Index Vakbarát Hírportál

Márki-Zay: A sajtót nagyon nagy mértékben leírhatjuk

2019. december 9., hétfő 19:43 | tizenkét hónapja frissítve

A most megválasztott ellenzéki polgármesterek teljes elkötelezettségüket mutatják az átláthatóság mellett, de a pártok részéről ugyanebben kevésbé reménykednek. Van, aki bizakodó, mások óvatosságra intettek a Transparency International (TI) Magyarország évzáró konferenciáján, ahol törekvéseiről beszámolt Karácsony Gergely is, de a főpolgármester szerint sem lehet mindenkiből hirtelen vegetáriánust csinálni, mint a Macskafogóban. A hódmezővásárhelyi polgármester a médiát és a bíróságokat már veszni látja, szerinte csak az önkormányzatok maradtak.

A sajtót nagyon nagy mértékben leírhatjuk

– jelentette ki Márki-Zay Péter a Transparency International (TI) Magyarország konferenciáján, azzal indokolva ezt a megállapítását, hogy ellenzéki lapok tulajdonosi struktúrájában felbukkannak bizonyos szereplők, akik miatt szerinte olyan cikkek is megjelenhetnek, amelyek a tulajdonos politikai akaratát érvényesítik. Sőt, a hódmezővásárhelyi független polgármester állítja, az is ezt bizonyítja, hogy „ellenzéki lapok ellenzéki politikusok ellen indítanak lejárató akciókat”.

Márki-Zay nem fejtette ki, konkrétan mire gondol, de mindezt abban az összefüggésben adta elő, hogy szerinte a „Fidesz halálcsillag-projektjének” keretein belül a média és a független igazságszolgáltatás már elbukni látszik, és noha sok szempontból érték sérülések az önkormányzatiságot is, de ott még van remény. Azt is megemlítette, hogy a Fidesz olyan médiarendszert hozott létre, hogy gyakorlatilag mára nincs más lehetőség, csak hogy az önkormányzati médiumok „ellenzéki BBC-ként” működjenek, a saját kiadványok pedig majd megteremtik az ellenzéknek a megfelelő nyilvánosságot.

Későbbi, idevágó kérdésünkre azt mondta, komolyan gondolja, hogy lényegesen rosszabb a helyzet, mint másfél éve, és a „Fidesz halálcsillagát” a pártállami rendszer kialakításaként értette. A bírósági ítéleteket érintő kifogását egy őt elmarasztaló konkrét ítélettel (pontosabban egy folyamatban lévő eljárást említett, hiszen jelenleg is zajlik a Kúrián a felülvizsgálata az első- és másodfokú ítéleteknek) kívánta alátámasztani. Egy becsületsértési ügyében született bírói határozatról van szó, ahol a bizonyítási eljárásban szerinte egyértelműen kiderült, hogy az általa megfogalmazottak igazak voltak, a bíró mégis úgy látta, hogy nem mondhatott volna ilyet.

Ma, ebben a bírósági rendszerben nagyjából attól függ, ki milyen ítéletet kap, hogy melyik bíróságon tárgyalják az ügyét

– jelentette ki, hozzátéve: „Majd a vérbíró.hu-t elindítjuk, és előbb-utóbb elszégyellik magukat”.

Hasonló a helyzet szerinte a sajtóval is, problémáit kifejtve, avagy valamiféle példaként pedig azt mondta: „Az Indexen vagy a 24.hu-n megjelenhet a Nézőpont Intézet kommentár nélkül közölt közvélemény-kutatása”, vagy „konkrét lejárató hadjárat indulhat ellenzéki politikusokkal szemben”. Megerősítette, szerinte az önkormányzatoknál még van remény, de azt se mondaná, hogy ott minden rendben. Mégis nagyon fontos terület, mert például állást adhatnak azoknak, akik a NER-ben nem kaphatnak munkát. Itt említette Lakatos Bélát és Kész Zoltánt, akik volt politikusként, és tanárként nem tudnak elhelyezkedni, miközben országos tanárhiány van.

Márki-Zay ezután arról beszélt, fontos, hogy az önkormányzatok segítsenek azoknak, akik fel merték emelni a szavukat. És – az ellenzéki BBC tervét megismételve – azt is mondta, a nyilvánosság miatt is fontosak az ellenzéki önkormányzatok, vidéken is befolyásolhatja a közbeszédet az önkormányzat munkáltatóként.

