A héten ugyan nem volt kormányülés, de a stratégiai kabinet összeült, és az ott átbeszélt, valamint a sajtóban is megjelent törvényjavaslatokról beszélt Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a mai kormányinfón.

• Az építéshatósági feladatok szabályozásával kapcsolatban Gulyás Gergely azt mondta, hogy a kormány már a választások előtt készen állt a közigazgatással kapcsolatos intézkedésekre. A lényeg, hogy a kormány szerint nem szerencsés az építéshatósági engedélyek megosztott volta, szerencsésebb, ha ezek egy kézben vannak. A jövőben a szabályozási jogkörök maradnának az önkormányzatoknál, de az építéshatósági jogkörök az államnál (kormányhivatalok) lennének kizárólag. 
• Gulyás azt is elmondta, hogy a kormány nem akar változtatni az önkormányzatok jelenlegi forrásmegosztási rendszerén. Pusztán azt akarja, hogy az iparűzési adó bevételeiből a helyi közösségi közlekedést kelljen első helyen finanszírozniuk az önkormányzatoknak. A 800 milliárdos iparűzési adóbevételből nagyjából 150 milliárd forintot kap a kormány. A kormány garantálja a 3-as metró felújításához szükséges 80 milliárd forintos támogatást a fővárosnak – jelentette ki.
• A kormány szeretné meggátolni, hogy szántóföldek átminősítésével ingatlanspekulánsok nyerészkedjenek. „2002 és 2009 között 3609 hektárral nőtt a belterület nagysága, ez az összes terület félszázalékos növekedése. A szántóföldárakhoz hasonlítva ez ötvenszeres” – mondta Gulyás, hozzátéve, hogy ennek a spekulációnak akar a kormány gátat vetni. 
• A létszámstop csak a közigazgatási intézményekre, szervekre vonatkozik. A kórházak esetében nincs ilyen – mondta a miniszter.

Az RTL arról kérdezte Gulyást, hogy a kormány teljesen kifarol-e a BKV finanszírozásából, vagy sem. Gulyás azt mondta, ilyen szándékuk nincsen, minden olyan forrás, amit Tarlós Istvánnak a kormány megígért, továbbra is rendelkezésre áll. 

Az atlétikai stadionnal kapcsolatban Gulyás azt mondta, Karácsony Gergely korábban azt kérte, hogy a november végi fővárosi közgyűlés után válaszolhasson arra, kell-e a létesítmény a fővárosnak, vagy sem. 

A tankötelezettségről is kérdezték a minisztert, mivel sok a bizonytalanság a szülők között. A miniszter szerint az Oktatási Hivatalnál kell felmentést kérni, ha valaki úgy gondolja, hogy iskolaéretlen a gyereke. Gulyás szerint gyakorlattá vált, hogy 7-7,5 évesen kezdik el a gyerekek az iskolát. Gulyás szerint indokolt lenne visszatérni ahhoz, hogy 6 évesen kezdjék el a gyerekek az iskolát.

Miért nem szóltak Karácsony Gergelynek az iparűzési adó és az építéshatósági témát érintő törvényjavaslatokról? – kérdezte az ATV Gulyást. A miniszter szerint mindez a finanszírozást és az ő kötelezettségeit sem érinti – utalt a BKV-ra. 

A létszámstoppal kapcsolatban Gulyás megismételte: semmilyen létszámstop nincsen hatályban az egészségügyben. A miniszter szerint az államigazgatási létszámstop körülbelül két hétig érvényes. 

Gulyás szerint a szakképzési rendszer átalakítása azt a célt szolgálja, hogy piacképes szakmát szerezzenek a nem egyetemi pályára készülő fiatalok. Hollik István kormányszóvivő pedig arról beszélt, hogy a kormány az osztrák modellt vette át, a szülők ösztönzését emelik be az oktatási törvénybe. Ezt válaszolta arra a kérdésre, hogy miért nem emelik fel 18 évre a tankötelezettséget. 

Mi indokolja, hogy a vagyonszerzési illetékkel kapcsolatos szabályozáson most változtassanak? – kérdezte egy újságíró. „Jobb későn, mint soha” – felelte erre Gulyás. Azt mondta, hogy a kormányfőnek ez régi terve, de eddig mindig akadályokba ütközött. 

Gulyás megerősítette azt, hogy a kisadózó vállalkozások tételes adójában (kata) januártól nem lesz változás. 

Tavaly 541 ember halt meg Magyarországon kórházi fertőzések miatt a hazai fekvőbeteg-ellátó intézményekben. Amikor a Magyar Hang újságírója ezzel szembesítette Gulyást, a miniszter azt mondta, az egészségirányítást fontos feladata, hogy eredményeket érjenek el.  A kormány radikális csökkenést szeretne elérni.