Jóval magasabb eddig a részvétel az önkormányzati választáson, mint öt éve: 13 órakor 26,6 százalékos, 15 órakor 34,69 százalékos az országos részvétel. Legutóbb 2006-ban voltak ennyire aktívak az emberek a polgármester-választásnál. A magasabb adat fővárosi és városi aktivitásnak köszönhető, a nagyobb csatatereken látványosan többen szavaznak. Ez a Fidesznek vagy az ellenzéknek kedvez? Tarlós vagy Karácsony győzelmét jelzi inkább? A Borkai-videó hatása miatt még bizonytalanabb, melyik oldalt hogy mobilizálták az elmúlt napok eseményei.
A szokásos napközbeni részvételi elemzésünket a szokásosnál is nagyobb szabadkozással kell kezdenünk. A napközbeni adatok általában azért beszédesek, mert elég jól mutatják, hogy melyik politikai oldalnak sikerül jobban a mozgósítás.
Hiszen a részvételi arányokból jól kirajzolódik, hogy mely településeken aktívabbak az emberek a többihez képest. És mivel az előző választásokból tudjuk, hogy az adott település általában melyik oldalra szavaz, nagyobb kockázat nélkül következtethetünk arra, hogy az adott oldal szavazóiból többen kaptak kedvet a szavazáshoz. Ha például Csornán magasabb a részvétel, az a fideszes vidéki mozgósítás sikerét jelzi. De ha Angyalföldön, Zuglóban vagy Rákospalotán mennek el sokan, akkor az ellenzék bizakodhat.
Ezúttal azonban bánjunk óvatosan a következtetésekkel. Nemcsak azért, mert önkormányzati választás zajlik, ahol a polgármester személye meghatározó, önálló mozgósító erő (például az újpesti magas részvétel kinek kedvező: a helyben erős baloldalnak vagy a fideszes polgármesternek, Wintermantel Zsoltnak?), hanem mert a kampányhajrába berobbanó Borkai Zsolt-szexvideó alapvetően változtathatott a részvételi hajlandóságon.
Sem a közvélemény-kutatók, sem a pártok kampánystábjai nem biztosak abban, pontosan milyen hatása van a győri fideszes polgármester botrányának. Ez mennyire mozgósítja az ellenzéki szavazókat? Demobilizálja, otthon tartja a nem annyira elkötelezett fideszeseket? Vagy épp a Fidesz tábora jobban megérezte a tétet? A bizonytalanokat ez arra sarkallja, hogy behúzzanak egy ikszet az ellenzéknek?
Estére kiderül, addig nézzük, mit tudunk biztosan:
Most délután 13 óráig 26,6 százalék (2 134 806 fő), 15 óráig 34,69 százalék (2 784 346 fő) szavazott. (Itt olvashatja percről perce tudósításunkat.) Öt évvel ezelőtt egy órakor 23,5-nél, illetve délután háromkor 30,1-nél tartottunk. Tehát nemcsak az előző, 2014-es önkormányzati választás részvételét múlja felül a mostani, hanem az átlagost is. Egy kivételével ugyanis ennél alacsonyabb napközbeni adatokat szoktunk kapni.
Az egyetlen kivétel a 2006-os önkormányzati választás, amelyet persze egy teljesen másik politikai szituációban rendeztek. De némi hasonlóság, hogy a 2006-os októberi választás előtti pár napot is egy nyilvánosságra kerülő felvétel határozta meg: Gyurcsány Ferenc őszödi beszéde.
Ezúttal a Borkai-féle szexvideó határozza meg az utolsó napok közbeszédét, és ez a botrány összességében láthatóan nem demobilizálta a szavazókat, hanem még aktívabbá tette.
Érdemes megnézni, hol nagyobb az átlagosnál az aktivitás. A részvételi emelkedés ugyanis területileg egyenlőtlenül oszlik meg. Térképünkön is látszik, hogy a városokban jellemzően nagyobb az aktivitás, míg a kisebb településeken előfordul, hogy még a 2014-es szintet sem éri el.
