Kedden a kormány benyújtott egy olyan 200 oldalas salátatörvény-javaslatot az Országgyűlésnek, amely tovább erősítheti a bíróságok feletti kormányzati befolyást, és biztosíthatja, hogy a különbíróságok felállítása nélkül is a kormánynak kedvező döntések születhessenek a politikailag kényes ügyekben – áll az Amnesty International Magyarország Index számára eljuttatott elemzésében arról a jogszabály-tervezetről, amely meglepetésszerűen, érdekegyeztetést nélkülözve került az Országgyűlés elé.
A kutya sem vette észre ugyanis, hogy a kormány egy több tucat más jogszabályt is módosító csomagban rejtette el a bíróságokra vonatkozó terveit. Most, hogy Handó Tünde eddigi Országos Bírósági Hivatal-elnök alkotmánybíróvá választása után visszalépett a közigazgatási bíróságok létrehozásától.
A törvényjavaslat többek között módosítja az Alkotmánybíróságról (AB), a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról, valamint a bírák jogállásáról szóló sarkalatos törvényeket is.
A tervezet nem volt benne az őszi törvényalkotási programban, és bár a jogalkotásra vonatkozó törvény szerint kötelező lett volna, nem végezték el az általános egyeztetést sem. Annak ellenére sem, hogy Varga Judit igazságügyi miniszter egy, a bírói kar pacifikálására tett javaslatot ígért. Nem tettek közzé hatásvizsgálatot, így nem világos, hogy a javaslatban foglaltaknak milyen hatásuk lesz az állampolgárokra. Például hogyan érinti őket a járási hivatali eljárás egyfokúvá tétele és az ehhez kapcsolódó jogorvoslati jog korlátozása. De az Amnesty szerint nem látható az sem, hogy milyen terhet ró a bíróságokra a közigazgatási bíráskodás újbóli átszervezésének terve.
A szervezet készített ugyanakkor egy elemzést, amely a törvényjavaslat bírósági rendszerre vonatkozó legfontosabb elemeit mutatja be.
A jövőben a közhatalmat gyakorló szervezetek alkotmányjogi panasszal fordulhatnának az Alkotmánybírósághoz, vagyis maga a szervezet is lehetne az alapjogvédelem alanya, például megilletné a tisztességes eljáráshoz való jog.
Ezáltal viszont előállhatna az a helyzet, hogy ha a rendes bíróság nem a közigazgatási szerv javára dönt egy jogvitában (például választási, gyülekezési, rendőrségi, menekültügyi kérdésekben), akkor az a tisztességes eljáráshoz való jogának sérelmére hivatkozva alkotmányjogi panaszt nyújt be. Ez pedig az Amnesty szerint megnyitja a lehetőségét annak, hogy a politikailag kényes ügyekben a szervezetek a kormányzati befolyás alatt álló Alkotmánybírósághoz forduljanak.
Szakítva a korábbi összeférhetetlenségi szabályokkal, ezentúl az Alkotmánybíróság tagja lehet egy időben bíró is, hiszen az AB-taggá megválasztását követő 30 napon belül kérhetné bíróvá történő kinevezését. Ha már valakit az Országgyűlés az Alkotmánybíróság tagjává megválasztott, de a javaslat hatálybalépésekor még nem lépett hivatalba, a hivatalba lépésétől szünetel a bírói szolgálati jogviszonya. Ez az eset Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) eddigi elnöke esetében áll fenn jelenleg, vagyis Handó Tünde alkotmánybírói tagsága esetleges megszűnésé után rögtön a Kúriára kerülhetne bíróként.
