Eljött az önkormányzati választás napja, reggel 6-tól este 7 óráig szavazhat ki-ki a főpolgármesterére, polgármesterére, helyi képviselőjére. Pár hasznos tudnivaló a választáshoz.
Miről szavazunk?
Az önkormányzati választáson mindenki arról dönt, hogy a saját települését ki vezesse, a szűkebb lakóhelyének milyen képviselete legyen. Itt nem a parlamenti képviselőről, kormányról, pláne nem Orbán Viktorról szavazunk, hanem polgármesterről, egyéni képviselőről, illetve Budapesten főpolgármesterről, a vidék nagy részén pedig megyei képviselőkről is.
Több szavazás lesz?
Egy szavazás van, de több szavazólapot kapunk. Mindjárt mondjuk részletesebben, de a lényeg: jellemzően mindenki minden szavazólapon egy ikszet tehet, egy jelölt mellett teheti le a voksát (a kis településeken más a helyzet, ott lista van, erről mindjárt)
Mikor lehet szavazni?
Október 13-án vasárnap, ezúttal is reggel 6 órától este 19 óráig tartanak nyitva a szavazókörök.
Kik szavazhatnak?
Soroljuk:
Tehát a magyarországi lakcím a döntő, a határon túl élő és oda bejelentett magyar állampolgárok most nem szavazhatnak. Se levélben, sem máshogy.
Hol szavazhatunk?
Mindenki a saját lakóhelyén, a saját városában, falujában, kerületében szavazhat - jellemzően ugyanabban a szavazókörben, ahol az előző választásokon. A Nemzeti Választási Iroda mindenkinek küldött erről értesítőt augusztusban. Itt megkeresheti, ha nem találja az értesítőt.
És át lehet jelentkezni?
Ha valaki nem a lakóhelyén, hanem a bejelentett tartózkodási helyén akar szavazni, oda előzetesen átjelentkezhetett, és akkor a tartózkodási helyén választhat ma az ott lévő jelöltek közül. (Tehát például egy debreceni állandó lakcímmel rendelkező választó, aki Budapesten egy 11. kerületi tartózkodási helyre van bejelentve, átjelentkezhetett az újbudai jelöltekre szavazni.) Mindezt október 9-ig lehetett megtenni, a választási iroda visszaigazolta annak, aki megtette. De ma már nem lehet átjelentkezni.
Külföldön lehet szavazni? Várni kell a levélszavazatokra?
Fontos, hogy az előbb említetten kívül másfajta átjelentkezés nincs: tehát csak a lakóhelyünk vagy tartózkodási helyünk szerinti szavazókörben lehet ikszelni. Debreceni szavazólapot biztosan nem kap senki Budapesten. Külföldi voksolás és levélszavazás sincsen.
Kire szavazhatunk?
Ez most kissé bonyolult lesz, mert eltérő számú szavazólapot kapunk aszerint, hogy milyen jellegű településen élünk. Nézzük sorban.
1. Budapesti lakos:
Ez utóbbi képviselő lesz a kerületi képviselő-testület tagja a polgármesterrel együtt. Míg a polgármester a fővárosi közgyűlés tagja is lesz a főpolgármesterrel együtt.
2. Megyei jogú városban lakó:
23 megyei jogú város van (valamennyi megyeszékhely Budapestet kivéve és öt további város: Dunaújváros, Érd, Hódmezővásárhely, Nagykanizsa, Sopron), amelyben két szavazólapot kapnak a választók. Ezekben a városokban nem lehet szavazni a megyei közgyűlési listára.
3. Egyéb településen élők:
Egy faluban vagy nem megyei jogú városban lakó szavazó voksolhat a megyei listára. Itt jellemzően pártok indulnak, és ha átlépik az öt százalékot (a kettő vagy több jelölőszervezet esetén a 10, illetve 15 százalékot), akkor képviselőt küldhetnek a megyei közgyűlésekbe. A településeken polgármestert és helyi képviselőket is választanak: a 10 ezer fő alatti településeken viszont nem egyéni választókerületeket alakítanak ki, hanem listáról választhatnak a szavazók. Itt annyi ikszet lehet tenni a képviselőjelöltekre, ahány tagú a testület.
Hány évre választunk?
Öt évre szól a most megválasztott polgármesterek és képviselők mandátuma (korábban 4 évre szólt a megbízatás). Tehát a következő önkormányzati választás 2024-ben esedékes.
Hol tudom megnézni, kik a jelöltek?
A Nemzeti Választási Iroda honlapján, a valasztas.hu oldalon érdemes megnézni.
Van kampánycsend?
Nincs kampánycsend, azonban nem folytatható kampánytevékenység a szavazás napján a szavazóhelyiségben, valamint a szavazóhelyiséget magában foglaló épület bejáratától számított 150 méteres távolságon belüli közterületen. A szavazás napján választási gyűlés sem tartható.
Milyen zöld boríték?
Az önkormányzati választásokkal egy időben tartják a nemzetiségi önkormányzati választást. Itt a 13 nemzetiség (a bolgár, a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a roma, a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán) képviselőit lehet megválasztani. De csak azok szavaznak, akik jelentkeztek a nemzetiségi névjegyzékbe.
Látványos különbség, hogy a szavazás során a választónak a nemzetiségi, zöld színű szavazólapokat egy zöld színű borítékba kell helyeznie, amelyen a nemzetiség megjelölése fel van tüntetve.
Pálffy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda vezetője pénteken azt mondta: „a nemzetiségi szavazatot tartalmazó zöld borítékba csak a nemzetiségi választás zöld szavazólapjait tegyék a választók!” Mint mondta, ha a helyi önkormányzati választás fehér szavazólapjai a zöld borítékba kerülnek, eredménytelennek minősülnek. A nemzetiségi választópolgárnak a zöld, nemzetiségi szavazatot tartalmazó borítékot le kell ragasztania, különben a szavazat érvénytelen.
Borítókép: Index Fotós: Huszti István