Eredetileg egyébként a meglepő kifakadását a sajtó és a bíróságok ellen Marki-Zay azzal zárta, nekik és az általuk vezetett önkormányzatoknak szeretetkultúrát kell közvetíteniük, ahogyan azt ő tette Hódmezővásárhelyen a cigánysággal, és nem engedte meg, hogy bármilyen rasszista politika teret nyerjen a városban.

Karácsony: Mi sem leszünk hibátlanok

Az új, független vagy ellenzéki polgármesterek és önkormányzatok lehetőségeit járta ugyanis körül az Antikorrupciós Világnap alkalmából rendezett konferencia egy blokkjában a Transparency International (TI) Magyarország.

A civil szervezet vezetője, Martin József Péter arról beszélt, a jogállami normák megsértése és a korrupció egymást feltételezi.

Ebben az évtizedben a korrupció végletesen központosítottá vált Magyarországon, aminek lényege az erőforrásoknak különféle eszközökkel történő újraosztása, az új elit megteremtése, a kormányközeli szereplők jutalmazása, helyzetbe hozása. A közpénzszivattyúk révén – a legtöbb esetben a jogállami normák megsértésével – az adófizetők pénze magánvagyonná lényegül át. Bizonyos csoportoktól az állam törvényi eszközzel elveszi vagy megvásárolja a vagyont, amit más csoportoknak ad oda. Mindez sokszor intézményesülten történik.

Azt is mondta, a hatalomközpontosítás, ami Magyarországon kiépült, a világban nem, de az Európai Unióban szélsőségesen egyedinek mondható. Sehol az Unióban nincs ekkora hatalma a kormánynak, az államnak, végső soron egy embernek, mint a kormányfőnek. Nálunk ott is a piramiselv uralkodik, ahol annak semmi helye nem lenne – fogalmazott Martin József Péter. Ebben a helyzetben pedig az önkormányzatoknak és új vezetésüknek is sok nehézséggel kell szembenézniük.

Karácsony Gergely főpolgármester köszöntő beszédében nem igazán ezekről beszélt, hanem inkább arról, milyen változás lehetőségét hordozza az október 13-i önkormányzati választás eredménye. Azt mondta, hisz abban:

Amikor a demokrácia válságban van, akkor nem a kevesebb demokrácia a megoldás, hanem a még több demokrácia.

Beszélt arról, hogy számos más országban látszik már, hogy a változás a városokból indulhat el, és hogy a társadalmak minden ilyen esetben, amikor akár a hatalommal szemben, konkrét programra voksoltak, amellett tettek hitet, hogy nagyobb beleszólást akarnak a saját dolgaikba. Ők itt Budapesten szerinte nem ígérték, hogy a baloldal leváltja a jobboldalt, hanem azt, hogy a város visszaveszi az irányítását, és az itt élők kezébe helyezi a döntéseket. A részvételiséget kínálták, ami éppen ellentétes Orbán Viktor és a Fidesz ideológiájával, amely minden döntést, minden hatalmat központosít.

Karácsony szerint ha az állampolgárok nem bíznak abban, hogy az intézmények jól működnek és magukban sem bíznak, hogy jól döntenének, akkor hajlamosak apátiába süllyedni és a vezetőkre bízni az ügyeiket. De egy jól működő demokráciában a polgárok elsősorban az intézményekben bíznak, másodsorban magukban, és csak végső soron a politikusokban, mondta. Karácsony szerint a fordított sorrend az autokratikus berendezkedésekre jellemző, de az ilyen típusú, az emberekre, a nép felhatalmazására hivatkozva egyedül döntő városvezetéssel ő szakítani kíván. És szerinte ezért is döntöttek így a választók októberben.

Ennek a váltásnak a részeként beszélt az Ez a Minimum! antikorrupciós csomag elfogadásáról, valamint arról, hogy még rengeteg teendőjük van az érdemi átláthatósági rendelet elfogadásáig. Azt is mondta, „mi sem leszünk hibátlanok”, ahogyan a pártok, a rendszer sem tisztul meg egyetlen pillanatra, hiszen nem lehet mindenkiből hirtelen vegetáriánust csinálni, mint a Macskafogó végére a macskákból. Ez egy hosszabb folyamat, mint a film, de szép eredményeket lehet elérni. Karácsony szerint amit biztosan tudnak ígérni,

az az őszinte jó szándék, az átláthatóság és az információhoz való hozzáférés biztosítása.

