Jelen volt az OBT 10 választott tagja, Darák Péter, a Kúria elnöke, Varga Judit igazságügyi miniszter, Vízkelety Mariann igazságügyért felelős államtitkár, Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke, Lajtár István, a legfőbb ügyész helyettese, továbbá a MABIE képviseletében Oltai Judit Zsófia elnök – áll az Országos Bírói Tanács (OBT) legfrissebb nyilvános összefoglalójának jelenlévőket sorjázó listáján, amely a szerdai ülésről készült. De a szövegből az is kiderült, hogy jelen volt az ülsen Répássy Árpád, az Országos Bírósági Hivatal jelenlegi elnökhelyettese is.
A beszámoló szerint Varga Judit igazságügyi miniszterként bemutatkozott az OBT tagjainak, és bemutatta a célkitűzéseket az igazságügy és az európai politika területein. Kiemelte a polgárok bírósághoz fordulása alapvető jogának biztosítását,
az igazságügyi szereplők és a hivatásrendek képviselői közötti együttműködés és a folyamatos párbeszéd fontosságát.
Tájékoztatást adott továbbá a minisztérium terveiről a kodifikáció és az áldozatvédelem területén, továbbá a közösségi média és az online tér szabályozásának szükségessége kapcsán. A beszámoló arról is említést tesz, Varga Judit a Magyarországgal szembeni 7. cikkely szerinti eljárás ügyében utalt rá, hogy a jogállamiságról folytatott európai vita álláspontja szerint kész a lezárásra, és bízik abban, hogy ez mielőbb meg fog történni.
De nemcsak az igazságügyi miniszter látogatott el az OBT-hez két nappal azután, hogy az Országgyűlés alkotmánybíróvá választotta Handó Tündét, az Országos Bírósági Hivatal eddigi elnökét, akivel köztudottan elmérgesedett a bírói tanács viszonya. Varga Judittal tartott ugyanis Répássy Árpád, az Országos Bírósági Hivatal elnökhelyettese is, akit Handó lehetséges utódjaként emlegetnek.
Répássy márpedig azt mondta az összefoglaló szerint, hogy
abból a célból jött el az ülésre, hogy párbeszédet kezdeményezzen az OBT-vel.
Az OBH-elnökhelyettes szerint az illetmény emelése, amelyre most lehetőség van, a teljes bírói szervezet érdeke. Utalt az Alkotmánybíróság előtt folyamatban lévő eljárásra, az OBH elnökének OBT-t érintő törvénymódosítási javaslatára, valamint a póttagválasztás törvényességét vizsgáló bizottság felállítására, amelynek ő az elnöke, azonban ígéretet tett a szolgálati bírákra és az elmaradt címek és díjak adományozására vonatkozó előterjesztések még az idei évben történő megküldésére.
Az összefoglalóban az is szerepel: az Országos Bírói Tanács tagjai üdvözlik, hogy az igazságügyi miniszter személyesen jelen volt és bemutatkozott az OBT tagjainak, továbbá hosszú kihagyás után az OBH elnöke is képviseltette magát az OBT ülésén. Arra is ígéretet tettek, hogy számba veszik azokat az intézkedéseket, amelyeket szükségesnek látnak a bírói függetlenség és a bírói önigazgatás megerősítése érdekében. Az OBT azt is felsorolta, milyen azonnali intézkedéseket látnának szükségesnek a Varga által említett együttműködéshez:
Azt is írták, hogy frissítik a 2018-ban elfogadott jogalkotási indítványukat, és rövid időn belül határozati formában újból előterjesztik a jogalkotást igénylő javaslataikat, míg az egyéb intézkedések tekintetében levélben fordulnak az OBH elnökéhez, aki vélhetően eddigre már nem Handó Tünde lesz.
Sőt, információink szerint az OBH eddigi elnöke már most sem gyakorolja vezetői jogköreit, így nem vesz részt a bírósági elnökök értekezletén sem, miután hétfőn az Országgyűlés alkotmánybíróvá választotta.
Arról is írtunk már bővebben , hogy Handó Tünde OBH-elnöki mandátuma valójában csak 2021-ben járt volna le, és noha ezen a tisztségen a ma hatályos törvények szerint nem újraválasztható, nem ez volt az oka annak, hogy az esetleges „kimentéséről” már hónapok óta pletykáltak bírósági berkekben. A Fidesz és Handó azonban a leköszönő OBH-elnök alkotmánybíró-jelölti meghallgatásán sem volt hajlandó érdemben reagálni a felmerült kritikákra és aggályokra.
Sokszor írtunk arról , az OBH-elnök és az OBT között tavaly tavasszal alakult ki nézeteltérés , miután áprilisban és májusban a bírói tanács 28 választott tagja és póttagja közül 17-en lemondtak, az OBH elnöke pedig az őt felügyelő OBT működését a testület létszámára hivatkozva törvénysértőnek nyilvánította. Az OBT tagjai szerint viszont a testület határozatképessége továbbra is biztosított, ezért működésének nincs akadálya. Handó novemberben fordult az ombudsmanhoz a probléma megoldása érdekében, ám azóta sem hívott össze tagválasztó küldöttgyűlést, amellyel alkotmánybírósági vizsgálat nélkül is megoldódna a létszámkérdés.
Miután az ombudsman az Alkotmánybíróság jogértelmezését kérte, az eljárás automatikusan megindult. Erre hivatkozva Handó Tünde OBH-elnök többször is illegitimnek nevezte az őt felügyelő szervezet működését. Hasonlóképp, még a tavaszi parlamenti ülésszak végén a Fidesz-KDNP érdemi vizsgálat nélkül elutasította az Országos Bírói Tanács (OBT) törvényességi jelzéseit és indítványát, mellyel méltatlanná válás miatt arra kérte az Országgyűlést, hogy mozdítsa el posztjáról Handó Tündét . Ebben a vitában a kormány, elsősorban a fideszes parlamenti többség Handó mellett foglalt állást.
A nemzetközi fórumokon sokat támadott 2012-es igazságügyi modell védelmében viszont a kormány eddig azzal érvelt, hogy a bírói önigazgatási testület, az OBT megfelelő kontrollt jelent az egyszemélyi vezetés megerősített hatalmával szemben, ezért az OBH elnöke nem veszélyeztetheti az igazságszolgáltatás függetlenségét. Ez a Varga Judit által említett uniós 7-es cikkely szerinti eljárásban is fontos kérdés, már csak ezért is gesztusértékű, hogy az igazságügyi miniszter és az OBH elnöki székének várományosa elment az OBT ülésére.
Írtunk arról is, hogy Áder János köztársasági elnök szeptember 30-án nevezte ki az Országos Bírósági Hivatal (OBH) általános elnökhelyettesének
RÉPÁSSY ÁRPÁDOT, A MISKOLCI TÖRVÉNYSZÉK ELNÖKÉT, A FIDESZES POLITIKUS RÉPÁSSY RÓBERT UNOKATESTVÉRÉT.
Akkor sajtóhírek szóltak arról, hogy Répássy kinevezésével már Handó utódlását készítették elő.