Nem hosszabbította meg a soproni önkormányzat a civil AIDS Segély Alapítvány által bérelt, rendelőként, szűrőállomásként használt helyiség bérleti jogát, ezért 2019 december elsejétől beszünteti a működését, áll az alapítvány honlapján. Az AIDS Segélyszervezet névtelen és ingyenes szűrési lehetőséget kínált az odaérkezőknek, írta lapunknak egyik olvasónk. Az ügyben kerestük az AIDS Segély Alapítványt és az önkormányzatot is.
Kérdéseinkre az AIDS Segély Alapítvány levélben azt válaszolta: az önkormányzat már ez év január elsejétől nem támogatta a helyiség bérletét, ezért a szűréseik az elmúlt időszakban is már csak limitáltan működtek. Az ingatlant 1995-től bérelték dr. Gimesi Szabolcs egykori polgármester és a SHAPE program támogatásával, kedvezményes bérleti díjért, ami viszont 2019 januárjától rendes bérleti díjban számolódik – így állításuk szerint ez év végéig közel kétmillió forintot követel tőlük az önkormányzat.
A helyiségekre az Egészségház Alapítvány és a Sopron-Fertőd Kistérség Civil Szervezetek Szövetsége rendelkezett a szerződés szerint bérleti kijelöléssel. Az épületrésznek nem volt önálló elektromos áram ellátása, a világítás céljára a szomszédos vállalkozó biztosított ingyenesen (adományként) elektromos áramot. Az önkormányzat a bérleti szerződést évenként hosszabbította meg. Az erre való kérelmeinkben kértük, hogy engedélyezzék, hogy a saját költségünkön bevezethessük az áramot, de ehhez soha nem járultak hozzá
– írják. Az alapítvány szerint a szerződést végül épp az elektromos áram hiányára hivatkozva nem hosszabbították meg.
Eközben a december elsejei AIDS világnaphoz közeledve az MTI arról ír: több szűrésre lenne szükség, és ezeken nemcsak a rizikócsoportba tartozóknak, hanem a védekezés nélkül szexuális kapcsolatot létesítő fiataloknak is el kellene menniük. Erre Szlávik János, a Dél-Pesti Centrum Kórház infektológus főorvosa hívta fel a figyelmet pénteken az M1 aktuális csatorna és a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című közös műsorblokkjában.
Hozzátette: a december 1-jei AIDS elleni világnap előtt kiemelten fontos a szűrésről beszélni, hiszen a betegség akár 10-15 évig is tünetmentes, így felismerésére a szűrés az egyetlen lehetőség.
Szlávik elmondta azt is, hogy az AIDS kezelésére nagyon sok korszerű gyógyszer érhető el Magyarországon. A fertőzöttek jelentős része jellemzően a rizikócsoportokba – homoszexuálisak, prostituáltak, intravénás droghasználók – tartozik, ugyanakkor megjegyezte, hogy Magyarország a kevésbé HIV-fertőzött országok közé tartozik.
Az AIDS elleni világnapról 1988-ban döntött az Egészségügyi Világszervezet. Nagyjából 37 millió HIV-fertőzött él a világon, a legtöbben Afrikában, és kellő anyagi források hiányában csak mintegy 60 százalékuk kap kezelést. Magyarországon 1986 óta végeznek anonim AIDS-szűrést, évente mintegy 200-300 új HIV-fertőzöttet regisztrálnak.