttá kellene átalakítani.
Ennél nagyobb egyetértés csak a légi forgalomból adódó zajszennyezés ügyében volt a jelöltek között.