A hogyanról már a TI jogi igazgatója beszélt. Ligeti Miklós ezután bemutatta a három civil szervezet által megalkotott Ez a Minimum! kezdeményezést és azt, hogy annak mi a minimum-célkitűzése. Emlékezetes, az október 13-i választásokat követően megalakult új Fővárosi Közgyűlés alakulóülésén fogadta el az átláthatósági rendeletet. A főpolgármester az Átlátszó tényfeltáró portál és a K-Monitor, illetve a Transparency International korrupcióellenes civil szervezetek által kidolgozott javaslatokat kívánta ezzel beépíteni a fővárosi működésbe. Az TI Magyarország, a K-monitor és az Átlátszó.hu által a csomag 6 területet érint:

A csomag részleteiről és jelentőségéről ebben a cikkünkben írtunk bővebben, most a konferencián elhangzott, hogy még dolgoznak a rendeleten és a részletein, így az adatnyilvánossághoz is sok minden kell még. Ligeti ugyanakkor azt is ismertette, a csomag támogatását ígérő több mint 400 politikusból több mint kétszázan pozíciót szereztek az önkormányzati választáson, 60 olyan város van Magyarországon, ahol dolgozik ilyen politikus. Ligeti szerint azonban ez a kötelezettségvállalás tényleg csak a minimum.

Ki áll, ki mögött?

Mit adnak többet az új kerület, illetve városvezetők? A TI első panelbeszélgetése azt ígérte, körbejárják, az önkormányzatoknak milyen szerepük lehet a jogállamiság megőrzésében, erősítésében. Márki-Zay Péter szerint tehát hiánypótló, de a beszélgetésnek nem ez volt az egyetlen érdekessége. A független ferencvárosi polgármester, Baranyi Krisztina szerint például az önkormányzatiságot már régóta sorvasztotta a Fidesz, és ezt most éppen csak azért nem folytatja a kormány, mert Budapesten és környékén ilyen sok ellenzéki győzelem született, méghozzá sok helyen elsöprő arányokkal.

Ha nincs ez a győzelem, akkor jövőre egy polgármester már csak annyiról dönthetett volna, hogy milyen beszédet mond március 15-én

– jelentette ki, mondván, ez a jelentősége október 13-ának, és a következő öt év esélyeinek. Beszélt arról is, hogy a Fidesznek kész forgatókönyvei vannak a sikeres független, vagy ellenzéki polgármesterekkel szemben, lejáratásra, kipécézésre, minden másra.

Az ellenzéki „sztárparádét” ígérő beszélgetésen Pikó András, Budapest VIII. kerületének polgármestere, Baranyi Krisztina, Márki-Zay Péter és Fülöp Zsolt, Szentendre új polgármestere arra a kérdésre feleltek először, milyen esélyei vannak annak, hogy megmaradjon mögöttük az ellenzéki egység. Fülöp szerint egy több mint tíz éve működő civil egyesület programját fogadták el a pártok, a városért való együttműködésbe mindenki belefér, aki az előre meghatározott program megvalósításáért dolgozik.

Nem gondolom, hogy teljesen veszélytelen a helyzet, de nem félek attól, hogy a pártok egysége megtörik mögöttünk.

Baranyi Krisztina helyzete más, neki nemcsak a Fidesszel, hanem az őt végül jelölő pártokkal is meg kellett küzdenie, de azt mondta, az előválasztás előtt szerzett sebek kezdenek begyógyulni, sőt mára kezdenek elsimulni az ellentétek is. Ő bízik abban, hogy miután világos feltételrendszer mentén és valós helyi felhatalmazással lett ő a jelölt, majd a polgármester, így az ellenzéki pártok elkötelezettségén sem múlik, és kialakulhat egy olyan lokálpatriotizmus, ami Márki-Zay Péter mögött, vagy akár Szentendrén is látszik.

Márki-Zay saját bevallása szerint ünneprontó volt, szerinte a pártok, ha rajtuk múlik, lenyelik ezt az összefogást, amit számukra csak a kényszer szült. Azt is mondta, ne gondolja senki, hogy a pártok nem feszülnek egymásnak, vagy hogy sokszor a háttérben megegyeznek egymással, a civilek nélkül. Szerinte nem mindig ideológiai viták vannak, hanem kizárólag a pártérdek dominál, és ebből még lehet rengeteg gond.

