Egyhangú döntéssel, 170 igen szavazattal, 0 nem és 0 tartózkodás ellenében vett tárgysorozatba egy ellenzéki javaslatot az Országgyűlés. Magyarországon 2010 óta már önmagában ez is bír némi hírértékkel, de az igazán áttörő újdonságot az jelenti, hogy egy, az alaptörvény módosítására irányuló indítványról tárgyalna a Fidesz is.

A Párbeszéd nyújtotta be ugyanis azt a javaslatot, amely korrigálná és visszaállítaná az alaptörvény szövegét a közigazgatási bíróságok tervét megelőző állapot szerint. Írtunk arról, hogy Országgyűlés a hetedik Alaptörvény módosítással az Alaptörvénybe emelte a közigazgatási bíróságokat. valamint a Közigazgatási Felsőbíróságot. Az ellenzéki javaslat a kormány nyilatkozataival összhangban visszaállítaná az  alaptörvény bíróságokra vonatkozó bekezdéseit a hetedik módosítást megelőző állapotba.

Úgy tűnik tehát, hogy a Párbeszéd e javaslata, szinte példátlan módon még a Fidesznek is megfelel.

A párt értékelésével szemben nem azért tesz azonban így a Fidesz-KDNP, mert az Orbán-kormány letett a bíróságok megregulázásáról, illetve a független ítélkezést évek óta befolyásolni igyekvő terveiről. Éppen a múlt héten írtunk arról, hogy miközben közigazgatási bíróságok valóban nem lesznek, a kormány egy több tucat más jogszabályt is módosító csomagban rejtette el a bíróságokra vonatkozó legújabb, hasonlóképpen aggályos terveit.

Ez a mostani lépés tehát azzal, hogy Handó Tünde eddigi Országos Bírósági Hivatal-elnök alkotmánybíróvá választása után a kormány látványosan visszalépett a közigazgatási bíróságok létrehozásától, valójában csak azt jelenti, hogy nem egy új bírói szervezetben, hanem a rendesbírósági rendszerben, annak is a legfelsőbb szintjén, a Kúrián szerezne befolyást, de számos egyéb, most a parlament előtt lévő javaslata is arra a következtetésre juttatta az Amnesty Internationalt, hogy a kormány mégis jelentősen korlátozni kívánja a bírók függetlenségét.