Szúrós szagú, kénes, foszforos gáz szivárgott a Mátrai Erőműben - írtuk meg elsőként november 12-én. Az elmúlt két hétben aztán sorra derültek ki a részletek a gázszivárgásról, de pontos mérési adatokat a mai napig nem közölnek a hatóságok. Hétfő este falugyűlést tartottak Visontán, ahol a polgármester igyekezett megnyugtatni a lakosságot, hogy senki nem volt veszélyben, és csak elővigyázatosságból tartották bent az iskolában a gyerekeket. Pár új részlet is kiderült az elmúlt napok történéseiről. A korábban szürkévé változott Bene-patak ma kékesszürke lett, miután egy műanyag tömlővel öntik bele az erőmű mögötti területen összegyűlt csapadékvizet.
Falugyűlést tartottak a Mátrai Erőmű melletti Visontán hétfő este, szinte teljesen megtelt a Művelődési Ház színházterme. Szarvas László polgármester rögtön az elején leszögezte, hogy ez a település 2019. évi rendes falugyűlése, amit mindig novemberben tartanak.
Nem a rendkívüli események miatt hívtuk össze
- mondta - így ne lepődjön meg senki, hogy Visonta dolgairól lesz szó."
Visonta mellett van a Mátrai Erőmű, ahol többen is rosszul lettek november 12-én.
HÁNYINGERRE, FEJFÁJÁSRA, SZEM- ÉS TOROKIRRITÁCIÓRA PANASZKODTAK, 19-20 DOLGOZÓ FORDULT AZ ÜZEMORVOSHOZ.
Lakossági bejelentések után a helyszínre ment a Katasztrófavédelem, amely első mérései azt mutatták, hogy az Őzse-völgyi technológiai víztározóban kén- és foszfortartalmú gáz fejlődött, nagy valószínűség szerint a tározóban felgyűlt szerves anyagok bomlása miatt.
Egy nyilvánosságra került belső tájékoztató szerint kénhidrogént, nitrogén-monoxidot és foszfor-hidrogént mértek a műszerek, az egészségügyi határértéket meghaladó koncentrációban. Ezek a víztározóból az erőmű területén lévő pótvízmedencébe, majd a szivattyúházon keresztül a füstgáz-kéntelenítő berendezésbe kerültek. A katasztrófavédelem lezárta a szivattyúház 50 méteres körzetét, és megtiltotta az átjárást az Őzse-völgyi víztározóhoz.
Hogy pontosan mekkora koncentrációban mértek itt mérgező gázokat, a mai napig nem lehet tudni, a Katasztrófavédelem és a Mátrai Erőmű Zrt. többszöri kérdésünkre se árulja el, bár a múlt pénteken tartott közös sajtótájékoztatón annyit már megerősített kérdésünkre Hampó Norbert, az erőmű biztonság igazgatója, hogy a szivattyúháznál 270 ppm (part per million) közeli értékben mértek gázokat, pontos adatokat azonban ő se mondott.
Azt viszont hangsúlyozta, hogy olyan területeken mértek ilyen magas értékeket, amelyek ekkor már ki voltak ürítve, tehát az ott dolgozók se lélegezhették be a mérgező gázokat.
Senki nem volt veszélyben, szögezték le többen is azon a pénteki tájékoztatón, ahol többek között arra is fény derült, hogy a probléma már a lakossági bejelentés előtt, november 7-én is jelentkezett, a vegyészeti osztály munkatársai könnyezést, orrfolyást jelentettek.
Ilyen előzmények után tartották hétfőn a falugyűlést, ahol több újságíró is megjelent. Ezt látva a képviselő-testület pár perccel a rendezvény előtt hozott egy olyan határozatot, amely szerint a falugyűlésről tilos kép- és hangfelvételt készíteni, valamint cikket is csak a testület előzetes jóváhagyásával lehet közölni.
A polgármester szerint ugyanis nem az ő feladata az egész ország tájékoztatása, ő csak a visontaiak kérdéseire szeretne válaszolni, mert "a médiahisztéria", az "álhírek" és a "gyorstalpalón végzett vegyészek" szerinte olyan rémhíreket és téves információkat terjesztenek, melyek miatt könnyen megijedhetett a lakosság.