Most sokkal könnyebb volt megegyezni, mint mondjuk 2021-ben lesz, amikor már a kampányfinanszírozás és pártfinanszírozás is terítékre kerül.

Márki-Zay tehát nem gondolja, hogy ez az összefogás örök érvényű lesz. Eközben Pikó András arról beszélt, Józsefváros polgármestereként nem a pártérdek vagy a pártösszefogás kell vezérelje a képviselő-testületet, és ő ezért tesz is a maga eszközeivel. A polgármester mindig látszik, és mintát is ad, reprezentálja az önkormányzatot – ezzel sokszor be is szorítva a pártokat. Ezzel élni is kíván, akár az átláthatóság, akár az ellenzéki egység terén, így Pikó úgy érzi, hogy Józsefvárosban elég stabil a politikai helyzetük, hátterük.

„Nem szükségszerű, hogy a politikus lop”

A csontvázakra vonatkozó kérdésre Pikó azt mondta, felsorolni sem tudná, eddig hány aknával szembesült megválasztása óta, a túlárazások, politikai célú megbízások, a sokszor talán nem is legális kampányeszközök közül is többet említett. Szerinte a hivatal egyéni szempontok, és nem a közérdek mentén működött, és olyan nonszensz helyzetekkel is találkozott már, mint hogy például nem volt a hivatalnak iktatórendszere, így nem is voltak az állampolgárokkal és akár más közhivatalokkal való levelezésnek érkeztetési, válaszadási szabályai. A VIII. kerületi polgármester még konkrét számot sem tudott mondani, kérdésre hosszan sorolta, milyen sok ügyben tettek már, illetve tervezik, hogy feljelentést tesznek, vagy más eljárást indítanak.

Hasonlóképp hosszú volt a hódmezővásárhelyi lista, ott pedig másfél év alatt már 12 feljelentés is született. Márki-Zayhoz csak most, hogy nemcsak polgármester, de többségbe is kerültek, végre az önkormányzati cégek adatai is eljutottak. Tiltott pártfinanszírozásra utaló jelek között kamuállásokba elhelyezett, valójában a Fidesz-pártirodán tevékenykedő emberek, vagy a város internetszolgáltatója által, egyeseknek önkormányzati kontóra biztosított hozzáférési lehetőségek, de ennél sokkal súlyosabb és nagyobb értékű szabálysértések merültek fel.

A közbeszerzéssek között volt olyan, hogy egy tulajdonos két különböző cége, valamint egy vendéglátóipari vállalkozó versengett egy építőipari munkára, és a pályázatok szó szerinti azonosságot mutattak – mondta például a polgármester, és arról is beszélt,

a mi felelősségünk, hogy bebizonyítsuk, hogy egyáltalán nem szükségszerű, hogy egy politikus lop.

Baranyi Krisztina az önkormányzati cégek adataihoz még hozzá sem férhetett, és eddig még csak egy büntetőfeljelentésig jutottak el a hivatal átvilágításában. Arra számít, hogy lesz még, mert a gyanúk súlyosak. Összesen 24 ügyvédi irodával volt például a fideszes Bácskai János vezette önkormányzatnak szerződése, egyenként többmilliós havi kiadási tételt jelentve a ferencvárosiaknak. Ezeket felmondták, ahogy a helyi lapot is átalakítják, így egy hónap után 150 millió forintot takarított meg csak azzal, hogy ezeket a szerződéseket felmondták.

Baranyi teljesen átalakítaná a hivatal működését, és azt a rendszert támogatná nemcsak kerületi, hanem fővárosi szinten is, hogy egy-egy döntés csak akkor léphessen hatályba, ha már nyilvános.

