Kövér László október végén volt vendége a Nemzeti Közszolgálati Egyetemnek, ahol az előadás fő témája a Fidesz 31 évvel ezelőtti megalakulása volt ugyan, de a fideszes házelnök a választásról, ellenzékről és a jogállamról is kifejtette véleményét. A „fékek és egyensúlyok rendszere hülyeség”, a szuverenitás elleni összeesküvés zajlik a világban, az okostelefon egy tömegpusztító fegyver, tudtuk meg tőle többek között.
A 30 éve szabadon előadássorozat keddi vendége Szájer József fideszes EP-képviselő volt, aki ugyan jóval rövidebben beszélt, mint párttársa, kérdést sem kapott annyit, de mondott pár érdekeset és aktuálisat.
Szájer a Fidesz jogi megalakulásának kapcsán beszélt egy kifejezésről: a "jogállamiság fikciója". Annak ellenére, hogy tudták, egy olyan rendszerben élnek, ahol megtorlás követhet egy ilyen aktust, mégis úgy tettek, mintha jogállamiság venné őket körül.
"Úgy cselekedni, mintha ténylegesen garantálva lennének az annak mondott jogok. Engedelmeskedünk, de csak a törvényeknek. Nem fogadjuk el azt a jogiaskodó politikai doktrínát, hogy „nem is szabad - nem is tilos”. Ez a jogon belüli jogtalanság, a deklarált és a ténylegesen érvényesíthető jogok különbözőségének eltakarására szolgál. Az a hatalom mondja ezt, amely nem meri vállalni, hogy csak azt szabad, amit megenged" - írta erről korábban.
Ennek kapcsán vetette fel az egyik hallgató, hogy mit gondol Szájer azokról a kritikákról, hogy a mai magyar politikában, a fideszes vezetés mellett ugyanez a jogállami fikció van az országban.
Szájer ezekre a kritikákra - akár hazai, akár uniós - azt mondta, teljes mértékben félrevezető: "az európai intézmények, amelyek nap mint nap bennünket kioktatnak jogállamiság kérdéseiben, azok a jogállamnak a legalapvetőbb elvét, tehát hogy a jog az úr, nem pedig az egyes embereknek az önkénye, azt saját magára elfelejtik alkalmazni".
A Fideszben sohasem történt meg az, hogy a szavazatszámlálás szabályait csak azért változtatják meg, hogy ne jöjjön ki az a végeredmény, mint ahogy tették a Sargentini-jelentésnél, mondta, és hozzátette, tele van a feje több ilyen példával is. Szerinte "nem egyenlő a mérce".
Nem azt mondom, hogy ez egy tökéletes világ, ami itt van Magyarországon, nincsen ilyen sehol, de azért én megnézem Dániát, Spanyolországot, ahol politikai foglyok vannak, mindenféle országokat, akik egyébként bennünket, a mi jogállamiságunkat bírálják, azoknak erre semmiféle érkezésük nincsen, mert ennek nincsen valóság alapja
- mondta Szájer, majd a hazai konfliktusokra és kritikákra utalva úgy folytatta:
"AZ PEDIG, HOGY HA ITTHON VANNAK DOLGAINK ÉS BAJAINK, AZT MEG RENDEZZÜK LE EGYMÁSSAL! AHOGYAN LERENDEZTÜK ANNAK IDEJÉN A RENDSZERVÁLTOZTATÁS IDEJÉN IS."
Ehhez persze szerinte is kellenek a fair és megfelelő feltételek, de szerinte "nem szabad elfogadnunk azt sem, hogy a másik oldalnak a definíciója érvényes erre" - utalt vissza ezzel minden bizonnyal az eredeti kérdésfelvetésre, a Fidesz-kormánnyal, rendszerrel kapcsolatos jogállamiság kritikákra.
Versengés van, egy választás megnyeréséhez Magyarországon is ugyanaz kell, mint bárhol máshol: eggyel több szavazatot kell szerezni, mint az ellenfélnek, és ennek következtében én azokat a bírálatokat, amelyeket jogállami értelemben Magyarországgal szemben megfogalmaznak, elfogadni nem tudom
- mondta Szájer.
Majd azt kifogásolta, hogy amikor ők felhozzák, hogy amit a Fidesz csinál, az "tulajdonképpen ugyanaz, mint amit Hollandiában, vagy Németországban csinálnak", akkor erre is megvan az Unióban a formula. Ahogy a Velencei Bizottság megfogalmazta: olyan demokráciában, ami hosszú évtizedes hagyományokkal rendelkezik, ha ugyanazt csinálják mint egy olyan demokráciában, ahol ez a fajta hosszú hagyománya nincs meg a demokráciának, az nem ugyanazt jelenti, mondta.