Kimondottan magas azokban a városokban, amelyeket a politika és a sajtó is csatatérként könyvelt el: vagyis ahol a Fidesz–KDNP és az egyesült ellenzék közötti harc nem lefutott. Így például az öt évvel ezelőttihez képest magasabb a részvétel Szombathelyen, Pécsen, Miskolcon vagy Egerben.
Külön említést érdemel Hódmezővásárhely, ahol az országos átlagot bőven meghaladó szinten a részvétel: 40%. Ez az aktivitás az előző választási részvétel kétszeresét jelenti. A dolog annyiban nem meglepő, hogy 2014-ben egy egyértelmű fideszes településként volt számon tartva. Ám az ellenzék által támogatott Márki-Zay Péter tavalyi győzelme óta szimbolikus helyszín lett a város: a Fidesz most úgy is döntött, hogy nem a kormánypártok logójával, hanem függetlenként indítja Grezsa Istvánt.
Szintén látható, hogy magasabb a részvétel Győrben, ahol Borkai Zsolt indul: egy órakor 24% volt, 7 ponttal magasabb, mint legutóbb, de látható, hogy az országos szintet nem érte el.
Míg a hajnali órákban Budapest a sor végén kullogott, ahogy az lenni szokott, felébredtek a szavazók, és a korábbiakhoz képest nagyobb számban el is mentek a szavazókörökbe. A fővárosi részvétel 13 órakor 28,3 százalék (387 905 fő), ami több mint 5 százalékponttal magasabb, mint öt éve. Délután háromkor 36,3 százalék a részvétel, ez hét ponttal magasabb, mint 2014-ben.
Ha ez a tendencia folytatódik, akkor estére – a 2002-es és 2006-os adatokhoz viszonyítva az emelkedést – 50% körül lesz a részvétel.
Hogy ez Tarlós Istvánnak vagy Karácsony Gergelynek jó?
Budapesten is kiszámíthatatlan a Borkai-videó hatása, pláne, hogy a főpolgármester az utóbbi napokban azzal kívánta nyugtatni a szexvideón felháborodott szavazóit, hogy több nyilatkozatában, így az Indexnek adott interjújában is sürgette Borkai lemondását.
Annyi biztos, hogy a Fidesz stábjában még két héttel ezelőtt is úgy számoltak, hogy az alacsonyabb, 40-45% közötti részvétel Tarlósnak kedvez, mert a Fidesz szavazóit tudják mozgósítani, míg a magasabb részvétel inkább Karácsony szavazóinak aktivitását mutatja.
Ha kerületenként nézzük az aktivitást, látható, hogy a legaktívabb kerület ezúttal is budai: az I. kerületben egy órakor 32,1 százalékos volt a részvétel. De nemcsak a hagyományosan aktív budai kerületekben lelkesek a szavazók, hanem a pesti külső kerületekben is: a XVI-ban 31,8 százalék, a XVII-ben 31,2 százalék volt a részvétel. Ezek hagyományosan a Fidesznek kedvező körzetek, de – utalva megint a Borkai-videóra – elképzelhető, hogy a kiugró részvétel azt jelzi, hogy a fideszes mozgósítás mellett itt az ellenzékiek is aktívak.
A belső kerületekben viszont meglepően passzívak a szavazók. Hagyományosan Józsefváros szokott a sor végén kullogni, most is 21,3 százalékos volt itt a részvétel, de ezt alig haladja meg Erzsébetváros és Terézváros, amely inkább az ellenzék terepe szokott lenni. E két utóbbi kerületben ráadásul kiélezett harc folyik a polgármesteri posztért, így meglepőnek mondható a választói passzivitás.
(Borítókép: Szavazók az Óbudai Waldorf Iskolában. Fotó: Huszti István / Index)