Ha az ember tisztességesen gazdálkodik és nem akar mutyizni, akkor nem kell szégyellnie semmit sem nyilvánosságra hozni

– mondta. Szentendrén több szerződést nyilvánosságra hoztak, majd feltörték a honlapjukat, nevette el magát Fülöp Zsolt. A városban egészen olyan abszurd esetek is voltak, mint hogy Szentendre rózsáját botanikai minőségben mutató festményt rendelt „valaki”, ráadásul „szóban”, ő pedig csak onnan értesült erről a kiadásról, hogy kaptak egy emailt, hogy most ezzel mi lesz. Fülöp szerint vannak szórakoztatónak tűnő esetek, de egyáltalán nem vicces, hogy hogyan herdálják el a közpénzt. Ezzel szemben egyetlen fegyverünk a nyilvánosság (...) és nekünk a nyilvánosságot kell követelnünk magunkkal szemben is.

„Minden ellenzéki önkormányzat felfeslés a NER hálóján”

Na de milyen kihívások előtt állnak a független, mégis ellenzéki párttal támogatott polgármesterek? Van-e például korrupciós nyomás a saját oldalukról? Márki-Zay már bajban van azzal is, hogy mi a saját oldal, a pártokat ugyanis egyenlő távolsággal kezeli, mint egyenlő közelséggel. Néhány nappal a választást követően ugyanis kapott egy sms-t az egyik ellenzéki pártból, hogy szeretnének részt venni a város irányításában. Márki-Zay visszakérdezett, hogy melyik városban, hiszen Hódmezővásárhelyen nem is kampányoltak vagy voltak jelen.

Szerinte persze Budapesten nagyobb lehet a korrupciós nyomás, mint vidéken, de arra is figyelmeztetett: ahol nincs korrupció, bennünket akkor is ezzel fognak vádolni, tehát a becsület mellett a józan ész is azt diktálja, hogy tiszta kezűek maradjunk. Úgy vélte, a fokozott figyelem jó, mert az ország legnagyobb problémája a korrupció, és a Fidesz még a szocialista korrupciót sem üldözte az elmúlt 9 évben, de most talán, a választás és bizonyos ügyek láttán, végre mintha valami elindult, vagy legalábbis megmozdult volna.

Baranyi szerint bizony van korrupciós nyomás, például még csak néhány órája volt megválasztott polgármester, a választások éjszakáján az egyik legnagyobb parkolási cég vezetője telefonon hívta. Nem vette fel. A ferencvárosi polgármesternek ugyanakkor sokakkal kell tárgyalnia, sok fejlesztés, beruházás van Ferencvárosban.

De így sincsen rajta saját oldali korrupciós nyomás, hiszen mögötte nem áll senki, mindenkitől független, így nem is tartozik senkinek.

Pikónál a pozíciófoglalásnál már kellett tárgyalnia és ellenállnia is a pártoknak, de szigorú volt. Előre közölte, hogy nincs sportállás az önkormányzatban és környékén, itt dolgozni kell. Ő is úgy vélte, civilként kapott polgármesteri felhatalmazást, nem függ senkitől, emiatt a civilek javaslata mellett gyakorlatilag pilot programként tudott elköteleződni a kerület, február végéig a részleteket is kidolgozzák az Ez a Minimum!-ból következő átláthatósági rendeletnek.

De nemcsak a korrupció üldözésében, az átláthatóságban, hanem másban is példát mutatnának, és ez valódi esély ezeknek az önkormányzatoknak. Minden veszéllyel, kockázattal, és a kormányzati hatalomnak való kitettséggel szemben is lehetőség – polgármestereknek, és a pártoknak egyaránt. A józsefvárosi polgármester arról is beszélt, hogy minden ellenzéki önkormányzat feslés a NER hálóján, az erejük pedig a nyilvánosságban rejlik. Ebben a beszélgetőtársak egyet is értettek.

A konferencián arról is szó esett, mit mutatnak a nemzetközi indexek (Freedom House, Bertelsmann Stiftung, Világbank, Transparency International) a magyarországi jogállamiságról. Michiel van Hulten, a TI EU ügyvezető igazgatója, Arató Krisztina egyetemi tanár, a Magyar Politikatudományi Társaság elnöke, Csontos Enikő, az Európai Bizottság budapesti képviseletvezető-helyettese, valamint Fleck Zoltán egyetemi tanár arról is beszélgetett, milyen kihívások érik a jogállamiságot Magyarországon és a térségben, sikerülhet-e Magyarországnak a gazdasági felzárkózás, és ha igen, mi ebben a szerepe az Európai Unióból érkező támogatásoknak, továbbá, hogy mit tesz és mennyire hatékonyan az EU a tagországok jogállamiságának megerősítése érdekében.

Rovatok