Áder János köztársasági elnök az Országos Bírósági Hivatal elnöki posztjára Senyei György Barna bírót javasolta hétfőn – olvasható az Országgyűlés honlapján megtalálható indítványban.
Senyei György Barna a Fővárosi Ítélőtábla polgári gazdasági ügyszakos tanácselnöke.
Senyei életrajza szerint bank- és hitelviszonyokkal kapcsolatos peres és nemperes eljárásokkal, korábban felszámolás és kapcsolódó perekkel foglalkozott, pályafutását Miskolcon kezdte, és tagja az európai jogi szaktanácsadó bírák egyesületének. Szakmai érdeklődési területének Senyei azt jelölte meg, hogy leginkább a perrend aktuális problémái, az eljárás optimalizálásának lehetőségei érdeklik az adott eljárásjogi környezetben. Hasonlóképpen írt az európai jog eljárásjogi vonatkozásairól, valamint az Emberi Jogok európai Bírósága (EJEB) közvetlen és közvetett hatásáról a hazai ítélkezésre.
A köztársasági elnök jelöltjéről ezek után a parlament dönt, a megbízás 9 évre szól.
Áder azért kényszerült jelölésre, mert Handó Tünde eddigi OBH-elnök december 1-jétől alkotmánybíróként folytatja pályafutását, miután néhány hete a Fidesz–KDNP Stumpf István helyére Handót jelölte és választotta meg 12 éves mandátummal. Arról írtunk már bővebben, hogy Handó Tünde OBH-elnöki mandátuma valójában csak 2021-ben járt volna le, és noha ezen a tisztségen a ma hatályos törvények szerint nem újraválasztható, nem ez volt az oka annak, hogy az esetleges „kimentéséről” már hónapok óta pletykáltak bírósági berkekben.
A HELYZET PIKANTÉRIÁJA, HOGY INFORMÁCIÓINK SZERINT AZ ÚJ OBH-ELNÖK JELÖLÉSÉRŐL AZ ORSZÁGOS BÍRÓI TANÁCS (OBT) ELŐZETESEN SEMMIFÉLE TÁJÉKOZTATÁST NEM KAPOTT, NEMHOGY EGYEZTETÉS LETT VOLNA EBBEN AZ ÜGYBEN. AZ BIZTOS, HOGY A JELÖLTET A BÍRÓK ÖNIGAZGATÁSI TESTÜLETÉNEK MEG KELL HALLGATNIA A MEGVÁLASZTÁSA ELŐTT, EGYELŐRE KÉRDÉS, HOGY ERRE MIKOR KERÜLHET SOR.
Úgy tudjuk ugyanis, hogy az új OBH-elnököt még idén, azaz várhatóan már a jövő heti parlamenti ülésen meg kívánja választani a kormányoldal.
Mindez aligha utal arra, hogy a Fidesz pacifikálni kívánná a helyzetet a bírókkal, ahogy arra korábban következtetni lehetett, akár Handó eltávolításából, akár abból, hogy rögtön utána Varga Judit igazságügyi miniszter azonnal ellátogatott az OBT ülésére.
Sokszor írtunk arról, az OBH-elnök és az OBT között tavaly tavasszal alakult ki nézeteltérés, miután áprilisban és májusban a bírói tanács 28 választott tagja és póttagja közül 17-en lemondtak, az OBH elnöke pedig az őt felügyelő OBT működését a testület létszámára hivatkozva törvénysértőnek nyilvánította. Az OBT tagjai szerint viszont a testület határozatképessége továbbra is biztosított, ezért működésének nincs akadálya. Handó novemberben fordult az ombudsmanhoz a probléma megoldása érdekében, ám azóta sem hívott össze tagválasztó küldöttgyűlést, amellyel alkotmánybírósági vizsgálat nélkül is megoldódna a létszámkérdés.
Miután az ombudsman az Alkotmánybíróság jogértelmezését kérte, az eljárás automatikusan megindult. Erre hivatkozva Handó Tünde OBH-elnök többször is illegitimnek nevezte az őt felügyelő szervezet működését. Hasonlóképp, még a tavaszi parlamenti ülésszak végén a Fidesz–KDNP érdemi vizsgálat nélkül elutasította az OBT törvényességi jelzéseit és indítványát, mellyel méltatlanná válás miatt arra kérte az Országgyűlést, hogy mozdítsa el posztjáról Handó Tündét. Ebben a vitában a kormány, elsősorban a fideszes parlamenti többség Handó mellett foglalt állást.