A kormányhivatal megtiltotta egy négy lépcsőházas tízemeletes lakóinak, hogy a saját erkélyeiket használják. A tulajdonjog szigorúnak látszó korlátozását megelőzte néhány csörte a társasház lakói között, majd ebbe a vitába vonták be a kormányhivatalt, amely elrendelte a felújítást. A ház lakói csapdába kerültek, olyanról kellene szerdán este dönteniük, ami nincs egyértelműen szabályozva, ezért bárki megtámadhatja a döntésüket a bíróságon.
XV. kerület, Újpalota, csendes parkos környék, sok tízemeletessel. A többségüket a 70-es évek elején adták át, ahogy azt a Páskomligeti úti négy lépcsőházas társasházat is, amelynek az erkélyei az idő során elrozsdásodtak, több helyen az üveg is betört, a beton elmállott. Az itt élők persze ezzel maguk is tisztában vannak.
A lassan csordogáló idő az idén hirtelen felgyorsult, legalábbis ami az erkélyeket illeti. Minderről egy ott élő, Spányik Balázs írt a Facebook-oldalán. Mint írta, az erkélyek „ramaty állapotban vannak”, ahogyan az övé is, el is határozta a nyáron, hogy felújítja, a szakember azonban csak 2020-ra vállalta a munkát. Ahogy az lenni szokott.
Spányik a saját költségén tervezte felújítani az erkélyt, akárcsak más lakók. Más lakók, de nem mindenki. A házban nem kevesen vannak, akik szerint az erkélyfelújítás a társasház feladata, nem pedig az övék, és a közös költségéből kellene kifizetni a munkálatokat.
A házban élők bár közösséget alkotnak, de koránt sincsenek a legjobb viszonyban egymással. Korábban is voltak vitáik – sokszor az idősebbek és a fiatalabbak között húzódott a frontvonal –, például akkor, amikor a ház akadálymentesítéséről kellett dönteniük, vagy éppen a szelektív hulladékgyűjtésről. A helyzet aztán az idén tavasszal tovább fokozódott, amikor az egyik lakógyűlésen szóba került az erkélyek állapota.
Ezen a gyűlésen hangzott el tulajdonostársak részéről, hogy a közös költségből újítsák fel az erkélyeket. A ház a társasházi átalakulást igazoló, 1993-ban fogant alapító okiratára hivatkozott, amelyben az erkélyek mint loggiák közös tulajdonként szerepelnek. A többség azonban elvetette az ötletet, hiszen elég nyilvánvaló, hogy az erkély nem közös, hanem a lakás a tulajdonos által használt szerves része. Így gondolkoztak azok is, akik korábban már saját pénzen felújították a sajátjukat.
A lakók abban sem értettek egyet, hogy ezek erkélyek vagy loggiák (a különbségről lásd keretes írásunkat), noha az okiratban egyértelműen loggiának írják az erkélyeket. Spányik Balázs szerint azért írhatták annak idején így, mert aki az alapító okiratot írta, „szolgamódon, mindenféle változtatás nélkül” lemásolta egy másik házét, aminek történetesen nem erkélyei, hanem loggiái voltak.
Az épület homlokzati síkján belül lévő, három oldalról falakkal, alulról és felülről födémekkel, a homlokzat síkjára eső oldala felől pedig korláttal vagy mellvéddel határolt, helyiséghez közvetlenül csatlakozó külső tartózkodó tér. Ez nem lóg ki az épületből, a homlokzaton belüli térből vesz el helyet. (Otthonokesmegoldasok.hu)
Ezen az áprilisi közgyűlésen a többség végül leszavazta, hogy a közös költség terhére újítsák fel az erkélyeket. Az érintett lakó viszont nem adta fel, és áprilisban a kerületi jegyzőhöz fordult. Az önkormányzat május elején megtekintette a helyszínt, fényképezték az erkélyeket, és megállapították, hogy tényleg felújításra szorulnak. Hatáskör hiányában azonban az ügy átkerült az V. kerületi kormányhivatalhoz, amely július 22-én hozott döntésében azt írta:
az üvegbetétes erkélykorlátok többsége rozsdás, vasszerkezete levesesen szétmállott, a helyenként már széttört üveglapok állékonysága a vasszerkezet jellemzően rossz műszaki állapota miatt kétséges, a meggyengült tartószerkezetből akár az üvegbetét kiesése is előfordulhat. Helyenként látható, hogy vannak már korábban felújított erkélyszerkezetek is. Több korrodált erkélyszerkezet azonban éppen az épület bejáratához tartozó rész fölött található, így az esetlegesen lehulló elemek közvetlen élet- és balesetveszély jelentenek a gyalogosközlekedésre nézve.
Mindez alapján a belvárosi kormányhivatal kötelezte a házat, hogy újítsa fel az erkélyeket. A lakók azonban fellebbeztek. Arra hivatkoztak, hogy az erkély a lakás része, a karbantartás ezért a lakás tulajdonosának feladata. Azt is írták, hogy a bírósági gyakorlat is őket igazolja.
Az ügy ezután a fővárosi kormányhivatalhoz került. A kormányhivatal határozata két lényeges dolgot említ: egyrészt elismeri, hogy a bíróságok gyakorlata tényleg az, hogy az erkélyeket a lakás részének tekinti, ugyanakkor szerintük ez nem kötelezi őket semmire, majd az elsőfokú kormányhivatal döntését elfogadva, kiegészítve, sőt tovább szigorítva azt írták, hogy az erkélylemez a födémhez tartozik, a födém pedig tartószerkezet, így a közös tulajdon része, ahogy az erkélykorlátok is a födémhez tartoznak.
A döntésben
a fővárosi kormányhivatal megtiltotta az erkélyek használatát a karbantartásig.
A döntés értelmében ha valaki megszegi a tiltást, és úgynevezett káresemény következik be, azért a ház lesz a felelős, amit majd nyilván tovább lehet hárítani a vétkező lakóra. De már ez is elég fenyegető ahhoz, hogy mindenki tartsa magát a tiltáshoz.
A társasház szerda estére rendkívüli közgyűlést hívott össze, amelyen arról fognak dönteni, hogy elfogadják-e a kormányhivatal határozatát, és a közös költségből fizetik-e ki a felújítást azzal a tudattal együtt, hogy tucatnyi lakásnak még csak erkélye sincs, ahogy a házban lévő üzlethelyiségeknek sem, vagy fellebbeznek a bíróságra.
Az ügyben kérdéseket küldtem a kormányhivatalnak és a kerületi jegyzőnek, Lamperth Monikának, amint válaszolnak, megírjuk.