A BBC riportfilmben mutatja be az iráni Abouzar Soltanit, aki tízéves fiával, Arminnal együtt közel egy éve lakik a magyar-szerb határon lévő tranzitzónában. 

Abouzar Soltani a tranzitzónában töltött időről saját mobiljával készítette el Hal című dokumentumfilmjét, amit bemutattak a Verzió emberi jogi dokumentumfilm fesztiválon is, de a magyar hatóságok az alkotót ebből az alkalomból sem engedték ki a zárt zónából.

Abouzar Soltaninak jó állása volt Iránban, egy egészségügyi szolgáltatónál dolgozott PR-osként és dekoratőrként. Három és fél éve úgy döntött, hogy fiával együtt elhagyja hazáját, mert olyan helyen akart élni, ahol nem kell félnie annak, akinek más véleménye van. 

Előbb Bulgáriába kerültek, ahol három hónapig voltak bezárva, majd Szerbiában két és fél évig vártak arra, hogy a röszkei tranzitzónán keresztül beléphessenek Magyarországra. A menekültkérelmüket arra hivatkozva nem akarják érdemben elbírálni a magyar hatóságok, hogy a biztonságosnak ítélt Szerbián keresztül érkeztek.

Soltanit és fiát kiutasították, de a szerb hatóságok nem veszik vissza őket. Ezért az új kiutasítási célpont Irán lett, csakhogy a férfi évekkel ezelőtt áttért a keresztény hitre, amiért Iránban akár halálra is ítélhetik. Soltaniék három pert is indítottak a magyar állammal szemben. 

A BBC filmjének végén olvasható felirat szerint az UNHCR adatai alapján 2019 októberében 178 gyerek volt a magyar tranzitzónában.

A magyar hatóságok arra hivatkoznak, hogy a szögesdrótokkal körülvett tranzitzóna nem börtön, például játszóteret is berendeztek, és a terület az egyik irányba nyitva van: az érkezők bármikor visszamehetnek Szerbia felé.

A Magyar Helsinki Bizottság menedékkérő ügyfeleinek panasza nyomán az Emberi Jogok Európai Bírósága 2017-ben kimondta, hogy a tranzitzónában jogellenesen tartanak fogva embereket, de ezt a határozatot a magyar kormány megtámadta. 

Az ügyben a strasbourgi bíróság Nagykamarája ma hirdet ítéletet.