Az Alkotmánybíróság elutasította Hadházy Ákos és 58 országgyűlési képviselő beadványát, akik azt kifogásolták, hogy a hivatalok és minisztériumok 4400 forintos óradíjat számolnak fel a közérdekű adatok kiadásáért.

A független országgyűlési képviselő beadványában azt írta, hogy a közérdekű adat iránti igény teljesítését megállapító költségtérítés mértékéről szóló 301/2016-os kormányrendelet 4 § (4) bekezdése alaptörvényellenes, a 4400 forintos óradíj pedig eltúlzott.

Ez az összeg ugyanis a minisztériumok esetében például meghaladja a minisztériumi főosztályvezetők bruttó havi illetménye alapján számolt óradíjat, miközben az adatok felkutatása összegyűjtése és rendszerezése nyilvánvalóan nem az ő feladatuk. Másrészt a beadvány szerint ez az óradíj a területi közigazgatásban és az önkormányzatok esetében eleve több, mint bármelyik ottani hivatalnok órára vetített bérköltsége.

Határozatában az Alkotmánybíróság végigveszi, hogy korábban nem volt szabályozás a közérdekű adatok kiadására. Az erről szóló kormányrendelet később az addig kialakult gyakorlatot vette alapul. Eszerint a közérdekű adatok kiadásánál kezdetben csak a másolás, a papír, az adathordozó és a postázás költségeit vették figyelembe. A 2015-ös információszabadságról szóló törvény viszont már lehetővé (de nem kötelezővé) tette az adatok összeszedéséhez, rendszerezéséhez, a személyes adatok felismerhetetlenné tevéséhez szükséges munkaerő-ráfordítás költségének kifizettetését is. 

Ennek óradíját a kormányrendelet a KSH adatai alapján a központi költségvetési szerveknél teljes munkaidőben alkalmazásban állók köztisztviselőkre számított, egy munkaórára vonatkozó bruttó kereseti adatok alapján határozta meg. Az összeg egész pontosan 4350,4 forint, amit 4400-ra kerekítettek.

Egy közérdekű adat kiadásánál a hivatalnak pontosan ki kell mutatnia, hogy hány ember hány munkaóráját számolták el, és mi alapján határozták meg az összeget, olvasható az Alkotmánybíróság határozatában.  A határozat ugyanakkor kitér arra is, hogy ez a 4400 forintos óradíj a maximum, amit el lehet számolni, de az ez az összeg lehet ennél kevesebb is. 

Az AB határozata utal arra is, hogy  a közfeladat ellátásával kapcsolatos adatok nyilvánossága a demokratikus működés alapfeltétele, és szerencsésebb, ha ezek eleve nyilvánosak vagy igény esetén hozzáférhetőek. 

Az Alkotmánybíróság úgy látta, hogy Hadházyék beadványa nem azt a tényt támadta, hogy a közérdekű adatok kikéréséért pénzt kérnek. Maguk a képviselők is elismerik beadványukban, hogy  a közszféra erőforrásaival való ésszerű gazdálkodás követelménye indokolhatja a költségek felszámítását. A beadvány csak az óradíj mértékét kifogásolta, ennél viszont az Alkotmánybíróság nem állapított meg ütközést a rendeletek, a törvények és az alaptörvény között.