A Magyar Bírói Egyesület (MABIE) megdöbbenéssel értesült arról, hogy Tatár Kis Péter, a Fővárosi Törvényszék megbízott elnöke fegyelmi eljárást kezdeményezett Vasvári Csaba bíró ellen egy egyedi ügyben hozott végzése miatt, melyben az Európai Unió Bíróságánál előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezett

– áll a bírók érdekvédelmi szervezetének honlapján. A MABIE ezzel összefüggésben a következőkre hívja fel a figyelmet:

Súlyosan veszélyezteti a bírói függetlenséget, ha bírót egy konkrét ügyben hozott határozata miatt igazgatási vezetője részéről retorzió érheti, mert ez ellentétes az Alaptörvényben és az Európai Unió alapokmányaiban lefektetett jogállamisági kritériumokkal.

Hangsúlyozta a MABIE azt is, hogy a fegyelmi eljárás kezdeményezésének ténye – az eljárás végkimenetelétől függetlenül - önmagában is veszélyezteti a bírói függetlenséget. Ezzel ugyanis valamennyi bírónak azt üzeni, hogy egyedi ügyben hozott döntéseinek – azok jogszerűségétől függetlenül – fegyelmi eljárás lehet a következménye. "A Magyar Bírói Egyesület határozott álláspontja, hogy az ilyen bírósági vezetői magatartás a bíróságok és a bírák függetlenségébe vetett közbizalmat alapjaiban ingatja meg, mely megengedhetetlen és nem maradhat következmény nélkül", írták.

Frissítés: Tatár-Kis Péter pénteken délután ezt közölte: "A Fővárosi Törvényszék elnökeként nem értek egyet a Magyar Bírói Egyesület azon álláspontjával, miszerint a bírói függetlenséget súlyosan veszélyeztető magatartás lenne etikai állásfoglalást kérni a bírák fegyelmi ügyeiben eljárni jogosult szolgálati bíróságtól, a bíró egyedi ügyben meghozott és a legmagasabb bírói fórum által törvénysértőnek minősített döntésével kapcsolatban. Attól a szolgálati bíróságtól, amely minden bírói fórumtól, igazgatási vezetőtől függetlenül és teljes mértékben objektív módon, sarkalatos törvénybe foglalt jogosultságainál fogva értelmezheti az egyes bírói magatartásokat az Etikai Kódex rendelkezései értelmezésével. Különösen fontosnak tartom a helyzet bírói etikai tisztázását olyan súlyú ügyben, amelyben a Kúria már egyértelműen és határozottan állást foglalt azt törvénysértőnek minősítő határozatával, illetve maga a döntés is szakmai megrökönyödést és közfelháborodást váltott ki." 

Tatár Kis Péter azután kezdeményezett fegyelmi eljárást Vasvári Csaba ellen, hogy mint megírtuk, mindenben alaposnak találta, így elfogadta a Kúria a legfőbb ügyész jogorvoslati indítványát a Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) végzésével szemben, amely előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezett az Európai Unió Bíróságánál egy büntető ügyben. Polt Péter személyesen lépett azért, hogy megakadályozza, hogy a luxemburgi bíróság vizsgálódjon a magyar igazságszolgáltatás háza táján, a legfelsőbb bírói fórum pedig, úgy tűnik, segítő kezet nyújtott most neki ebben. A Kúria nyilvános ülésen határozott, méghozzá úgy, hogy abból lényegében az következhet:

Július közepén számoltunk be  arról, hogy a luxemburgi Európai Unió Bíróságához fordult a PKKB csoportvezető bírája egy külföldi állampolgár ellen indult büntetőper "farvizén".  Vasvári Csaba bíró felfüggesztette a büntetőügyet azért, hogy az Európai Unió bírósága meg tudja vizsgálni:

Vasvári szerint ugyanis felmerült annak a lehetősége, hogy ha a konkrét ügyben, vagy akár más eljárásban érintett külföldi állampolgárral szemben elmarasztaló ítéletet hozna Magyarországon, az elítélt utána joggal fordulhatna mindenféle nemzetközi jogorvoslati fórumokhoz, a magyar igazságszolgáltatás függetlenségén esett csorbát, avagy csorbákat kifogásolva.

A konkrét eljárás lőszerrel való visszaélés gyanújával indult egy külföldi, svéd állampolgár ellen, az ügyészség ugyanakkor "csak" pénzbüntetést, nem pedig elzárást indítványozott az ügyben. Vasvári határozata nem is az alapügy miatt vált érdekessé, hanem azért, mert a külföldi állampolgár védője arra tett indítványt, hogy az eljáró PKKB függessze fel a pert és forduljon az Európai Bírósághoz. Vasvári bíró ennek eleget téve azt kérte az uniós bíróságtól, hogy az vizsgálja meg:

1. A terhelt anyanyelv-használati joga a magyarországi eljárásban az uniós jognak megfelelően biztosított-e, ha Magyarországon nem áll rendelkezésre megfelelően képzett tolmács, vagy egyáltalán nincs ilyen.
2. Összeegyeztethető-e az Európai Unió alapszerződéseiben rögzített jogállamisággal és a bírói függetlenség elvével, hogy a magyar bírósági igazgatási vezető, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke, az azóta alkotmánybíróvá választott Handó Tünde a pályázati eljárás kikerülésével töltötte be a vezető bírói álláshelyeket, méghozzá ideiglenes, nem pedig határozott idejű megbízásokkal, amelyeket a bírói önigazgatás nem ellenőriz, hagy jóvá. Így egyetlen magyar vagy külföldi állampolgár sem lehet biztos abban, hogy pere befolyásmentesen kerül egy adott bíróhoz, amivel sérülhet a tisztességes eljáráshoz való, szintén uniós és európai szinten védett joga is.
3. A magyar bírók 2018. szeptember 1-je óta kevesebbet keresnek, mint az azonos szinten és ugyanolyan régóta szolgálati viszonyban dolgozó ügyészek, amit kizárólag az igazgatási vezetők diszkrecionális jogkörében lévő jutalmazási rendszer ellensúlyoz. Ez utóbbi felveti a kérdést, biztosítja-e a magyar igazságszolgáltatás az uniós jogban előírt bírói függetlenséghez szükséges feltételeket, azaz azt, hogy jutalommal se lehessen befolyásolni az ítélethozatalt.

Azt is megírtuk viszont, hogy Polt Péter szerint Vasvári nem is kérdezhetett volna ilyeneket. A vádhatóság vezetője ezért a Kúriához fordult, indítványa szerint legalábbis az uniós alapszerződés szerint az EU bíróságának előzetes döntés meghozatalára csak a szerződések értelmezése és az uniós intézmények, szervek, vagy hivatalok jogi aktusainak érvényessége és értelmezése kérdésében van hatásköre. Ezt hagyta helyben a Kúria is, ezt követően pedig, mint azt elsőként a hvg.hu megírta, Tatár Kiss Péter törvényszéki elnök eljárást indított Vasvári ellen azzal az indoklással, hogy az Európai Unió Bíróságának előzetes döntéshozatali eljárását kezdeményezte. Tatár Kiss szerint ugyanis

 Az ügynek bíró forrásaink szerint komoly nemzetközi következménye lehet.

(Borítókép: Dr. Vasvári Csaba egy tárgyaláson 2012-ben - fotó:  Beliczay László / MTI)