Este 11 órakor kezdődött és nem sokkal kettő óra előtt zárult le a vita a képviselők között a parlamentben az Országgyűlés működéséről, a képviselők jogállásáról és a házszabályt érintő módosításokról. A rendhagyóan kései időpontra kitűzött napirendi pont a szerdai ülésnap utolsó javaslata volt, ám mivel még csütörtök délelőttre sem zárult le, nem tudott elkezdődni a parlament csütörtöki ülésnapja. Csak csütörtök délután.
A vita kora reggeli részében az ellenzék egyebek mellett bírálta, hogy a házelnök szerintük önkényesen, szubjektív módon dönthet a fegyelmi ügyekben. A fideszes Nagy Csaba azt hangsúlyozta, rendbontásnak nincs helye a parlamentben, a szankcióknak visszatartó erejűeknek kell lenniük.
Az MTI azt írja: Mátrai Márta fideszes országgyűlési képviselő szerint a változtatások nem jelentik a képviselői jogok korlátozását, csak keretbe foglalná a magatartási normák korlátait. Hangsúlyozta, minderre nem lenne szükség, ha minden törvényhozó értő módon használná jogosítványait, az ellenzék azonban gyakran trágársággal, akadályoztatással és fenyegetéssel lépi át a képviselők parlamenti beszédjogát, és ez szerinte félelmet kelt az állampolgárokban. Úgy véli:
a képviselőknek megjelenésükben, nyelvhasználatukban és viselkedésükben is példát kell mutatniuk a törvényhozással szembeni tisztelet fenntartása érdekében.
Ezért ki kell jelölni a határokat, amik nem léphetők át az Országgyűlés tekintélyének védelmében, és ez ugyanúgy érvényes mind a kormánypárti, mind az ellenzéki képviselőkre.
A jobbikos Balczó Zoltán felszólalásában azt mondta, ugyan eddig egy ellenzéki képviselő trágár táblája sértette leginkább a Ház méltóságát, de szerinte ehhez hasonló „szellemi trágárságnak" tekinthető több kormánypárti politikus felszólalása is. Példaként hozta, hogy egy államtitkár bevándorláspárti egyesületnek nevezte a Jobbikot.
Demeter Márta az LMP-től azt mondta: szerinte a kormány „makacs titkolózása" vezetett oda, hogy az ellenzéki képviselőknek a közintézményekben kell tájékozódniuk. Az előzetes bejelentkezés bevezetése ebben a helyzetben arra alkalmas, hogy az ellenzéki képviselők fogadását valamilyen indokból elutasítsák, elhalasszák. A vitában többször szót kérő Bősz Anett független képviselő egyik felszólalásában azt mondta, hogy a törvény olyan gumiszabályokat ad a kormány kezébe, amikkel bosszúhadjáratot lehet folytatni az ellenzék ellen.
Az MSZP-s Mesterházy Attila feltette a kérdést, hogy mekkora felzúdulás lett volna a jobboldali padsorokban, ha a Horn- vagy a Gyurcsány-kormányok idején egy hasonló előterjesztéssel állt volna elő a baloldal. Egyúttal az ellenzéki képviselők megrendszabályozásaként és fenyegetéseként értékelte a módosításokat. Szerinte a kormány 2010 óta nyirbálja az ellenzéki jogokat, a most javasolt változtatás ennek egyik állomása. Azzal vádolta a kormánypárti képviselőket, hogy nem vesznek részt a parlamenti vitákban, a kormány tagjait pedig azzal, hogy nem adnak tisztességes válaszokat az ellenzéki képviselők által feltett kérdésekre.
Harangozó Tamás pedig felszólalásában úgy fogalmazott: normálisan működő demokratikus országokban a parlamenti frakciók közösen fogalmazzák meg a házszabályt, hasonlóan a választási törvényhez és az alkotmányhoz. Volt olyan képviselő, aki pedig azt sérelmezte, hogy a vita éjszaka/hajnalban zajlik.
A KDNP-s Vejkey Imre, az egyik előterjesztő azt mondta, az elmúlt 15 óra általános vitája bebizonyította, hogy szükséges a fegyelmi eljárások szigorítása úgy, hogy új szabályt nem vezetnek be, csak a szankciók szigorodnak, mert az eddigi szankciók nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. Meg kell adni „a magyar parlamentnek, a nemzet szentélyének" az őt megillető tiszteletet, mondta. Közölte, nem elhallgattatni akarják az ellenzéket, csak az agressziót akarják megszüntetni. Ezt követően az elnöklő Latorcai János a szerdai ülésnapot lezárta – csütörtökön két órakor.