Másodfokú ítélet született a húszéves M. Vivien meggyilkolásának ügyében, a huszonéves K. Bálint 2016-ban tizenkét késszúrással ölte meg a Liget klubnál eltűnt lányt - közölte a Fővárosi Ítélőtábla. A másodfokú bíróság 18 évre csökkentette a büntetést, ami hét évvel kevesebb, mint az első fokú büntetés, és a vádlott jó magaviselet esetén legkorábban a büntetése letöltésének kétharmada után feltételesen szabadulhat.
A bíróság K. Bálintot első fokon életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélte, azzal a kitétellel, hogy legkorábban 25 év múlva helyezhető feltételesen szabadlábra. Az elsőfokú ítélet után a gyilkos szülei új ügyvédet fogadtak, és a bíróság elfogadta az érvelést, hogy nem előre kitervelten ölt a fiatalember - írta meg a Blikk.
Korábban az új védő, Lichy József azt mondta a Blikknek: "a gyilkosság tényén nincs mit vitatni, a minősítéseken azonban annál inkább. Úgy gondolom, védencem nem előre kitervelten és nem is különös kegyetlenséggel követte el a bűncselekményt. Ha korábban kigondolta volna, hogy mit akar tenni, nem kezdi meg a munkáját a nagyapja tehenészetében úgy, mint minden áldott nap, hanem a gyilkosságra készül. Azt sem tudhatta, hogy a lány biztosan hívja majd a buli végeztével".
A 24.hu ott volt a tárgyaláson, és azt írják, K. Bálint az elsőfokú eljárás során többször is beismerte a bűnösségét, de később vissza is vonta ezeket. Egyszer például azt állította, hogy Vivien játszani kezdett a kocsiban a késsel és véletlenül hasba szúrta magát, ő pedig annyira bepánikolt, hogy tizenegyszer visszaszúrt. Egy másik alkalommal pedig azt állította, hogy nem ő, hanem egy barátja vitte el a lányt kocsival, ezért biofüvet kapott. A táblabíróság megállapította, hogy az első fokú bíróság széles körű bizonyítási eljárást folytatott le az ügyben. A pszichológusi szakvélemények közötti különbségek miatt azonban nem mindenben voltak helytállóak a korábbi megállapításaik.
K. Bálint a bíró indoklása után a szülei felé fordult és elmosolyodott, majd a hüvelykujja felmutatásával jelezte, hogy elégedett az ítélettel. Ez esetében teljesen érthető, ha ugyanis jó magaviselete esetén harmadolják a büntetését, akkor csak 12 évet kell eltöltenie a rácsok mögött. Mivel már több mint három és fél éve börtönben van, ez azt jelenti, hogy bő nyolc év múlva már újra szabad lehet - írja a 24.hu.
A vádlott a középiskola után nagyapja gazdaságában dolgozott Kakucson - áll a bírósági közleményben. A hajnali és esti munkája miatt nem volt lehetősége az idejét vele egykorúak társaságában tölteni. A vádlott és a sértett az általános iskolából ismerték egymást, a vádlottnak már akkor megtetszett a sértett. 2013-ban a vádlott szeretett volna vele közelebbi kapcsolatba kerülni, azonban a sértett az ilyen jellegű közeledését elutasította.
2016 elejétől a vádlott megpróbált kitörni az addigi élethelyzetéből; külföldi munkavégzéssel kapcsolatos információkat gyűjtött, s az akkori kapcsolatában felmerült problémák miatt más nők társaságát is kereste, de próbálkozásai viszonzatlanok maradtak.
A vádlott a sértett huszadik születésnapján felvette a kapcsolatot a sértettel, innentől kezdve Facebookon, telefonon és személyesen tartották a kapcsolatot. A sértett ebben az időszakban a főiskolai felvételiére készült, ezért Budapestre járt magántanárhoz. A vádlott ezekről a különórákról tudva sokszor úgy alakította az idejét, hogy ugyanazokban az időpontokban véletlenül Budapesten legyen.
2016. március 4-én a sértett Budapestre, a Morrison's Liget Club & Barba utazott egyik barátnője születésnapjának megünneplésére, alkoholt is ittak. Erről az összejövetelről a vádlott is tudomást szerzett, és hajnali munkája befejeztével Budapestre utazott azzal a céllal, hogy a sértettet megölje.
