Héttonnányi dohánytermék eltűnése miatt tett feljelentést még januárban a Nemzeti Adó- és Vámhivatal egyik pénzügyőre, aki állítja: a NAV bűnügyi raktárát rendszeresen és szervezetten dézsmálják. Az ügyben nyomozás folyik. A pénzügyőr a belső elhárítással is megosztotta az információt, ám nemrég egy nemzetbiztonsági átvilágítás eredményére hivatkozva őt távolították el a testülettől.
Amikor Szabó István pénzügyőr főhadnagy július 24-én megjelent a Nemzeti Adó-és Vámhivatal Bűnügyi Főigazgatóságának titkárságán, legfeljebb csak sejtette, hogy a helyiségben tartózkodó három pénzügyőr alezredes nem jó hírt közöl vele. Az egyik alezredes ekkor közölte Szabóval, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal, azaz a polgári titkosszolgálat, amikor tavasszal átvilágította, kockázati tényezőket tárt fel vele kapcsolatban.
Szabó „személyisége, magatartása és kapcsolatrendszere alapot teremthet jogellenes befolyásolására, veszélyeztetve ezzel a Nemzeti Adó- és Vámhivatal jog-és rendeltetésszerű működését, mely miatt az ellenőrzött személy nem felel meg a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső munkakörrel szemben támasztott követelményeknek” – állt a titkosszolgálat által készített szakvéleményben.
A pénzügyőrt, aki a szakvéleményt olvasva úgy érezte, hogy a TITKOSSZOLGÁLAT anélkül ÁLLÍTOTTA ŐT BE KOCKÁZATOSNAK, hogy EGYÉBKÉNT bármit is elkövetett volna, aznap kirúgták a NAV-tól.
Szabó eltávolítása azért is figyelemre méltó, mert bár őt tartották veszélyesnek a NAV-ra, valójában éppen ő volt az, aki hosszú időn át bombázta az illetékes hatóságokat azokkal a megkeresésekkel, amelyek arról szóltak: a NAV bűnjelraktárát néhány ottani dolgozó – vélhetően vezetői segítséggel – rendszeresen és szervezetten megdézsmálja. Ezek a vádak azért súlyosak, mert éppen Szabó felelt a raktárakért, és hajtott végre többször vezetői utasításokat.
A pénzügyőr 2008-ban szerelt fel a NAV Közép-magyarországi Regionális Hivatalába, bűnüldözési nyomozóként dolgozott. Később a Bűnjelkezelő Főosztályra került, két bűnjelraktár felügyelete tartozott alá a fővárosi Petróleum utcai telephelyen.
Egy későbbi feljelentésében, amit idén januárban a Központi Nyomozó Főügyészségen tett, Szabó azt állította, hogy egy nagyobb dohányos tétel, ami még 2013-ban került a raktárba (amikor még nem ő felügyelte a raktárat), eltűnt, mintegy 30-40 millió forint értékben. „Az a véleményem, hogy az említett hiány miatt a vezetőim rám akarják terelni a gyanút, engem kívánnak felelőssé tenni azért, mert több száz csomag eltűnt” – mondta az ügyészségnek.
A raktározási feladatokat már több mint három éve végzem. Ezek alapján szemrevételezéssel, empirikus becsléssel úgy saccolom, hogy kb. 7-8 tonna, vagy még akár attól is jelentősebb mennyiség hiányzik az összes töltősúlyból
– ezt Szabó mint bűnjelkezelő szakreferens januárban jelezte egy főosztályvezetőnek. A raktáros azt javasolta, hogy felügyeleti szerv jelenlétében vizsgálják át újra a raktárban lévő tételeket. Szabó ebben a feljegyzésben írta, hogy amikor 2016 őszén átvette a raktárak kezelését, akkor nem volt tételes átadás-átvétel, ráadásul a raktárakban tárolt tételekről korábban nem készült bűnjelraktár-térkép sem.
A félig-meddig nyitott raktárakban tapasztalható állapotokról árulkodott, hogy a bűnjeleket, az azokra feltett címkéket, feliratokat el sem lehetett olvasni, annyira megrongálódtak az időjárás miatt. Olvashatatlanná váltak, leszakadtak, elvesztek.
Feljegyzéséből kiderül, hogy amikor egyszer arra utasították, hogy vágott dohánytermékeket adjon ki megsemmisítés miatt, akkor jelentős eltérést tapasztalt a jegyzőkönyvben szereplő és a kiadandó mennyiség között. Ennek hangot is adott, majd állítása szerint egyik felettesétől azt a választ kapta, hogy a tétel megvan, csak rosszul lett jegyzőkönyvezve. Csakhogy – állítja Szabó – ez a magyarázat azért is sántított, mert a darabszám szerinti ellenőrzést csak a kiadást követő napon végezték el.