Nem véletlen, hogy Szarvas nem győzte hangsúlyozni a több mint kétórás falugyűlésen, hogy Visontán egy pillanatig nem volt senki veszélyben, nem mértek nullánál nagyobb koncentrációban mérgező gázokat, a Bene-patak itteni ága pedig nincs közvetlen összeköttetésben a technológiai víztározóval.
Ennek ellenére azért jelentkeztek aggódó visontaiak is. Egy férfi például azt mesélte, hogy november 15-én nem engedték ki napközben a gyerekeket az iskolából. "Nem voltam nyugodt. Senkitől nem kaptam választ" - mondta, mire az egyik képviselő, a Szülői Munkaközösség vezetője csak annyit szólt közbe, hogy "ha megkerestél volna, válaszolok".
Mint kiderült aztán, maga a polgármester rendelte ezt el, mivel ekkor még ő se tudott semmi érdemi információt a gázterjedésről, és elővigyázatos akart lenni.
Mi is csak a sajtóból értesültünk, hogy szúrós szagú gáz terjed Visontán. Itt senki nem jelezte, hogy bármit tegyünk ebben a kérdésben
- magyarázta a polgármester, aki bevallása szerint már csak azért se érezhetett büdös szagot, mert hetek óta náthás. (A környéken nemcsak ő nem állítja, hogy objektív okok miatt nem érzett semmit, az erőmű egyik portása a múlt héten azt mondta, nem érzett kénes szagot, de orrpolipja van, úgyhogy mást se nagyon.)
Mint felidézte összehasonlításképpen, nyáron bezzeg nagyon erősen lehetett érezni a bűzt Visontán, amikor a közeli Bene-patakból kipusztultak a halak. Azután az derült ki, hogy ugyanebből a víztározóból indult a szennyezés, amit közösen használ Mészáros Lőrinc két cége, a Mátrai Erőmű Zrt. és az idén februárban átadott Viresol Kft. nevű búzafeldolgozó üzem.
Augusztusban ez utóbbit a szabálytalan hulladék haladéktalan elszállításra kötelezte a kormányhivatal. Sokan azt mondják, most is a Viresol tisztított szennyvize és csapadékvize okozta azt a biológiai folyamatot, ami miatt a káros gázok fejlődtek, és ami miatt szürke, habzó lett a Bene-patak.
A visontai polgármester is elkezdte hívogatni a cégvezetést november 16-án, amikor azt hallotta, hogy hazaküldik a dolgozókat az erőműből. Az önkormányzat kérésére kijött a katasztrófavédelem mobil laborja is, és a képviselők jelenlétében öt helyen végeztek mérést Visontán.
Hivatalos információt viszont napokig még a környékbeli települések polgármesterei se kaptak, múlt szerdán ezért összeültek kilencen, és kérdéseket fogalmaztak meg az illetékes hatóságoknak. Csütörtökön aztán be is hívták hármukat a Mátrai Erőműbe, ahol Szarvas beszámolója szerint mindenre kiterjedő tájékoztatást kaptak az ügyben.
A sajtóból már ismert részletek mellett megtudták például, hogy hidrogén-peroxiddal próbálják megváltoztatni a víztározó ph-értékét. A cél az, hogy lúgosabb legyen, mert a savas folyadékban gyorsabb a bomlási folyamat. Az Őzse-völgyi víztározót a markazi tározó vízével hígítják, majd az így közömbösített iszapot elszállítják, részletezte a polgármester a hallottakat. Ez nagyjából 2-3 héten belül fog megtörténni.
A visontai polgármester nem győzte hangsúlyozni, hogy milyen kiváló az önkormányzat és a Mátrai Erőmű kapcsolata, bárkit fel tudnak hívni, ha probléma van. Ez nem is olyan meglepő annak fényében, hogy az 1200 fős Visonta bevételei jelentős részét a Mátrai Erőmű befizetett iparűzési adója teszi ki.