A vádlott 2016 márciusának elején az Apple felhőbe feltöltött adatok alapján olyan videofelvételeket tekintett meg, amiken fiatal nőket kínoznak, illetve ölnek meg oly módon, hogy nagyobb pengehosszúságú késsel több szúrást és vágást ejtenek a hasukon. A vádirat szerint a videofelvételek felerősítették a vádlott szadisztikus fantáziáját, és ezen videókon látott módon kívánta a sértett megölni.
2016. március 5-én SMS-váltásokat követően 4 óra 30 körül a vádlott felvette a sértettet a szórakozóhelynél, elindultak hazafelé. Hazafelé menet a vádlott a gépkocsijában ülő sértettet a nagyapja tulajdonában álló földterületen lévő kőris erdőbe vitte, ahol a vadászkését elővette, és nagyobb erővel 12 késszúrást adott le a sértett testének hasi és mellkasi tájékára. A sértett az első késszúrás elszenvedését követően, a 12. késszúrásig eltelt rövid idő alatt perceken belül életét vesztette.
Az elsőfokú ítélet ellen a vádlott enyhítésért, védője a tényállás részbeni megalapozatlansága, továbbá téves minősítés miatt, valamint enyhítésért jelentett be fellebbezést.
A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a védelmi fellebbezéseket alaptalannak tartotta és az elsőfokú ítélet helybenhagyására tett indítványt.
Az ítélőtábla úgy találta, hogy az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás részben megalapozatlan, mert a bűncselekmény előre kiterveltségére, a vádlott indítékára és személyiségszerkezetére vonatkozóan a rendelkezésre álló bizonyítékokat nem tárta fel kellő mélységben.
A részbeni megalapozatlanságot a felvett szakértői bizonyítás és az iratok tartalma alapján küszöbölte ki a másodfokú bíróság, és ennek eredményeképpen megállapította, hogy a vádlott cselekményére és személyiségére bizonyítottan nem voltak hatással az iPad készülékén talált, imitált ölési cselekményeket tartalmazó videofelvételek.
A szakértői vélemények alapján nem volt igazolható, hogy a vádlottnak szadisztikus fantáziái lettek volna, így az sem nyert bizonyítást, hogy a sértett megölésében „szadisztikus fantáziáinak felerősödése” szerepet játszott volna. Az előre kiterveltség ellen szóltak az elkövető akaratán kívül eső, véletlenszerű tényezők is, ezért a másodfokú bíróság nem találta bizonyítottnak, hogy a vádlott előre elhatározta volna a sértett megölését.
Az ítélőtábla álláspontja szerint a helyszínen kialakult, de az eljárás során ismertté nem vált kiváltó ok hatására a vádlottban különböző okokból felgyűlt feszültségek robbanásszerű távozásával (acting out módon) alakult ki a sértett megölésére irányuló szándék, amelyet rögtönös végrehajtás követett.
A sértettet 12, többségében nagy erejű késszúrással megölte. A másodfokú bíróság az orvosszakértői vélemények alapján megállapíthatónak találta azt is, hogy a gyilkosság végrehajtási módja következtében a sértett a haláltusával szükségszerűen együttjáró fájdalmat meghaladó mértékű szenvedés útján vesztette életét. Ez, valamint a cselekmény egyébként is kifejezetten embertelen végrehajtási módja együttesen megalapozták a különös kegyetlenséggel történő elkövetést, mint az emberölés minősített esetét.
Az előre kiterveltség hiányára és a vádlott fiatal felnőtt korára, valamint acting out jellegű személyiségszerkezetére (mely ugyan kóros elmeállapotként nem volt értékelhető, de a cselekmény elkövetését megkönnyíthette) figyelemmel úgy ítélte meg, hogy nem szükséges a törvény teljes szigora, a büntetési célok elérését az életfogytig tartó szabadságvesztés helyett határozott időtartamú szabadságvesztés is kellően biztosítja.
A kiszabható büntetés tíz évtől húsz évig terjedő szabadságvesztés volt, az ítélőtábla e kereten belül a középmértéket (15 év) meghaladóan határozta meg annak tartamát a törvényi maximumhoz közeli 18 év szabadságvesztésben, míg a közügyektől eltiltás maximális, 10 éves tartamát nem érintette.