Szájer szerint nem elég, hogy már sokévnyi demokrácia van mögöttünk, de ott vannak az előtte lévő évszázadok, "amiben Magyarország alkotmányos értelemben is vezető politikai erő volt, a mindenkori alkotmányos fejlődés élvonalában volt".
"AZ AZ ORSZÁG, AHOL ELŐSZÖR VOLT ARANYBULLA 1222-BEN, ANNAK NEM KELL ELFOGADNIA SEMMIFÉLE LECKÉT BÁRKI MÁSTÓL, FŐLEG NEM PÁR ÉVTIZEDE ALAKULT ORSZÁGOKNAK A BOTCSINÁLTA, ÉS IDEOLÓGIAILAG VEZÉRELT, TUDATLAN VEZETŐITŐL"
- mondta Szájer, amire hangos Bravó! és taps volt a válasz.
Az egyetlen írásban leadott kérdés az Európai Néppárt és a Fidesz kapcsolatára vonatkozott: mi a helyzet most, mi lesz a Fidesz sorsa, esetleg lesz-e új frakció?
Szájer szerint bár az Európai Néppárt az európai politika legjelentősebb ereje, de egyre inkább zsugorodó, és veszített a lendületéből. És valójában egy hatalmi gépezet, elvei, eszméi ma már valójában nagyon kevés olyan van amit "fel tudnánk itt sorolni, ami olyan, hogy a valóság tesztjét is kiállná" - mondta. De rögtön hozzátette azt is, hogy a következő időszakban azért még vezető szerepe lesz az Európai Néppártnak,
"AZ EHHEZ VALÓ KAPCSOLÓDÁS FONTOS, A MAGYAR NEMZETI ÉRDEKEK SZEMPONTJÁBÓL IS EGY ALAPVETŐ KÉRDÉS".
Sokféle opció lehetséges szerinte, és ahogy a néppárti bölcsek vizsgálják, hogy megfelel-e a Fidesz az ő elvárásaiknak,, úgy a Fidesz is vizsgálja, hogy akarnak-e egy ilyen szervezetben részt venni.
Volt egy kérdés, ami arról szólt, hogy mi adott erőt Szájeréknek a '80-as évek végén, amikor a hatalom csak kollégiumi fiatalokként kezelte, és nem vette komolyan őket. Szájer elmondta, hogy az erős identitás, az összeszokottság, hogy képezték magukat, és hogy egymásból is tudtak meríteni erőt. Mert rengeteg támadás érte őket, és azzal a lendülettel párhuzamot is vont a jelennel:
"MOST IS RENGETEG TÁMADÁS ÉR MINKET, ÉS AZT SZOKTÁK KÉRDEZNI, HOGY HOGY BÍRJA, SZÁJER ÚR, EZEKET A GYALÁZATOS, MÉLTÁNYTALAN, ÖVÖN ALULI TÁMADÁSOKAT"
- mondta Szájer, aki szerint erre az a válasz, hogy az ember nem ijed meg ezektől, "még akkor sem, ha óriási túlerő van a másik oldalon, márpedig óriási volt akkor is, és óriási most is" - mondta, hogy végül arra jusson, hogy:
Most is úgy látom, hogy a szabadság felszámolásának, ami a világban folyik, jelen pillanatban mi vagyunk az egyik akadálya, azért olyan vehemens, hathatós és erős a támadás, ami velünk szemben folyik, és ezért ilyen kegyetlen is.
Az utolsó kérdés pedig arra vonatkozott, hogy a nemzeti öntudat megőrzése, mint politikai motívum, mennyire volt meg a korai Fideszben. Szájer elmondta, pont most olvasott egy 1992-es fideszes kiadványt, és megdöbbenve látta, hogy a Fidesz alapító okiratában egy dolgot talált, ami ma már nincsen meg, a demilitarizált Európa követelése.
"DE A NEMZET ÖSSZETARTOZÁSÁRÓL SZÓLÓ RÉSZBEN EGYETLEN SZÓT NEM TUDNÉK KICSERÉLNI"
- mondta Szájer, aki szerint az akkor megfogalmazott, elesett emberekért érzett felelősséget is rá tudja húzni a mai politikájukra.
(Nyitókép: Szájer József a Terror Háza Múzeumban tartott ünnepségen, ahol átvette a Petőfi-díjat 2019. december 2-án. MTI/Balogh Zoltán)