2013 óta húzódott a lúgos támadásként elhíresült bűncselekmény tárgyalása, amikor 2018 nyarán pont került a hosszadalmas ügy végére, és a Kúria jogerős döntése értelmében B. Krisztián orvost, a Budai Irgalmasrendi Kórház korábbi igazgatóját 11 év börtönbüntetésre ítélték életveszélyt okozó testi sértésért.
A bíróság tavaly júliusi ítélete szerint ugyanis – bár ő tagadja – B. Krisztián volt az, aki 2013 márciusában megtámadta volt barátnőjét, R. Erikát, miután a nő pár hónappal korábban szakított vele.
R. Erika épp indulni készült, amikor az ajtóból egy maszkot és sisakot viselő kék szemű alak visszatuszkolta a lakásba, megkötözte, kábító-altató injekciót adott be a combjába, majd levetkőztette, nemi szervét és annak környékét maró lúggal öntötte le.
Az ügyben kedden újabb fordulat állhat be, ugyanis B. Krisztián alkotmányjogi panaszt nyújtott be az Alkotmánybírósághoz, amit november 5-én tárgyal a testület.
A panasz lényege az, hogy B. szerint az ügye tárgyalásakor sérült a jogorvoslathoz való alkotmányos joga, ezért szeretné, ha megsemmisítenék jogerős ítéletét.
RÖVIDEN: MIKÖZBEN ZAJLOTT AZ ÜGY, MEGVÁLTOZOTT EGY TÖRVÉNY. A RÉGI TÖRVÉNY SZERINT MÉG LEHETETT BEADNI JOGORVOSLATI KÉRELMET, AZ ÚJ SZERINT MÁR NEM, ÉS A VÁLTOZÁSSAL B. KRISZTIÁN ELESHETETT ATTÓL AZ ALKOTMÁNYOS LEHETŐSÉGTŐL, AMIT A RÉGI TÖRVÉNY MÉG BIZTOSÍTOTT (VOLNA) NEKI.
2013. március 12: megtörtént a támadás
2016. május: Első fokon a Fővárosi Törvényszék B. Krisztiánt aljas indokból elkövetett, maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást okozó testi sértésben és kifosztásban találta bűnösnek, 4 évet kapott.
2017. március: B. Krisztiánt másodfokon életveszélyt okozó testi sértésért és más bűncselekményekért (magánlaksértés, kifosztás, okirattal és készpénzhelyettesítő eszközzel való visszaélés) kilenc év börtönre ítélték, és örökre eltiltották az orvosi hivatás gyakorlásától.
2017. június: A Kúrián folytatódott az ügy, visszadobták az ügyet másodfokra, az Ítélőtáblára. A Kúria úgy látta, hogy a bizonyítást nem vitte végig sem az első-, sem a másodfok, amikor korábban bűnösnek mondták ki B. Krisztiánt.
2018. február 22.: Megismételt másodfokú eljárás keretében 9 évre ítélték B. Krisztiánt az Ítélőtáblán, a határozat kihirdetésekor B. Krisztián jogi képviselője előterjesztette a fellebbezését.
2018. július 1.: hatályba lépett az új Büntetőeljárási törvény, amiben szűkebbek a fellebbezési lehetőségek.
2018. július 12.: Harmadfokon 11 év börtönbüntetésre ítélte a Kúria B. Krisztiánt. Életveszélyt okozó testi sértés, magánlaksértés, kifosztás, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés, okirattal visszaélés, személyi szabadság megsértése bűntettekben is bűnösnek találták. A korábban benyújtott fellebbezést a Kúria nem tárgyalta, mondván, az új Büntetőeljárás törvény értelmében nem is kell.
Az alkotmányjogi panaszoknál mindig elsőként a panasz befogadhatóságát vizsgálja a testület, ez idén nyáron már megtörtént, befogadta a panaszt az Alkotmánybíróság. A panasz beadványnak egyébként rendkívül sok szempontnak kell megfelelnie és nagyon alaposnak kell lennie ahhoz, hogy az Alkotmánybíróság napirendre tűzze, és most úgy tűnik, hogy a B. Krisztián által megbízott ügyvéd személye garantálta ezt az alaposságot. A 28 oldalas panaszt ugyanis az a dr. Kadlót Erzsébet ügyvéd jegyzi, aki az ELTE és a Szegedi Egyetem jogi karának oktatója, a büntetőeljárás jog szakértője és nyilvánosan hozzáférhető önéletrajza szerint korábban három évig az Alkotmánybíróság főtanácsadója volt, jól ismeri tehát a testület munkáját.
Mindezek fényében nem is csoda, hogy az általunk megkérdezett jogászok szerint a beadott panasz indoklásából kiolvasható:
valóban sérülhetett B. Krisztián jogorvoslathoz való alkotmányos joga.
A döntés az Alkotmánybíróság kezében van, kedden napirendre veszik az ügyet, akár dönthetnek is, de későbbre is halaszthatják a döntést. Amennyiben végül az Alkotmánybíróság helyt ad a panasznak, akkor a lúgos támadás ügyben a jogerős döntést megsemmisítik, és az ügy visszakerül a Kúriára.
Az általunk megkérdezett jogászok nem értettek egyet abban, hogy egy számára kedvező AB-döntés után, tehát jogerős bírósági döntés hiányában szabadlábra kerül-e B. Krisztián, vagy sem.
Vannak, akik szerint nem maradhat a börtönben (ahol büntetését tölti, és ahol kártérítést is kapott már a rossz börtönkörülmények miatt), de például dr. Gál András, R. Erika ügyvédje szerint viszont az egy külön bírói döntés kell legyen majd, hogy felfüggesztik-e a büntetés végrehajtását vagy egy esetlegesen azonnal meginduló új eljárás idejére továbbra is őrizetben marad a férfi.
R. Erika, a lúgos támadás áldozata az Indexnek azt mondta, őt senki nem értesítette hivatalosan arról, hogy az elkövető, B. Krisztián alkotmányjogi panaszt nyújtott be, az internetről értesült róla.
Nem értem egyszerűen, miért nem szólt nekem senki. Rendőrségi személyi védelem alatt állok, de senkinek eszébe se jutott figyelmeztetni, hogy szabadlábra kerülhet az elkövető
– mondja az Indexnek. Hétfő estére EZT NEM! – Sárga rózsával az igazságért címmel Szentesi Éva író, Péterfy-Novák Éva író és Mérő Vera nőjogi aktivista szervezett békés demonstrációt az Alkotmánybíróság elé. Arra kérték a résztvevőket, hogy vigyenek magukkal sárga rózsát, a kapcsolati erőszak elleni küzdelem nemzetközi jelképét, és közösen helyezzék el az Alkotmánybíróságnál. „November 5-én reggel, amikor a testület megérkezik, hogy döntést hozzon, borítsák rózsák az útjukat, emlékeztetve őket arra, hogy EZT NEM!” – fogalmaznak a meghirdetett Facebook-eseményben.
Hétfő este a szervezők bejelentették, hogy mivel az Alkotmánybíróság pár órával a felvonulás előtt közölte, hogy megkezdődött az épületének a felújítása, a résztvevők a Clark Ádám tértől a Parlamenthez fognak vonulni.
(Borítókép: B. Krisztián ügyének harmadfokú tárgyalásának első tárgyalási napján 2018 júliusában - fotó: Ajpek Orsi / Index)