Szabó arról is beszámolt, hogy amikor azt az utasítást kapta, hogy vizsgálja át a raktár egyik részén található dobozokat, és azok legyenek meg a jegyzőkönyvben szereplő darabszámmal, feltűnt neki, hogy az egyenként 30 kilósnak feltüntetett dobozok közül nagyon sok jóval könnyebb volt a megadott kilónál, és nem tűntek bontatlannak sem.
Egy másik, idén tavasszal írt feljegyzésben Szabó azt írta: „Egészen biztosan kijelenthető, hogy az EBR rendszerében jelenleg is feltüntetett, 585 doboz (30 kg/db) vágott dohánytermék (211 db marad) sor nem felel meg a valóságnak ismeretlen okból.” Emellett jelezte: azért nem tudtak megsemmisítésre kiadni 579 doboz zacskós, finomra vágott dohányterméket, „mert az fizikailag nem áll rendelkezésre a raktárban”.
Szabó nemcsak a feletteseinek küldözgetett feljegyzéseket, de a birtokunkba került dokumentumokból kiderül, hogy a Nemzeti Védelmi Szolgálat, az NVSZ egyik őrnagyának is. Az NVSZ felel a belső elhárításért, ennek a szervezetnek a feladata leleplezni például a korrupt NAV-osokat is. Az biztos, hogy az NVSZ-t Szabó rendszeresen és elég részletesen tájékoztatta arról, mit észlel a raktározás körül, nem egy munkatársát és vezetőjét néven is nevezte.
Egy ilyen levélben állította például azt, hogy a sofőrök rendszeresen loptak raklapokat, de az illetékes osztályvezető egyszer sem tett feljelentést az ügyben.
Emellett Szabó állítása szerint ez az osztályvezető két év alatt összesen háromszor adott neki utasítást arra, hogy 4000 liter hiányzó tiszta szeszt pótoljon.
Ilyenkor a tartályokba slagon keresztül vizet töltöttek, azzal pótolták a hiányzó szeszt – állítja az egykori pénzügyőr. Az ellenőrzéskor mindig jelen volt néhány vezető, állítása szerint azért, „nehogy gond adódjon” a problémás tételek bemutatásakor.
A történetet a részemre úgy adták elő, hogy ha gond lesz, akkor az a hiány engem terhel, hiszen az én raktáromból kerül kiadásra. Úgyhogy jobban teszem, ha nem szólok erről senkinek
– írta az NVSZ-es őrnagynak a pénzügyőr.
Egy másik alkalommal Szabó a csepeli Tescóban vásárolt olyan üvegű alkoholt, aminek elvileg a raktárban kellett volna lennie, de nem volt. A vásárolt italt aztán átöntötte egy másik üvegbe, az üres üveget pedig a raktárban „a nagy kínai tételként” megnevezett alkoholból töltötte fel, így pótolva a hiányt. Szabó olyan esetet is említett, amikor az egyik raktárban 300 mesterkartonnyi hiányt állapítottak meg. Az NVSZ-es őrnagynak írt levelében azt érzékelteti, hogy a tolvajok csak belső körből kerülhettek ki.
Amikor Szabó az ügyészségen januárban feljelentést tett, kérte, hogy ellenőrizzék mindazt, amit mondott, és csak utána hajlandó elárulni még több részletet. Hogy miért kérte ezt, azt nem indokolta, de azt mondta, „hogyha az ellenőrzés a hiányt alátámasztja, akkor egy komplett bűnszervezetet” tár majd fel.
Kerestük a NAV-ot és a Központi Nyomozó Főügyészséget, hogy megtudjuk: folyik-e bármilyen eljárás vagy vizsgálat az ügyben. Az ügyészség az Index megkeresésére közölte, hogy a megjelölt ügyben a nyomozást a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség folytatja. „A nyomozás érdekeire tekintettel jelenleg további információ nem adható” – írták.
A NAV is válaszolt az Indexnek, elismerék a hiányt. Azt írták, hogy a bűnjelraktárában keletkezett hiány feltárásakor a NAV bűnügyi főigazgatója haladéktalanul feljelentést tett a Fővárosi Nyomozó Ügyészségen ismeretlen tettes ellen. "A történtek kiderítésére a NAV mindenben együttműködik a nyomozóhatósággal" - írták.
(Borítókép: A NAV Petróleum utcai telephelye a Google Street View 2013-as felvételén)