A szolidaritásért és a kormány ellen tüntetett durván 100-150 ember kedden délután a Kossuth téren. "Az ország nagyobb részét megfosztották a képviseleti jogának gyakorlásától" - írták a tüntetés szervezői. Az esemény leírása szerint azok ellen a december 10-én benyújtott módosítások ellen tüntettek, amelyek "teljesen ellehetetlenítik az ellenzéki képviselők helyzetét a magyar Országgyűlésben".
A felszólalásokból viszont inkább egyfajta általános elégedetlenség és igencsak szerteágazó kívánságok rajzolódtak ki. A Horgas Péter, Molnár Áron (noÁr), Szalai Kriszta és Békés Gáspár által szervezett 60 perc a szabadságról - Első figyelmeztetés elnevezésű megmozduláson többek között követelték:
Amint látjátok, nem vagyunk sokan. Jelenleg nem is az a cél, hogy sokan legyünk!
- ezzel nyitotta meg a tüntetést valamivel három óra után Horgas Péter. Szavaiból úgy tűnt, nem tömegmegmozdulást akartak szervezni, az esemény lényege inkább az volt, hogy az ott elhangzott beszédekből videó készülhessen, amelyet majd tovább lehet osztani a neten, ezzel lassan mozgósítva a fotel-elégedetleneket.
Horgas azt mondta, szervezőtársaival együtt sorozatot indítanak el azért, hogy az országban kialakult "abnormális helyzetet" orvosolják.
Horgas Judit ezután egy Kányádi verset szavalt el, az Isten háta mögött címűt. Ehhez csak annyit tett hozzá, hogy szerinte jelenleg Magyarországon több százezeren élnek az "Isten háta mögött", ennyi emberről feledkezik meg ugyanis a kormány.
Nekünk azonban nem szabad megfeledkezünk róluk!
-tette hozzá.
Kedd délután a Kossuth téren felszólalt Molnár Áron "noÁr", aki az utóbbi időben rendszeresen kiáll különböző tüntetéseken. Ő Horgasnak ellent mondva azzal indított:
Nem vagyunk kevesen.
Ezután arról beszélt, hogy szerinte jelenleg rengetegen félnek a véleménynyilvánítástól. Ő maga viszont attól fél, sőt retteg, hogy akkor mi lesz, ha nem tesz eleget az országért. Szerinte szolidaritás van szükség, ki kell hogy álljanak a különböző érintett társadalmi csoportok egymásért. Az egészségügyben dolgozóktól, a tanárokon át a klímatüntetőkig és a színházi világ művészeiig mindenkit arra szólított fel, hogy legyen ott minden tüntetésen. Művésztársait ezen kívül arra is kérte: tegyenek azért, hogy a nézők is úgy érezzék, hogy
kiállni a fontos ügyekért nem luxus, hanem evidencia.
A további felszólalók között Szepesházi Péter, lemondott bíró, a Handó Tünde-féle igazságszolgáltatás egyik leghangosabb kritikusa arról beszélt, hogy az igazságszolgáltatás sérelme valójában az állampolgárok sérelme. Szerinte ugyanis amíg más közfeladatokat az erejükön felül teljesítő állampolgárok átvállalhatnak az államtól, még ha nem is ez lenne a dolguk, addig igazságos ítéleteket senki nem hozhat a magyar állam helyett senki.
Örsi Nóra külföldön tanuló diákként arról beszélt, hogy szerinte mi kellene ahhoz, hogy ne hogy hazacsábítani lehessen sikeresen a fiatalokat, de fel se merüljön bennük, hogy hosszabb időre külföldre költözzenek. Mohácsi András, képzőművész pedig azzal indította a felszólalását, hogy megállapította: "Ebben az országban divat lett, hogy az emberek azzal foglalkoznak, amihez nem értenek. Hogy az istenben van az, hogy képzőművészként itt kell, hogy álljak?"
Fleck Zoltán, Jogász, szociológus, az Eötvös Károly Intézet igazgatója azt mondta:
Csak akkor lehet megőrizni az arcunkat, ha nem félnünk.
- majd hozzátette, ő maga nem tudna a fiatalok (a gyermekei és a diákjai) szemébe nézni, ha nem a szabadság, a szolidaritás és a szeretet visszaállításán fáradozók egyike volna. Fleck szerint jelenleg azt kellene felismerni, hogy vannak olyan időszakok, amikor a szabadságért és az szeretetét tenni kell.
A tüntetés utolsó megszólalójaként Iványi Gábor, lelkész azt mondta: le kellene mondania a kormánynak, a köztársasági elnöknek fel kellene oszlatnia a parlamentet, aztán magának is távoznia. Beszédét pedig azzal zárta, hogy "egy Heródes nélküli karácsonyt" -kívánt mindenkinek.
A tüntetést hivatalosan fél öt törül zárta le Horgas Péter, aki ezzel az üzenettel engedte útjára a tüntetőket:
Ne legyenek békések a szívetek és ne feledjétek, ez valóban csak az első figyelmeztetés volt!
(Borítókép: Bődey János / Index)