Szerdán tartottak ítélethirdetést a bőnyi rendőrgyilkosság ügyében Győrben, a másodfokú bíróság helybenhagyta az elsőfokú ítéletet, tehát jogerősen életfogytig tartó fegyházbüntetést kapott Győrkös István emberölés és lőfegyverrel visszaélés miatt.
A Győri Ítélőtábla bírója kimondta: megdőlt az a feltételezés, hogy baráti tűz okozta a rendőr halálát, az elsőfokú bíróság érvelése logikus volt.
Győrkös három maszkos őr kíséretében jelent meg a bíróságon, ahol a sajtó is jelen volt, és a hallgatóság közt ott ültek azok a rendőrök, akik a tragédiába torkolló házkutatáson az agyonlőtt rendőr társai voltak.
A másodfokú tárgyaláson, az ítélethirdetés előtt az ügyész, az ügyvéd és Győrkös is szót kapott.
Az ügyész azt mondta, hogy az elsőfokú ítélet megalapozott volt, csak kisebb korrekciót kérnek, mégpedig azt, hogy ne vegyék figyelembe enyhítő körülményként Győrkös büntetlen előéletét, mert 1993-ban már közösség elleni izgatás és lőfegyverrel való visszaélés miatt elítélték.
Az ügyész szerint az elsőfokú eljárás és a nyomozás is magas színvonalon értékelte a bizonyítékokat, rendkívül részletes, alapos volt a bizonyítás, így az ügyész szerint már a nyomozás elején kiderült, hogy a védelem álláspontjával ellentétben nem baráti tűz okozta a rendőr halálát, hanem Győrkös István gépkarabélyából kilőtt lövedék találta el a fejét.
Ezenkívül az ügyész hivatkozott egy hangfelvételre, ami közvetlenül Pálvölgyi lelövése után készült, a „szívszorító hangjátékban” egyetlen nem rendőr szemtanú hallható, ez Győrkös felesége, aki azt mondja, hogy a férje lelőtte a rendőrt. Ennek ellenére a védelem tovább erőltette a baráti tűz verziót. Az ügyész elmondta azt is, hogy valószínűségszámítást végzett, és „a laposföld-elmélet valószínűségével korrelál a baráti tűz elmélete”.
Az ügyész szerint egy ponton túl számot kellett volna vetni a védelemnek azzal, hogy ez az irány rossz.
Az ügyész szerint Győrkös szándékosan ölt, ráadásul a többi ember életét is veszélyeztette. Életkora miatt nem indokolt a tényleges életfogytiglan, de azt szeretné, ha az elsőfokú ítéletnél később kerülhessen szabadlábra.
Ügyvédje arról beszélt, hogy védeni jött Győrkös Istvánt, nem dicsérni, de nem is temetni. Szerinte Győrkösnek az ölésre sem oka, sem szándéka volt. A fegyvert el akarta rejteni. Sérelmezte, hogy a bíróság szó szerint követte az ügyészségi koncepciót, és a bizonyítási kísérlet egy kabaré volt. Az ügyészséget szerinte nem érdekelte, hogyan kerülhetett olyan pozícióba a sértett, amilyenben volt, Győrkös vissza akart vonulni, nem támadni akart.
A TEK-es rajtaütésnél például olyan üveget törtek ki, amin korábban golyónyomok voltak. Ennél is lényegesebb szerinte, hogy a halált okozó lövedéken semmilyen DNS-t nem tudtak kimutatni.
A másodfokú bíró az ítélethirdetéskor azt mondta: „Érdemes lenne vitatkozni, hogy van-e DNS, vagy nincs, de az csak egy bizonyíték a számtalan többi között.”
Azt is kifogásolta az ügyvéd, hogy a TEK nem bocsátotta a bíróság rendelkezésére a túsztárgyalás során készült hangfelvételt. Hiányoznak bizonyítékok, több lövedék is, a helyszínt pedig megváltoztatták, ezért megismételt tárgyalást akarnak, és Győrkös felmentését.
Győrkös azzal védekezett, hogy nem volt DNS a halált okozó lövedéken, és hogy az ügyészség kezében szerinte egyetlen bizonyíték sincs, nemhogy túlbizonyítás.
„Én az őrnagyot nem lőttem le” – mondta, és a szakvéleményeket szidta. Koncepciós ügynek tartotta a bírósági eljárást, szerinte minden rendőr lövését vizsgálni kellett volna, akik ott voltak a helyszínen.
„Arra kérem az ítélőtáblát, hogy bizonyítékok nélkül ne ítéljenek el engem” – mondta végül.
A vád szerint 2016. október 26-án bőnyi családi házában, engedély nélkül tartott gépkarabélyával tüzet nyitott a házkutatást tartó rendőrökre, és halálosan megsebesítette egy őrnagyot. Varga Roland bíró az ítélet indoklásában azt mondta: a szakértői vélemények alapján bizonyossággal kimondható, hogy a Győrkös István által a bűncselekmény elkövetésekor használt AMD 65 típusú gépkarabélyból származik az a lövedék, amely a rendőr halálát okozta.
A 79 éves Győrkös István a büntetőeljárás során és a törvényszéken is tagadta, hogy megölte volna az őrnagyot, védekezését végig arra alapozta, hogy a rendőrök előbb lőtték meg őt, és csak ezután sült el a kezében tartott AMD 65-ös gépkarabély, amelyet a felszólításnak eleget téve éppen le akart tenni, de egy időre elveszítette az eszméletét.
Győrkös és az ügyvédje is azt a feltevést próbálta bizonyítani a tárgyaláson, hogy az őrnagyot „baráti tűz érte”, ám ezt nem támasztották alá a szakértői vélemények. Több szakértő megállapítás is rámutatott arra, hogy a végzetes lövés kevesebb mint egy méterről érte az őrnagyot, a rendőrök pedig jóval távolabb álltak.
Az elsőfokú ítéletről szóló cikkünkben részletesen írtunk Győrkös életéről.
(Borítókép: Vasvári Tamás / Index)