Alig pár perc alatt végigdarálta a kormánytöbbség az Országgyűlés idei utolsó határozathozatalait. A keddi maraton után a szerdai, elvileg záró ülésnapon további 12 előterjesztésről határoztak, köztük a társadalombiztosítási ellátás feltételeinek módosításáról, a tisztázatlan hátterű egészségügyi szolgáltatók visszaszorításáról, védelmi és biztonsági célú beszerzésekről, a temesvári népfelkelésről szóló megemlékezésről, valamint 2020 Zrínyi Miklós-emlékévvé nyilvánításáról.

Az Országgyűlés idei utolsó napirendi pontjában a Magyar Nemzeti Bank (MNB) múlt évi üzleti jelentéséről és beszámolójáról tárgyal, de mint korábban írtuk, előfordulhat, hogy valójában mégsem a szerdai az idei utolsó ülés, hiszen a Fidesz–KDNP „elrontotta” a bírói fizetésemelésekre vonatkozó javaslat szavazását, így amennyiben azt akarják, hogy januárban végrehajtható legyen a kormány által már bejelentett béremelés, rendkívüli parlamenti ülésnapot kell tartani.

Ugyanakkor a „technikai hiba” ára, hogy egyelőre képlékeny, Áder János köztársasági elnök aláírja-e azt a nagy igazságügyi törvénycsomagot, amelynek egyik módosítása lett volna a fizetésemelés. A módosító kétharmadot igénylő részének megszavazásakor 29 fideszes képviselő nemet nyomott a parlamentben, így a teljes összegző módosító csomagról szavazásnál már csak tartózkodást nyomtak a kormánypárti képviselők, míg az eredetileg benyújtott kormányjavaslat átment.

Minden más átment egyébként kedden, szerdán pedig folytatták a kormánypárti képviselők sorrendben a következőkkel:

• Az Országgyűlés – kormánypárti képviselők kezdeményezésére – határozatban fejezte ki, hogy tisztelettel adózik az 1989. december 15-én kezdődött és az azt követő napokban kiteljesedett temesvári népfelkelés hőseinek és áldozatainak. A képviselők egyhangúlag, 169 igen szavazattal fogadták el az erről szóló javaslatot.
• A parlament Zrínyi Miklós-emlékévvé nyilvánította 2020-at a magyar költő, hadvezér és hadtudós születésének négyszázadik évfordulója alkalmából. A képviselők egyhangúlag, 169 igen szavazattal fogadták el az erről szóló, szintén kormánypárti előterjesztésű határozati javaslatot.
• Az Országgyűlés megszüntette a hazai forrásból megvalósuló közbeszerzések és a közbeszerzési értékhatár alatti beszerzések Miniszterelnökség általi ellenőrzését. A képviselők 111 igen szavazattal, 38 nem ellenében és 20 tartózkodás mellett hagyták jóvá a közbeszerzési törvény erről szóló módosítását.
• Szigorítja a közjegyzővé történő kinevezés feltételeit, valamint megszünteti az ingyenes céginformációs szolgáltatás korábbi korlátozását az a törvénymódosítás, amelyet 135 igen, 16 nem, 18 tartózkodás mellett fogadott el a Ház a kormány kezdeményezésére. A csomagban más jelentős módosítások is vannak.
• A képviselők 112 igen szavazattal, 57 nem ellenében elfogadták a védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló törvény módosítását a kormány javaslatára. A döntéssel megteremtették a központosított beszerzés lehetőségét a védelem és a biztonság területén. A kabinet felhatalmazást kapott arra, hogy rendeletben határozza meg a központi beszerzések tárgyát és részletszabályait, valamint a beszerzéseket megvalósító szervezetet.
• Az Országgyűlés 153 igen szavazattal, 17 tartózkodás mellett módosított egyes egészségügyi tárgyú törvényeket, amit jogharmonizációs céllal a kormány kezdeményezett – számos, egészségügyi nyilvántartást és adatkezelést érintő szabály változott.
• 154 igen szavazattal, 15 tartózkodás mellett elfogadták az egészségügyi szolgáltatások fejlesztésével, valamint a bizonytalan minőségű, tisztázatlan hátterű egészségügyi szolgáltatók tevékenységének visszaszorításával összefüggő törvénymódosításokat is a kormány javaslatára.
• Könnyíti a látványcsapatsportokat képviselő szövetségek, egyesületek, alapítványok beruházásainak megvalósítását a társasági adóról szóló törvény módosítása, amelyet fideszes kezdeményezésre, 113 igen szavazattal, 58 nem ellenében fogadott el a Ház. A változtatás értelmében már önerő nélkül, száz százalékban támogatásból is megvalósíthatnak beruházásokat az érintettek. Az új szabály, amely a kihirdetését követő napon lép hatályba, a már folyamatban lévő beruházásokra is alkalmazható.
• A tőkepiaci, biztosítási és banki területek szereplőit és az államháztartást is érinti a pénzügyi közvetítőrendszert, valamint az államháztartást és a gazdasági stabilitást érintő jogszabályok módosítása, amelyet 113 igen szavazattal, 19 ellenében, 39 tartózkodó szavazattal fogadott el az Országgyűlés. 
• Újraszabályozta szerdán az Országgyűlés a társadalombiztosítási (tb) ellátások összes rendelkezését: egységes, 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékkulcsot határoztak meg jövő júliustól, és új rendelkezés az is, hogy aki nem fizeti az egészségügyi szolgáltatási járulékát, három hónap után elesik az egészségügyi szolgáltatás térítésmentes igénybevételének lehetőségétől. Erről a módosításról ebben a cikkünkben olvashat bővebben. A parlament 112 igen, 20 nem szavazattal és 37 tartózkodás mellett hagyta jóvá a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló törvényt.
• Az elmúlt években nyilvánosságra került új típusú pénzmosási eseteket, valamint a terrorizmus újabb finanszírozási módszereit is orvosolni célozza a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről szóló jogszabályok módosítása, amelyet 150 igen szavazattal, 19 tartózkodás mellett fogadott el a Ház.
• Arról pedig külön cikkben már beszámoltunk, hogy sorban utolsóként elfogadták az új kulturális törvényt, ami az ellenzéki városvezetőknek okozhat fejfájást.