Mint arról beszámoltunk, a vasárnapi önkormányzati választáson volt egy olyan budapesti szavazókör, ahol a szavazatszámláló biztosok egész nap malmoztak, mert senki sem jelent meg, hogy éljen választójogával, pedig a névjegyzékben 1376-an is szerepeltek.
A választási iroda honlapján is látható, hogy ebből a körből nem érkezett egyetlen szavazat sem, ezért gondoltuk, utánajárunk, hogyan alakulhat ilyen anomália a szavazókörök rengetegében.
A Nemzeti Választási Irodától azt az információt kaptuk, hogy a szavazóköröket mindig az adott település önkormányzatának jegyzője alakítja ki a szép nevű Belügyminisztérium Nyilvántartások Vezetéséért Felelős Helyettes Államtitkársága által üzemeltetett nyilvantarto.hu címen. Az az irányelv, hogy a lakosságra vonatkozó adatok alapján egy-egy szavazókörre 600 és 1500 közötti szavazásra jogosult személy jusson. A jegyző ilyenkor a lakcímnyilvántartások alapján dolgozik; ahány ember be van jelentve az adott körzetbe, annyival számol.
A helyszíni nyomozásunkon megtudtuk, hogy
ez a szavazókör korábban nem létezett.
A szomszédjával közösen alkottak egy kört, azonban az elmúlt két évben annyian jelentkeztek be egy konkrét házszám alá, hogy a szavazókör létszáma bőven túllépte a megengedett 1500 főt, ezért kettébontották. Az új körbe 1376 ember tartozik, akik ráadásul mind egy helyre vannak bejelentve, Budapest XI. kerületében, a Fehérvári út 179. szám alá.
Ezen a címen egy munkásszállót találhatunk, amelynek vezetése szerint nagyságrendileg stimmel az ott élők, illetve az oda bejelentettek száma, bár pontos adatokat nem tudtunk meg tőlük. A helyben az ellenzék színeiben induló önkormányzati képviselőjelölt – most már képviselő – Görög András elmondta, hogy még a választások előtt kikérte a jegyzőtől az idevonatkozó adatokat, hogy ki ez az elmúlt két évben bejelentett 1376 ember.
Minden oldal jelöltjei kölcsönös gyanakvással éltek a másik irányában,
ahogy ez többször el is hangzott a kampányban. Attól féltek, hogy az ellenfél trükközik ezzel az 1376 bejelentett lakóval, mert ennyi emberrel már jócskán befolyásolni lehet egy körzet eredményeit, és a képviselő ezt akarta kiszűrni az adatok kikérésével.
Ahogy a hivatalos dokumentumból az kiderült, állandó lakcímmel 844 román állampolgár „szabad mozgás és tartózkodási jog” jogcímen, 155 kínai állampolgár „letelepedett” jogcímen nyilvántartott állampolgár van bejelentve erre a címre. További 523-an „Magyarországon élő magyar” és 369-en „külföldön élő magyar” jogcímen nyilvántartott magyar állampolgár is ide van bejelentve, de ők tartózkodási helyre, nem állandóra.
Legtöbbjüket az utóbbi két évben jelentették be:
1058 embert állandó lakcímre, 681 embert pedig tartózkodási helyre. (Ez összeadva azért több, mint 1376, mert az ide bejelentett magyarok nem itt szavaznak, hanem az állandó lakcímükön.)
A helyszínen járva az derült ki, hogy valóban jóval több külföldi él a munkavállalói hotelben, mint ahány magyar, viszont a furcsa az volt, hogy a hotelben és az épületek körül található
tájékoztató feliratok nem román és nem kínai nyelvűek voltak, hanem ukrán, illetve török szövegek voltak rajtuk.
A szállón élő magyarok közül is megerősítették néhányan, hogy ukránok és törökök élnek leginkább a hotelben, de kiemelték, hogy akkora a fluktuáció, hogy nemigen lehet követni, hogy ki, mikor, meddig tartózkodik ott.
Ezekben a munkásszállókban elsősorban nem az egyes emberek intézik maguknak a lakhatást és a papírmunkát, hanem az őket foglalkoztató cégek, mint ahogy arról is ők döntenek, hogy melyik munkásuk hol, melyik szállóba megy majd, és mennyi időre. A külföldieket kötelező bejelenteni, hogy legálisan dolgozhassanak, de simán előfordulhat, hogy az ide bejelentett emberek már rég nincsenek is itt, vagy csak rövid ideig voltak, vagy akár másik munkásszállón laknak, ahol viszont a tulajdonosi kör olyan összetett, hogy képtelenség aláíratni egy lakcímbejelentő lapot – ezért ide jelentik be, ahol ez egyszerűbb.
Az önkormányzati választáson bárki részt vehet mint szavazó, nem kell magyar állampolgárnak lennie: elég, ha az EU állampolgáraként magyarországi bejelentett lakcímmel rendelkezik, vagy akár az EU-n kívülről érkezett, de menekültként, bevándoroltként vagy letelepedettként elismert státusza van. Az pedig belátható, hogy egy ideiglenesen itt tartózkodó külföldi vendégmunkás, ha épp nem is kell dolgoznia a választás vasárnapján, nem azzal fog foglalkozni a szabadidejében, hogy ellenőrizze a kijelölt szavazóhelyét, elsétál oda, és leadja szavazatát valakire anélkül, hogy halvány fogalma lenne arról, hogy kik a jelöltek.
A néhány ott lakó magyarról pedig azt tudtuk meg, hogy ők vagy dolgoztak aznap, és nem engedték el őket szavazni, vagy egyáltalán nem érdekelte őket az egész, vagy hazamentek az állandó lakcímükre voksolni, vagy éppen per pillanat nem élhetnek a szavazati jogukkal, mert eltiltották őket a közügyek gyakorlásától.