Ezentúl ugyanis az AB-tagokat mandátumuk lejárta után, kérésükre a köztársasági elnök „a kinevezési feltételek vizsgálata és pályázat kiírása nélkül” kinevezné a Kúria tanácselnökének. Ez azért lehet nagyon aggályos, mert az alkotmánybíróvá és a bíróvá váláshoz alapesetben különféle képességeket követel meg a törvény. Alkotmánybíró lehet valaki például kiemelkedő tudású elméleti jogászként, de a bíróvá váláshoz szükséges a bírói, bírósági titkári vagy egyéb jogászként végzett szakmai joggyakorlat is a törvény hatályos szövege szerint. Alkotmánybíróként ilyet nem kell igazolni, és nem kell majd más, mint a sokéves bírói gyakorlattal és tudással rendelkező pályázókkal „versenyezni” a nagy presztízzsel bíró tanácselnöki tisztségért azoknak, akiket eleve a kormányoldal jelölt és választott meg alkotmánybírónak.
Ennek egyik lehetséges következménye például, hogy a korábban bírósági gyakorlatot nem szerzett alkotmánybírák is szerepelhessenek azok között, akik közül 2020 folyamán Darák Péter jelenlegi kúriai elnök utódját megválasztják
– hívta fel a figyelmet az Amnesty.
A javaslat értelmében a korábbiakhoz képest jelentősen bővül azoknak a bíráknak a köre, akiknek nemzetbiztonsági átvilágításon kell átesniük. Bár bizonyos pozíciójú bírák esetében indokolt az átvilágítás, az nem derül ki, hogy hirtelen miért kellene átvilágítani például a törvényszékek és ítélőtáblák vezetőit, legalábbis a kormány javaslata értelmében.
Bár csak néhány hét telt el azóta, hogy a kormány bejelentette, végleg letesz a közigazgatási különbíróságok bevezetéséről, a közigazgatási bírók ismét bizonytalan helyzetben találhatják magukat, írják a civil jogvédők. A közigazgatási és munkaügyi bíróságok ugyanis 2020. március 31-én megszűnnének, a bírók pedig február 20-ig kérhetnék az áthelyezésüket a jövőben a közigazgatási ügyekben eljáró törvényszékekre, ez pedig nem feltétlenül ott van, ahol eddig dolgoztak. A közigazgatási különbíróságok bevezetésével kapcsolatban eddig tapasztalt bizonytalanság és félelem után tehát ismét egy kiszolgáltatott döntéskényszerbe kerülhetnek a bírák, írják az Amnesty elemzésében.
A mostani előterjesztésben Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, illetve Varga Judit igazságügyi miniszter előterjesztőként a jogegységi panasz eljárás bevezetésével megkötné a bírák kezét a korábbi bírói gyakorlattól való eltérésben, ami különösen a jogállamiság alapelveinek bírói jogalkalmazásában jelentheti az ítélkezés függetlenségének csorbítását.
Ez a megoldás ugyanis lehetővé tenné, hogy ha a Kúria egyik tanácsa eltérő jogi következtetésre jut például a jogállamiságra vonatkozó alapelvek eltérő értelmezésével, akkor ezt a jogegységi panasz eljárásban meg lehessen támadni.
Erre máris példa lehet az, amit a Kúria törvénysértés kimondására vonatkozó állásfoglalása jelent egy konkrét bíró fegyelmi ügyében, vagy annak megindításában, de az Amnesty szerint ennél is komolyabb beavatkozást jelent az ítélkező bíró függetlenségébe, hogy a Polgári Perrendtartás módosításával:
a javaslat indoklási kötelezettséget ír elő az ítélkező bíró számára, ha eltér a korábbi Kúriai gyakorlattól.
Ennek elmulasztása hatással lehet a bíró értékelésére, így szakmai előmenetelére is, mint ahogyan ezt éppen az Index által is feltárt ügyben, azaz a Vasvári Csaba ellen indított fegyelmi eljárásban – még törvényesség nélkül – tapasztalhatja a bírói kar.
Az Amnesty úgy látja mindezek alapján, hogy új szabályok az önálló és független bírói mérlegelés korlátozását jelentik, és dermesztő hatással járhatnak a bírók szempontjából, hiszen negatív következményekhez kötik az önálló és független bírói érvelést és döntéshozatalt. A javaslat elfogadása az Országgyűlés 2019. december 9–11. közötti ülésén várható.