„Halottakat használ ízléstelen, számító módon, a saját céljaira, átgázolva rajtuk, elveiken és a magyar történelmen” – ezt írta a nemrég elhunyt Rajk László özvegye Schmidt Mária kormánybiztosnak. Márciusban Schmidt Mária kapta azt a feladatot, hogy a rendszerváltás 30. évfordulójára tervezett emlékév feladatait koordinálja. Schmidt arról értesítette Rajk Juditot, hogy néhai férje képmása is szerepelni fog egy olyan bélyegsorozaton, amelyet a Magyar Posta bocsát ki a 30. évforduló alkalmából.

Rajk Judit az Élet és Irodalomban megjelent cikkében azt írja: Schmidt Mária a levélben tudatja vele, hogy a „30 éve szabadon” Emlékbizottság tagjainak javaslatára Csengey Dénes, Csoóri Sándor, Csurka István, Karátson Gábor, Krassó György, Sütő András és Solt Ottília mellett az immáron halott Rajk László is a „rendszerváltoztatásban aktív és meghatározó szerepet vállaló közéleti személyek” azon kiválogatott, szűk körébe tartozik, „akik kiállásukkal, áldozatvállalásukkal járultak hozzá közös identitásunknak legnemesebb hagyományainak erősítéséhez”.

Csak a tisztánlátás kedvéért, a 30 éve szabadon Emlékbizottság tagjainak névsora a következő: Kövér László, Gulyás Gergely, Lezsák Sándor, Szijjártó Péter, Balog Zoltán, Rogán Antal, Boross Péter, Papp Dániel, Szakály Sándor, Németh Zsolt, Orbán Balázs, Fekete Péter, Vashegyi György, M. Kiss Sándor, Karas Mónika, Kónya Imre és Varga Benedek. 

Rajk Judit ezután halott férje nevében válaszol Schmidt levelére, és a következőket sorolja fel: 

• Rajk László nevében tiltakozik az álságos és hazug döntés ellen, mert Rajk László az elmúlt évtizedben szakadatlanul kritizálta az új autokrata rezsim történelemhamisító törekvéseit, a hazugságokat, a karaktergyilkosságokat, melyekben az Emlékbizottság jó néhány tagja tevékenyen részt vesz.
• Rajk László töretlenül tiltakozott a rendszerváltás során kialakított demokratikus intézményrendszer és a társadalmi szolidaritás leépítése ellen, melyekben az Emlékbizottság jó néhány tagja tevékenyen részt vesz.
• Schmidt Mária egy olyan államilag finanszírozott rendezvénysorozat kormánybiztosaként küldte neki a levelet, amelynek honlapján a férje által képviselt liberalizmust megvetendő, „ósdi, állagőrző” eszmerendszernek nevezik, amely „felelőssé tehető a nemzeti közösség erkölcsi-kulturális és társadalmi-anyagi erejének csökkenéséért”. 
• A rendszerváltoztatás évfordulóját ünneplő rendezvénysorozat eddigi eseményeiből, amíg élt, kimaradt Rajk László neve, mint ahogy más fontos szereplőké is. A Terror Háza előtt felállított tárlatból történelemhamisító módon hiányoznak azok az ellenzéki tevékenységek és mozgalmak, amelyekben Rajk László a hetvenes-nyolcvanas években aktívan részt vett, és amelyek nélkül a rendszerváltás nem valósulhatott volna meg.  
• A rendszerváltoztatás 30. évfordulóját szervező Emlékbizottságban a Kádár-korszak demokratikus ellenzéke köréből senki nem vehet részt. 
• Az Emlékbizottság idén június 16-án kegyeletsértő módon jó ötletnek tartotta egy nagyszabású koncerttel megünnepelni Nagy Imre és mártírtársai kivégzésének napját a Hősök terén, ott, ahol 30 évvel ezelőtt a mártírok gyászszertartását tartották, és ahol a koporsók azon a ravatalon feküdtek, amelyet Rajk László és művésztársa, Bachman Gábor tervezett.  
• Schmidt Mária Nagy Imre és mártírtársai újratemetéséről 30 évvel később, a Terror Háza előtt felállított tablókiállítás megnyitóján úgy emlékezett meg, hogy a halottakat nem említette, csak egy fiatal politikusról beszélt, aki „bátorságról tett tanúbizonyságot”.