Alaposan átalakítják az alapítványi egyetemmé vált Budapesti Corvinus Egyetem szervezeti felépítését. Február elejétől megszüntetik karokat, ezek szerepét a már most is működő 11 egyetemi intézet veszi át, írja a Népszava. Az eddigi gazdálkodási, társadalomtudományi, nemzetközi kapcsolatok és közgazdaság-tudományi kar helyett a jövőben 6 üzleti, 3 közgazdasági és 2 társadalomtudományi profilú intézet lesz. 

A lap úgy tudja, hogy az intézetek az akadémiai műhelyekért felelős rektorhelyettes alá tartoznak majd, és az egyetem vezetésének ígérete szerint az eddiginél nagyobb autonómiát élveznek. A szakmai-tudományos profiljuk kialakításában „önigazgatás érvényesül” majd, megmaradnak a szakfejlesztési bizottságok, amelyekben az oktatók, hallgatók is képviseltetik magukat. 

Az egyetem vezetése szerint az átalakításra azért van szükség, hogy megszűnjenek a fölösleges párhuzamosságok, ne legyenek például külön kari tanulmányi osztályok. Ezzel olyan külföldi mintát vesznek át, amelyet a Corvinust is a soraiban tudó Community of European Management Schools (CEMS) egyetemi hálózatnál alkalmaznak. Az átalakítás nem befolyásolja a 2020-as felvételit, a már korábban meghirdetett feltételekkel jelentkezhetnek a Corvinusra a hallgatók.  

Szabó Lajos, a Corvinus oktatási rektorhelyettese a Közgazdász Online blogon kedden megjelent interjúban azt mondta: a változtatásokra elsősorban azért van szükség, hogy az egyetem még több külföldi hallgatót tudjon vonzani, és a magyar diákoknak se kelljen elmenni máshova tanulni, azaz a Corvinus állja a versenyt a hasonló profilú kelet-közép-európai egyetemekkel. Egyszerűsítik a szakstruktúrát, a szakokat tartalmilag és módszertani szempontból is megújítják.  A közgazdasági és üzleti képzések mellett olyan újnak számító szakok indítását is tervezik, mint az adattudomány, a viselkedéstudomány, vagy a klasszikus műveltség modern változatának alapjait jelentő, interdiszciplináris filozófia, politika és gazdaság képzés.  

Toronyai Gábor, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének Corvinuson működő bizottságának vezetője a Népszavának bírálta a változtatások egy részét és információhiányra panaszkodott. A karokkal a kari tanácsok is megszűnnek, amelyek eddig véleményt mondhattak az intézmény költségvetéséről, az adott karon működő szakokról. A dolgozók félelme szerint nemcsak a kari tanácsok szűnnek meg, az egyetem szenátusának jogköre is szűkülni fog: intézményfenntartási és költségvetési ügyekben ezentúl valószínűleg nem lesz hatásköre, arról a fenntartó alapítvány kuratóriuma dönt a jövőben.

Az eddig megjelent információk alapján az valóban várható, hogy költségvetési ügyekbe nem lesz beleszólása az oktatóknak és a hallgatóknak -  az egyetemi autonómia elsősorban az oktatási-tudományos kérdésekben nyilvánul meg. A fent már idézett interjúban Szabó Lajos, a Corvinus oktatási rektorhelyettese is úgy fogalmaz: "A megújuló Corvinuson a tudomány és a tanítás alaptörvényben rögzített autonómiája érintetlen marad".  

Az egyetem új irányítási modelljében élesen szétválasztották az akadémiai és a gazdasági működést - ahogy ez a külföldi és hazai magánegyetemek esetében megszokott dolog. Az egyetem fenntartója az állam helyett az erre a célra létrehozott vagyonkezelő alapítvány, a Maecenas Universitatis Corvini lett. A kuratórium elnöke Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója lett. Anthony Radev a Budapesti Corvinus Egyetem elnökeként a stratégiai és menedzsmentfeladatokat gyakorolja, Lánczi András rektorként az egyetem oktatási és tudományos munkájáért felel, a gazdasági irányítást pedig a kancellár, Pavlik Lívia végzi. 

Az oktatók egy része azt kifogásolja, hogy  nem kapnak időben tájékoztatást az őket is érintő döntésekről, és az új vezetés úgy irányítja a Corvinust, mintha az egy vállalat lenne. Az alapítvány kuratóriuma elvárja, hogy a döntéseik mindenfajta konzultáció nélkül valósuljanak meg. Az egyetem honlapján közben az olvasható, hogy " az Egyetemen folyó kutatások irányairól, ahogy eddig is, ezután is az Egyetem oktatói és kutatói döntenek, az Egyetem eddig is megszokott fórumain lezajlott viták alapján, a  változások után is fennmarad a széles körű hallgatói önkormányzatiság ." Az egyetemen 2018-ban projektszervezetet is alakítottak, amelyben az egyetem oktatói, kutatói és hallgatói dolgozhatták ki az átalakítás oktatással, kutatással, szervezeti, humánpolitikai és gazdálkodási kérdésekkel kapcsolatos kereteit. 

A Corvinus-modellt más magyar egyetemeken is szeretnék megvalósítani. Várhatóan alapítványi egyetemmé alakul a győri Széchenyi Egyetem is.