A törvényszék csütörtöki közleményében azt írta, a férfi 2011 szeptembere és 2016 augusztusa között legalább 760 alkalommal utazott jegy nélkül a Nagykáta-Budapest vasútvonalon, amivel a MÁV-nak 870 ezer forint, a pótdíjakkal együtt összesen 11 millió forint kárt okozott.

A MÁV jegyvizsgálói már jól ismerték őt, tudták, hogy nincs jegye. Minden alkalommal, amikor elkapták, készségesen együttműködött, kitöltötte és aláírta a dokumentumokat, vállalva, hogy később a jegy árát és a bírságot is kifizeti - de ez soha nem történt meg.

Ráadásul hiába tudták róla a kalauzok, hogy nincs jegye, mégsem szállíthatták le a vonatról. Hiszen ha egy jegy nélküli utas közreműködik az úgynevezett "utasleadási lap" kiállításában, akkor a vonatról nem szállítható le, utazása jogszerű, hiszen együttműködő magatartásával jogosultságot nyer arra, hogy eljusson a szándéka szerinti célállomásra.

Az elsőfokú tárgyalás során a vádlott a bíróság előtt elismerte bűnösségét és lemondott a tárgyaláshoz való jogáról. A férfit korábban már jelentős kárt okozó csalás és közokirat-hamisítás miatt elítélték, a büntetés végrehajtását felfüggesztették. A vádlott a bliccelést a büntetések felfüggesztésének hatálya alatt követte el.

A Budapest Környéki Törvényszék mint másodfokú bíróság a kialakult bírói gyakorlattal összhangban azt a döntést hozta, hogy a férfi cselekménye nem értékelhető csalásként. A menetjegy megváltásának elmaradása a MÁV személyszállítási üzletszabályzatában írt feltételek megszegése, ami polgári jogi szerződésszegés, és nem értékelhető büntetőjogi kategóriaként. Emiatt a másodfokú bíróság a férfit a folytatólagosan elkövetett csalás bűntettének vádja alól felmentette.

Frissítés:  A MÁV-START közleményében azt írta, hogy nem mond le 11 millió forintos kártérítési igényéről. A cég úgy véli, hogy a bírósági ítélet a cselekmény büntetőjogi minősítésére vonatkozott, és nem a MÁV-START polgári jogi követelésének jogosságára.