Ezt nem is tudná mással pótolni, vallotta be a polgármester, amikor egy lakó azt kérdezte, képes lenne-e Visonta saját lábra állni. Bár Szarvas szerint csökkent az erőmű bevétele az elmúlt években, még mindig meghatározó szerepe van a falu életében. Korábban 300 millióval is számolhattak a költségvetés tervezésekor, mostanság már inkább csak 150 millióról van szó, tudtuk meg a polgármestertől. A visontai ipari parkban persze több más cég is működik, így például a Viresol Kt. iparűzési adójával is jól jár Visonta, de az erőmű adja az iparűzési adóból származó bevétel 60 százalékát.
Nem véletlen, hogy egy virágzó települést mutatott a polgármester közel másfél órás beszámolója. Mint Szarvas részletezte, az elmúlt években felújították Visonta összes közintézményét és parkját, ingyenessé tették a szemétszállítást, és bevezettek egy sor egészségügyi programot. Az eredmények sorolása után Szarvas azt kérte a közönségtől, hogy mutassák meg, melyik utcát újítsák fel következőnek. "Annyira kevés kátyú van nálunk, hogy nincs az a vállalkozó, ami kijönne emiatt."
"Ami nekem a legfontosabb, hogy soha egyetlen pillanatig nem volt Visonta lakossága veszélyben, és az se merült fel, hogy ki kéne üríteni a települést" - hangsúlyozta többször is a polgármester. Pénteken egyébként megismételték a mérést, és továbbra is nullás az érték, mint ahogy az erőmű területén se mutathatóak ki a korábban kifejlődött gázok.
A történet viszont úgy tűnik, még nem ért véget. A 24.hu délelőtt talált az erőmű mögött egy közel tíz centiméter átmérőjű műanyag vezetéket, ami a beszámolójuk szerint szúrós szagú folyadékot szállít egy útmenti kútba, ahonnan a víz egy Detk felé csordogáló kis érbe ömlik.
Azt írják, a beömlésnél a szennyvízgyanús folyadék kékesszürkére festi a vizet.
Az erőmű vezetősége a 24.hu kérdésére azt válaszolta, idén már nem áll módjukban tájékoztatást adni. Mi is hiába kerestük őket, cikkünk megjelenéséig írásban és telefonon se reagáltak kérdéseinkre.
A Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságot viszont sikerült délután elérni. A műanyag tömlővel kapcsolatban sajtószóvivőjük azt írta, hogy a területen összegyűlt csapadékvizet emelik azzal át annak érdekében, hogy a technológiaivíz-tározót tehermentesítsék. "A vezetéket az üzem létesítette saját eszközeit felhasználva" - tette hozzá. "A katasztrófavédelmi mobil labor méréseket végzett, a tiszta és szagtalan víznél semmilyen veszélyes gáz koncentrációja nem volt mérhető."
Kérdésünkre azt is kifejtette Nagy Csaba, hogy az Őzse-völgyi tározóból, valamint az Őzse, a Nyiget és a Bene patak vizéből vett minták alapvető értékei megfelelőek.
Ezek laboratóriumi vizsgálata kiterjed "a víz ph értékére, színére, átlátszóságára, szagára, kémiaioxigén-igényére (szervesanyag-tartalmára), oxigéntartalmára és telítettségére, hőmérsékletére, fajlagos elektromos vezetőképességére, lebegőanyagokra, kén, ammónia, nitrogén és foszfor vegyületekre".
Múlt szerdán egyébként a Greenpeace is mintát vett a szürkén habzó Bene-patakból, ennek laboratóriumi eredménye hétfőre még nincs meg.
A falugyűlésen Szarvas László elmondta, a Katasztrófavédelem addig marad a területen, amíg a vizsgálat le nem zárul. Hampó Norbert, a Mátrai Erőmű biztonsági igazgatója pénteken pedig arról beszélt, csak ezután adnak részletesebb tájékoztatást. Hétfőn kerestük a Viresol Kft-t is, de cikkünk megjelenéséig nem reagáltak.
(Borítókép: Mátrai Erőmű éjszaka. Fotó: Kaszás Tamás / Index)